- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Akik régebb óta síelnek, észrevehették, hogy az elmúlt évtizedben a sípályák árazása gyökeres változáson esett át. A felszínes szemlélő persze csak azt veszi észre, hogy az árak folyamatosan nőnek, ami persze igaz is (meg nem is), azonban az áremelkedés hátterében több más tényező is van. Szokták mondani, hogy Európa mindenben az amerikai modellt követi néhány éves csúszással. A jó hír az, hogy ez a síelésben egyáltalán nincs így! Az óceán túlpartján egyre többeknél kezd kiborulni a bili, ugyanis az olyan menőbb síterepeken, mint pl. Vail, egy napi jegy ára már jócskán elhagyta a 200 dollárt , (sőt Steamboatban már 269 USD-től szólnak a hírek - a dollár nagyságrendileg egy árfolyamon számolható az euróval) és egy kiemelt szezonos heti jegyet sem úsznak meg 1100-1200 dollár alatt. Per fő! Az majdnem 500 ezer forint! Ugyanezen jegyek 15 évvel ezelőtt pontosan a tizedébe kerültek (Vail 6 napos bérlet 2004-ben: 99 dollár), vagyis mondhatjuk, hogy a síjegyek ára odaát messze nem követi az inflációt!
Hála Istennek Európában a legdrágább napijegy ennek még a felébe sem kerül, az egyik legdrágább, Zermatt-Cervinia kombinált jegy a 2021/2022-es szezonban 99 Eurót (főszezon) kóstál. Persze minden viszonyítás és pénztárca kérdése, azonban az mindenképpen számottevő különbség, hogy Ausztriában a 2010/2011-es szezonban átlagban 37 Euróért osztogattak napi jegyeket és ez a szám ma sem megy 50 Euró fölé (forrás: WIFO)!
Gondolhatnánk, hogy milyen jófejek itt nálunk Európában... Lehet, hogy jófejek is, azonban az „olcsóság” oka az üzleti modellben keresendő. Egy 50 svájci síterep bevonásával készült kutatás megmutatta, hogy 2017 óta évente legalább 10-11 síterep vezeti be az úgynevezett dinamikus árazást, ami segít kiszámíthatóbbá tenni számukra az éves bevételt (egyúttal kiszámíthatatlanná téve azt a sízők számára) és ez közvetve gátat szab a drasztikus áremeléseknek.
A dinamikus árazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a síjegyek árai nem fixek, hanem különböző szempontokat figyelembe véve, folyamatosan változnak. Létrehoznak pl. kedvezményes hétköznapi jegyeket, early bird akciókat a szezonbérletekre vagy pl. az idei szezonban végig kedvezményes jegy jár az online elővásárlóknak. Ezek az intézkedések ösztönzik a vásárlást és jelentős bevételnövekedés érhető el általuk. Thomas Rechberger, a St. Moritzi síközpont igazgatója a CNN-nek tett nyilatkozatában elárulta, hogy a dinamikus árképzés bevezetésével egy szezon alatt 12%-kal tudták növelni az eladásokat és 10%-kal több új vendéget tudtak bevonzani. További hozadéka a dinamikus árképzésnek, hogy a vendégéjszakák száma is növekszik a régióban, ugyanis az a tapasztalat, hogy a polgár így is, úgyis elkölti a síelésre szánt pénzt és ha tud, több napot marad.
A belalpi síközpont (Svájc) vezetői odáig merészkedtek, hogy a jegyek árát még az időjárás előrejelzéstől is függővé teszik, így egy felhősnek jósolt, havazós napra akár fél áron is válthatunk előre jegyet! A bevétel növekedés tehát közvetve lehetővé teszi, hogy a top árak viszonylag alacsonyan maradjanak. Dinamikus árképzéssel találkozhatunk a magyarok által egyik legkedveltebb szlovák síterepen, a Chopokon is. Az üzemeltetők olyannyira előnyben részesítik a helyszíni kártyás fizetést (a készpénzessel szemben) és az elővásárlást, hogy míg az előbbi esetben 59 € helyett 39-ért lehet napijegyünk, addig utóbbinál kevesebb, mint fél áron, 29 €-ért használhatjuk egész nap a felvonókat, ha jóval előre vásárolunk. Számít ugyanis az is, hogy mennyivel az utazás előtt kattintunk a vásárlás gombra! Az eladott jegyek számával az aktuális ár is növekszik, ami azért is jó, mert gátat szab a vállalhatatlan tömegnek. Zseniális!
