- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A téli sportok egyre népszerűbbek manapság Magyarországon és a környező alpesi országokban is, amit jól példáz a lezárások alatt a magyar sípályákon (hétköznap is) látott, szokásosnál is nagyobb tömeg. A járvány előtt a legtöbben nem gondoltuk volna, hogy ennyien járnak síelni! A korlátozások enyhülésével idén újra szabad az út a nagy hegyek közé, ahol a síelés mellett lehetőség nyílik olyan sportok művelésére is, mint a sítúrázás vagy a hótalpas túra. Szerencsére egyre többen próbálják ki az ilyen és hasonló aktív kikapcsolódási formákat, mivel a hozzájuk szükséges „különleges” felszerelés ma már a legtöbb síkölcsönzőben elérhető. Amiről viszont sokan nem tudnak az az, hogy a téli sportok eme formái számtalan olyan veszélyt hordoznak magukkal, amellyel a kezelt sípályákon nem találkozik az ember.
Természetesen ahhoz, hogy valaki meg tudja ítélni, hogy az adott helyzetben egy bizonyos havas területen biztonságos-e a „közlekedés”, komoly tapasztalatra és elméleti tudásra van szükség, mégis a laikusoknak sem árt tisztában lenni néhány alap dologgal a témát illetően. Az alábbi kis írásban összeszedtük nektek a lavinákkal és azok előrejelzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a csupán ezen írásból szerzett elméleti tudás nem tesz képessé senkit az önálló döntésekre a hegyek között! Amennyiben nem rendelkezel kellő gyakorlati tapasztalattal, javasoljuk, hogy csatlakozz egy képzett vezetőhöz vagy tapasztalt társasághoz!
Szerencsére a téli túrázóknak nem kell minden információt saját forrásból előteremteniük. A legtöbb fejlett, nagy hegyekkel és aktív téli turizmussal rendelkező országban (az Alpokban mindegyikben) rendelkezésre áll a helyi lavinaszolgálat, amely jó eséllyel naponta frissülő információkkal lát el bennünket az aktuális hóviszonyokat illetően. Egy világszerte egységes, 5 fokozatú lavina előrejelző skálát használnak, mely megbecsüli a kialakulandó lavinák valószínűségét. Fontos kiemelni, hogy a veszély mértéke csupán egy bizonyos számmal (mondjuk 3-assal) és annak definíciós jelentésével nem írható le, ugyanis a jelentések legtöbbször egy adott régióra vagy megyére, de legjobb esetben is csak egy konkrét síterületre készülnek. Ez tehát azt jelenti, hogy egy általános előrejelzésről van szó, mely a méterenként változó terepviszonyok között semmiképpen sem betonbiztos információ. Ennek kiküszöbölésére a számjelzés mellett a szolgálat egy néhány bekezdéses írásos tájékoztatót is mellékel a jelentéshez, mely némileg részletezi, hogy a veszély milyen formában jelentkezik (pl. öreghó, új hó, szélfútta hó stb.), égtájak szerint mely lejtőkön a legvalószínűbb a lavina, illetve, hogy erdő határ alatt (ahol a fák stabilabbá teszik a hótömeget) és felett hogyan változik a veszély mértéke. A komplex, számmal és írásos kiegészítéssel létrejött előrejelzés már jó képet ad a helyzetről és ennek tanulmányozása minden hegyekbe készülő túrázónak első feladata kell, hogy legyen a túra előtt!
1. Alacsony veszély: Alapvetően biztonságos a közlekedés. A hótakaró összefüggő és stabil, lavina kialakulása csak extrém helyzetekben és elzárt, saját „mikroklímával” rendelkező helyeken valószínű. Spontán lavinák nem alakulnak ki.
2. Mérsékelt: Többnyire jó körülmények a túrázáshoz. Lavina csak meredek, stabil alappal nem rendelkező helyen valószínű (pl. füves terület), ilyenkor is főleg túlterhelés hatására. Figyelni kell a fokozott kockázatot jelentő helyeken, pl. domború, felületi feszült lejtőkön, illetve olyan helyeken, ahol pl. instabilabb szélfútta hó található
3. Jelentős: Kellő körültekintéssel túrázható, de kerülni kell a tipikus lavinás lejtőket, illetve ügyelni kell a lejtők gyenge pontjaira (pl. alátámasztás). A hórétegek nem kapcsolódnak stabilan egymáshoz, több gyenge réteg is kialakulhatott. Kisebb terhelés hatására is könnyen megcsúszhat a lejtő, spontán lavinákra is lehet számítani.
4. Magas: A hóréteg szinte mindenhol instabil, a túrázás alapvetően nem ajánlott!
5. Extrém: Nagy és spontán lavinák mindenhol, a túrázás és a szabadban mozgás sem ajánlott.
Észak-Amerikában ezt az előrejelző skálát még két másik értékkel is kiegészítik, mely ez által pontosabb képet ad az uralkodó körülményekről. E két érték az R és a D, vagyis a Relatív lavina méret és a Destruktív lavina méret. Az R skálát már 1968 óta használják, míg a D-t 2004-ben rendszeresítették. Az R érték tehát a lavina „matematikai” méreteit jelöli, vagyis, hogy a leszakadó hótömeg milyen nagy területű és volumenű/térfogatú, a D-érték pedig az általa végzett pusztítást hivatott előre jelezni, illetve megtörtént lavina esetén mérni. Bár a világszerte használt „alap” skála is tesz utalást a méretekre, ezen két érték használata egyértelművé teszi, hogy mire is gondolnak a szakemberek.
