- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A túrabot kiválasztása elsőre nem tűnik nagy dolognak – egészen addig, amíg komolyabban bele nem kezdesz a sítúrázásba. Amíg csak a pálya szélén próbálgatod a műfajt, egy alpesi bot is megteszi, - most lehet leveszik a fejem a profik, de saját tapasztalatból ezt tudom mondani-, de amint komolyabb terepre merészkedsz, már nem mindegy, milyen bottal indulsz útnak.
Karbon botok előnye, hogy könnyűek és kevésbé fárasztó velük túrázni, de kevésbé tartósak. Alumínium botok valamivel nehezebbek, de sokkal strapabíróbbak és ellenállóbbak a töréssel szemben.
A hosszállítás lehetősége nagy előny, mert különböző terepeken és hóviszonyok között más-más méret lehet ideális.A legjobbak akár 35-50 cm-es tartományban állíthatók.
Hosszított habszivacs markolat hasznos, mert különböző módokon lehet fogni, attól függően, hogy emelkedőn vagy lejtőn haladsz. A kézre álló kialakítás segít a stabil fogásban.
A DynaLock vagy FlickLock (vagy hasonló “kapcsos”) típusú zárrendszerek gyorsan és biztonságosan rögzíthetők, és nem csúsznak el terhelés alatt.Az olcsóbb csavaros rögzítés gyakran kevésbé megbízható.
A széles porhó kosarak megakadályozzák, hogy a bot túl mélyre süllyedjen a friss hóban.A kosarak cserélhetőek, ami praktikus, ha különböző hóviszonyokhoz kell alkalmazkodni.
A háromrészes vagy összecsukható modellek kisebb helyet foglalnak, így könnyen elférnek a hátizsákban, amikor nincs rájuk szükség.A splitboardosok számára ez kulcsfontosságú, mert a lejtmenet során nem kell a botot kézben tartani.
Hogy a témát még alaposabban körbejárjuk, és ne csak általános okosságokkal tudjuk le a melót, ezért egy igazi hozzáértőt. Monostori Andrást a Mount Adventure vezetőjét is megkérdeztünk. András 17 éve vezet sítúrákat, jómagam is részt vettem már több általa szervezett sítúrázáson és bátran tudom őt ajánlani.
András a megbízhatóságot és strapabíróságot helyezi előnyben a súllyal szemben. A jó anyagból- nagy szilárdságú alumínium ötvözetből-, készült botok sokkal jobban bírják a gyötrődést, mint a karbon társaik. Viszonylag gyakran előfordulhat, hogy egy bot beakad egy szikla alá, két szikla közé - vagy ráesel-, és olyan helyzetben egy karbon bot rögtön el is tud pattanni, törni, míg az alu társa, max elgörbül, amit orvosolni is lehet. Igazából a márkás gyártók mind ilyen anyagból készítik a termékeiket, azzal nem lesz gond, viszont András felhívja a figyelmet, hogy az olcsó kínai webshopon talált változat valószínűleg nem.
A karbon botnak egyértelműem előnye, hogy könnyebb, de András szerint ez az előny nem jelentős, ezeket a botokat hagyjuk meg a versenyzők számára.
Alapvetően itt két csoportra kell bontanunk a célközönséget. A sítúrázókra, síkalpinistákra és a split boardosokra. A snowboardosoknak a botra kizárólag a felfele jutásba van szükségük, lefele - érthető módon-, csak útban van nekik. Ezért számukra fontos, hogy a bot elrakható legyen. Természetesen a táskára is fel lehet rögzíteni, de ökölszabályként azért el lehet mondani, hogy a biztonság szempontjából, csak az a megfelelő, ami a táskában elhelyezhető.
Ezért aztán ők kifejezetten keresik a legalább három, de akár több részre osztott botokat, melyeket könnyen össze lehet hajtani és elrakni. (ezért összehajtható botoknak hívjuk őket) Az összehajtható botok általában belül egy "bowdennel" vannak összefogva, mint egy sátorrúd. (A futóbotok is ilyenek általában)
A nem összehajtható, állítható botokat teleszkópos botoknak hívjuk, ők lehetnek 2 vagy 3 szekciósak is. Ezek viszont általában hosszabbra nyithatók, nagyobb az hossz állíthatóságuk.
A három szekciós, teleszkópos botok annyiban különböznek a két részestől, hogy eggyel több részre lehet szedni őket és nyilván két rögzítő zár van rajtuk és szétszedve kisebb helyet foglalnak.
A két tagú, teleszkópos botok viszont merevebbek mint a 3 részesek és esetükben kisebb az esély arra, hogy valami (általában a zár) elromlik. Ezeket viszont nem lehet kicsire csomagolni.
Ennek ellenére András, és az általában megkérdezett tapasztalt sítúrázók, mind a két részesre adták le a voksukat.
Két féle rögzítő mechanizmussal lehet találkozni. A csavarósak a régebbiek és olcsóbbak is, viszont kevésbé megbízhatók, mint a “kapcsos” zárral rendelkeznek, amelyek erősségét állítani is lehet.
A markolat legyen hosszított. Ez ma már alap, viszonylag kevesebb olyan bot van, amin ez nem található. Hiába állítható egy bot, bizonyos helyzetekben (pl. Traverz) nem akarod folyamatosan állítgatni. Erre jó a hosszított markolat,
Egy jó botnak a markolata ergonomikus. Kényelmes fogni, tartást ad. Úgy van megformázva, hogy ívelt az alja, és ha a teteje is, amolyan (bunkós) az csak hab a tortán. A csuklótámasz (a markolat ívelt alja) jobb tartást ad, így nem kell a csuklópántba bebújni. András szerint a legtöbb esetben a csuklópánt inkább veszélyes, mint hasznos. Ha beakad valamibe a bot vagy a legrosszabb esetben egy lavinában találod magad, inkább veszted el a botot, minthogy megsérülj.
Az egyetlen eset, amikor szakértőnk belebújik a pántba az pl. egy firnes lejtőn van vagy szeles időben átszerelésnél, ahol nagy az esély arra, hogy elhagyhatod.
Felső kategóriás botok automata csuklópánttal vannak felszerelve, ami nagyobb erő hatására kiold.
A pici hótányér mély hóban nem működik, ha pedig merev, kemény a tányér akkor jeges meredek, traverznél a tányér miatt nem fogsz tudsz rendesen leszúrni és kicsúszhat a támasztékod. Jó ha a tányér asszimetrikus, és egyik fele puha anyagból van ilyen esetre. Egyes tányérok több funkciósak, pl. Egyik fele felhajlik, hogy könnyebben tudd állítani a kötést, de András szerint ezek csak luxus apróságok.
A hegyet illetően fontos, hogy legyen jó kemény acélból, vagy vídiából, legyen vékony és hegyes. Jégen, kemény talajon előny. Az is előfordulhat, hogy ha túl vastag, nem tudod vele állítani a kötést mert a fülbe nem fér bele.
Összegzésként elmondható, hogy a túrabot kiválasztásánál a tartósság, a hosszállítási lehetőségek és a megfelelő markolat a legfontosabb szempontok. A splitboardosok számára az összecsukható modellek jelenthetnek előnyt, míg a sítúrázóknak a két szekciós teleszkópos botok biztosíthatják a legjobb stabilitást.