Na, de mi a helyzet Magyarországon? Ahogyan az élet más területein is, a jó szokásokat nem szoktuk ellesni a nyugati országoktól. Bár nálunk is van dinamikus árképzés és olcsóbb hétköznapi jegy, az utóbbi két szezonban mégis elszálltak az árak. Az összeesküvés elméletekben hívők ezt egy az egyben a pénzéhességre fogják, ami mögött lehet igazság. Mióta a külföldi síelés a járvány miatt bizonytalan, a magyar síterepek óriási piaci előnyre tettek szert és azóta Eplényben egy felnőtt szezonbérlet 146 000 Ft (nem egész 8 km pályáért), de Black Friday akcióban 15% kedvezménnyel is 124 100 Ft ( kb. 340 EUR), ami másfélszer annyiba kerül, mint pl. Donovalyban az egész éves bérlet - (199 Eurós szezonbérlettel nyit(na) Donovaly) -, ami azért valljuk meg, más kategória. De összehasonlításul ideírhatjuk még a 330 Eurós Innsbruck-Nordkette szezonjegyet vagy a Gopass szezonjegyet is 499 EUR-ért, ami 4 országban 10 sípályára érvényes köztük a legismertebb a Mölltal glecser és Ankogel.
Egy eplényi síbérlet korábban sem volt olcsó, de a nagyjából 340 € azért egy kicsit túlzás! Persze az előző példákhoz képest ferdítés az effajta összehasonlítás, azonban az itthoni 10 -12 évvel ezelőtti árakhoz képest is csúnyán állunk. A szorzó, bár nem 10-szeres, mint Amerikában, de nem is 1,3-szoros, mint a sógoroknál! 2021-ben 2007-hez képest 2-2,5-szeres árakkal operálunk:
Kékestető 2007: 3800 Ft, 2021: 6500 Ft
Eplény 2009: 4500 Ft 2021: 11 900 Ft (egész napos) vagy 9 900 Ft (8 órás)
Igaz, hogy ebben az időszakban a nagyobb sípályákon jelentős fejlesztések történtek, tehát az ár-érték arány nem feltétlenül ennyire sötét, azonban ezen fejlesztések jelentős része állami támogatásból valósult meg, ami ugye hellyel-közzel a mi pénztárcánk! Összesen több, mint 200 millió forintos támogatással az eplényi Vibe Parkban a folyamatos kisebb átalakítások mellett 2009-ben sor került a ma Audi sport néven ismert 4 üléses felvonó telepítésére, illetve 2017-ben egy nagy beruházás keretein belül egy további 2 személyes lift kialakítására.
Mátraszentistvánban szintén hasonló összeget fordított az állam az utóbbi években a sípálya modernizálására. Összességében tehát lett két, nagyjából európai szintű sípályánk európai árakkal. Sajnos azonban a földrajzi adottságainkat semmilyen beruházás nem tudja megváltoztatni, így a kevesebbért ugyanannyit vagy többet kérni, mint máshol eleve túllép egy határt. Főleg, hogy Magyarországon az utóbbi 10 év átlagos éves inflációja 2,5%-3% körül volt, tehát mondhatjuk, hogy a mára több, mint dupla annyiba kerülő síjegyek egyáltalán nem követik az általános áremelkedési rátát sem.
Lényeg a lényeg, hogy a síelés sosem volt egy olcsó sport és a jelenlegi áremelkedéseket látva az élet minden területén, ez vélhetően nem is fog változni!
Persze a legkézenfekfőbb több pénzt keresni, de ez nem mindig reális. Amennyiben ez nem jön össze, sokat látott kollégáink tanácsait érdemes megfontolni:
- keressük az akciókat, a dinamikus árakat és legyünk rugalmasabbak utazás terén. Menjünk akkor síelni, amikor az a leggazdaságosabb.
- szervezzünk csoportokat és vegyük igénybe a csoportos kedvezményeket.
- nem kell, hogy a legmenőbb síterepeken feszítsünk. Keressük a kisebb sípályák ajánlatait. Olaszország, Szerbia síjegy árai általánosságban kedvezőbbek a felkapott országokénál.
- kezdjünk el sítúrázni, amivel a jegyárakat majdnem 100%-ban kiválthatjuk.