D1: Emberekre relatíve ártalmatlan
D2: Eltemethet, megsebesíthet vagy megölhet embereket
D3: Eltemethet vagy összetörhet autókat, megrongálhat faházakat, fákat dönthet ki
D4: Összetörhet kamionokat, komolyabb épületeket, kidönthet egész erdőket
D5: Átrendezi az egész tájat, a valaha látott legnagyobb lavinákat soroljuk ide
R1: A környezethez képes nagyon kicsi lavinák, leginkább hócsuszamlások
R2: A környezethez képest kicsi, de már jelentősebb méretű hócsuszamlások
R3: Közepes lavinák
R4: Nagy lavinák, egész lejtők csúsznak le
R5: Óriás lavinák, az egész hegyen megcsúszik a hóréteg
A felsorolt skálákból és előrejelzésekből a túrázók elég jól be tudják határolni, hogy mit is lehet csinálni az adott hóhelyzetben. Emellett helyszíni értékelést is tudnak készíteni hóprofil segítségével, mellyel meghatározható az éppen kiszemelt terület stabilitása. Amire azonban sokan nem gondolnak ilyenkor, azok a hegyi környezet alap veszélyei. Egy stabil, 1-es fokozatú lavinahelyzetben is lehetnek olyan apró hócsuszamlások, melyek tulajdonképpen nem is nevezhetők lavinának (tehát kicsik, nem sodornak messzire és egyáltalán nem temetnek be), mégis olyan helyzetbe sodornak, ami komoly sérülésekkel járhat. Pl. meredek, sziklás területre kerülünk általuk, ahol elveszítjük az egyensúlyunkat és összetörjük magunkat, vagy egy tisztásról betol az erdőbe, a fák közé, ahol szintén súlyos sérüléseket lehet szenvedni. Ugyanez a helyzet a ma már hétköznapinak számító „lufis” lavinazsákok viselésekor is. Sokan eggyel magasabb lavinafokozat esetén is el mernek indulni airbaggel a hátukon, mivel a jó statisztikának (és a jó marketingnek) köszönhetően hamis biztonságérzetben ringatják magukat. Konklúzió:
A hamis biztonságérzetet növelhetik továbbá a félreértelmezett lavina statisztikák. Az alpesi egyesületek és hegyimentő szervezetek számos felmérést készítettek már arról, hogy milyen helyzetben fordulnak elő a legtöbbször lavinák. Ezeket a felméréseket többnyire a lavina balesetek kapcsán készítik, ahogy az ezekből készült halálozási rátákat is. Ha ránézünk egy ilyen kimutatásra, akkor láthatjuk pl., hogy a legtöbb lavinabaleset 30-40 % körüli lejtőkön történik. Ebből kiindulva keringenek olyan tévhitek, hogy ezen meredekség alatt és fölött extrém kicsi a lavina előfordulásának valószínűsége. Ez a következtetés helytelen, ugyanis, ha jobban megnézzük a számokat láthatjuk, hogy a megnevezett százalékos érték pont az a meredekség, ahol a legtöbb síző szeret síelni. Itt még komfortosan érzik magukat, de azért a kihívás is megvan. Ergo a túrasízők jelentős része ezeket a meredekségű lejtőket részesíti előnyben, így nem csoda, hogy a legtöbb baleset is itt történik.
Ahogy az eddig olvasottakból remélhetőleg kiderült, a lavina helyzet sohasem fekete vagy fehér. Az aktuális besorolástól függetlenül léteznek olyan trükkök és módszerek melyekkel minden esetben biztonságosabbá tehetjük a túrázást. A terep egyenetlenségeinek veszélyeiről, mint domború (feszült) lejtők és a terep adottságaiból fakadó alátámasztási pontok, már ejtettünk néhány szót. Ezen területek kerülése akkor is ajánlott, amikor ezt a helyzet nem követeli meg feltétlenül. Nyílt területeken sokszor csábító az együtt csúszás vagy más néven kötelékben síelés. Ez tényleg jó móka, azonban a kötelékben síelésnek megvan az a veszélye, hogy a lejtő egy adott gyenge pontját a többszörös terheléssel a kritikus ponton túlterheljük, ezzel lavinát indítva el. A kötelékben síelés tehát csak nagyon stabil körülmények között ajánlott, és ha tutira akarunk menni, akkor még ilyenkor is kerüljük. A harmadik és talán legfontosabb trükk, hogy a lecsúszás tervezése során a csúszási útvonalon úgynevezett safety pontokat keresünk, ahol megállva védve vagyunk a lavinák ellen (pl. nagyobb tereptárgyak mögött vagy kuloárok esetén a folyosó oldalsó, magasabb pontjain). A safety pontok közötti szakaszokat egyesével teljesítjük, így ha valakit baj érne, a többiek meg tudják várni, hogy a lavina kifusson és ez után rögtön a bajba jutott segítségére tudnak sietni.
Összességében célszerű tehát az aktuális lavinahelyzetre egy nagy egészként tekinteni, és a helyzet besorolásától függetlenül mindig lehető legóvatosabban eljárni az útvonalválasztást illetően.
