- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha leesik a télen várva-várt fehér lepel, ne maradjunk otthon! Irány a hófedte hegyoldal - szánkózzunk... de mivel?
Az első és nyilvánvaló válasz a szánkó. Rém egyszerű szerkezetről van szó. Két sínre vagy talpra szerelt ülőrésszel. Attól függően, hogy keményre tömörített, vagy puha hóban csúszásra lett tervezve, a sín vagy talp keskenyebb illetve szélesebb kialakítású.
A legrégebbi változat teljes egészében fából készült, de ma már találunk fa és fém, fém, valamint akár műanyag kivitelűeket is. Ha szánkót keresünk magunknak, fontos vásárlás előtt megbizonyosodnunk annak teherbíró képességéről, amit a legtöbb gyártó feltüntet kilogrammban. Ideális megoldás az összecsukható változat, ami távolra utazás során praktikus lehet.
Sok mostanában kapható sportszeren látni háttámaszt, de szerintem ezek törnek le legelőször használat közben, illetve eléggé zavaróak tudnak lenni (esetleg egészen apró gyerekek húzására lehet célszerű).
A szánkózás élménye akkor felhőtlen és teljes, ha nem csak utasok vagyunk a sportszeren, hanem a kezünkben van annak irányítása. Ehhez nincs szükség sem jogosítványra, sem holmiféle nehezen elsajátítható trükkökre.
Először is a testtartásunkkal is sokat javíthatunk a komfortérzeten. Kezdők általános hibái, hogy egyrészt túlságosan mereven ülnek fel, és a pályán levő összes bucka hatalmas ütésként fut végig a testükön, illetve túlságosan előredőlnek, amitől a gyorsuló szánkón félelem érzet alakul ki bennük. Dőljünk enyhén hátra, és legyünk lazák!
Ha pedig rossz fele kezd el csúszni a szánkó, vagy csak számunkra túlságosan begyorsult a szánkó, esetleg a pálya végéhez közeledünk, FÉKEZZÜNK! Lassításhoz mindkét, illetve a kanyarodáshoz a kívánt új irány felőli oldalon sarkunkat a hóba mélyesztve lassíthatjuk a tempót és fordíthatunk az irányon. Teljes lábfejünket nem javasolt menetközben fékezés-gyanánt a hóra nyomni, mert egy kisebb buckában megakadhat a lábfejünk, és kificamíthatjuk.
Jellemzően műanyag, egy darabból készült teste van, illetve külön alkatrésza két oldalt elhelyezkedő fék, amik az irányításra is szolgálnak.
Ennél a megoldásnál lábunk egy erre a célra kialakított helyen pihentethetjük, miközben az irányítást a két kezünk ügyében lévő karral oldhatjuk meg, amelyek a talajhoz érnek. Egy kellően sima felületű bobbal félelmetes sebességet lehet elérni, ezért célszerű erre jobban odafigyelni. Előnye a szánkóval szemben, hogy jóval könnyebb, valamint a súlypontunk is alacsonyan helyezkedik el.
A különböző méretű és formájú „popsitepsik” avagy hócsúszkák kis helyen tárolhatók és szállíthatók, és ha jó méretet választottunk magunknak (fenekünk nem lóg le róla sehol), akkor a szánkóhoz hasonló élményben lehet részünk. Az elején kialakított fogantyú segít az eszközön maradásban. Sajátossága (ami lehet hátrány és előny is egyben), hogy alig választ el bennünket bármi a talajtól, így az irányítástól felfröccsenő hó könnyebben az arcunkban köt ki, viszont az alacsony súlypont jobb stabilitást is eredményez.
Irányítani ugyanúgy a lábunkkal tudjuk, mint a szánkót, esetleg a kezünket is igénybe vehetjük, ha meg tudunk kapaszkodni egy kézzel is.
Ha a fentiek közül egyik sem áll rendelkezésünkre, szerezzünk egy nagyobb méretű műanyag zacskót (a kukazsák kellően nagy és strapabíró), és üljünk rá, mintha a „popsitepsire” tennénk. Kicsit nehezebb a zacskót magunk alatt tartani, mint a hócsúszkát, de ha ügyesen markoljuk a két elülső sarkát, menni fog! Csak ügyeljünk arra, hogy fenekünk útjába ne kerüljön sem a hóból kikandikáló kő, sem faág, mert a zacskó semmit nem fog tompítani az ezeken való átcsúszáskor.
Éppen úgy, mint a popsisí esetében, bár itt az egy kezes mutatvány még rizikósabb az eszköz instabilitása miatt.
Elöljáróban vegyünk át néhány nagyon fontos szabályt, melyek ismerete elengedhetetlen, ha csúszni indulunk.
- Sose szánkózzunk sípályán!
- Ismeretlen, vagy nem belátható pályán lehetőség szerint előbb nagyon lassan, vagy inkább gyalogosan járjuk be a terepet!
- Szánkózás közben figyeljünk az előttünk levőkre!
- Ne álljunk meg kijelölt pálya közepén!
- Ha leértünk, a pálya egyik szélén sétáljunk vissza!