- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Európa-szerte teljes a káosz és bizonytalanság a küszöbön álló síszezon kapcsán. A COVID-19 világjárvány második hulláma miatt számos országban a tavaszihoz hasonló szigorú korlátozási intézkedéseket vezettek be. A fertőzésszámok dinamikája országonként eltérő. Van, ahol már kifelé jönnek belőle, máshol még most van igazán felfutóban a járvány. Az önfegyelem társadalmi szinten láthatóan nem elegendő, ezért a kormányok korlátozásokat vezettek be a közösség érdekében, hogy megakadályozzák az egészségügyi rendszerek túlterhelését. Most tekintsünk el attól, hogy egyes intézkedések mennyire konzekvensek. Mindenki szeretne minél előbb visszatérni a megszokott hétköznapokhoz, de anélkül, hogy az intenzív osztály réme lebegjen a szemei előtt. A gazdasági következmények rendkívül súlyosak. A döntéshozókon óriási a felelősség.
Világszerte a turizmus az egyik legnagyobb szenvedője a helyzetnek. A komoly síturizmussal rendelkező országok számára minden korlátozás húsba vág. Ezért a tavaszi hullám utáni lazítások életbe lépésekor azonnal szigorú higiéniai protokollokat dolgoztak ki. Az osztrákok vitték a prímet, akiknek már nyár derekán is a téli szezon járt a fejükben. A többi alpesi ország is jobbára őket követte a higiéniai szabályok kialakítása terén, és mindenki bizakodó volt, hogy ha hüttebulik nélkül is, de vállalható lesz a síszezon.
Ezt írta felül a második hullám, és most ott tartunk, hogy egyedül Svájcban üzemelnek a pályák, és a várakozások szerint egyedül Ausztriában van még rá esély, hogy karácsonykor síelni lehessen. Franciaország, Olaszország és Németország kormányzata januárig kivárna, sőt, Merkel német kancellár asszony az Európai Bizottságnál szorgalmazta, hogy egységesen lépjen fel az egységes decemberi tiltás érdekében. A labda azonnal visszapattant, ilyen döntést az eltérő viszonyok miatt az országokra kell bízni - hangzott a válasz. Az osztrákok hallani sem akarnak erről, az olasz, francia és német síturisztikai szektor képviselői pedig kétségbeesetten próbálják nyílt levelek és petíciók formájában jobb belátásra bírni a kormányaikat.
Emmanuel Macron köztársasági elnök hétfőn elejtett egy félmondatot, mely szerint kevés esélyt lát a karácsonyi síüdülésre, és szíve szerint csak januárban engedné nyitni a pályákat. Hozzátette, hogy a döntéssel még 7-10 napot várnak, és egyeztetnek a többi alpesi országgal, valamint az iparági szereplőkkel. Erre másnap Jean Castex miniszterelnök tényként közölte, hogy a hegyi települések ugyan fogadhatnak majd vendégeket karácsonykor, de a síterepek január közepéig nem üzemelhetnek. Maximum sífutni és túrasízni lehet így. Az ágazat szereplőit hidegzuhanyként érte a hír, hiszen teljes szezonjuk bevételének 20-25%-át a karácsonyi ünnepek idején realizálják. Számos tartományi parlamenti képviselő, országos sport- és érdekvédelmi szervezet példátlan összefogás keretében írta alá azt a petíciót, amellyel a kormányzathoz fordultak, hogy vizsgálják felül a döntést. 120 ezer ember munkája, vállalkozások ezreinek túlélése a tét. Úgy érzik, hátba szúrták őket, hiszen kidolgozták a szükséges protokollokat, amelyeket a nyár folyamán már alkalmaztak is, és működött. Úgy gondolják, a veszély semmivel sem nagyobb, mint a városokban. A friss levegő, a sport, a mozgás inkább még hasznos is, a fertőzésrizikó minimális, ha a szabályokat betartják.
Giuseppe Conte miniszterelnök a Macron-féle vonalat képviseli. Január végi nyitást tartana ideálisnak. A dél-tiroli sífelvonók üzemeltetőinek szövetsége azonnal reagált, és megalapozott kérésekkel fordult a tartományi vezetéshez, hogy képviseljék az érdekeit Rómában. Helmut Sartori , a szövetség elnöke elmondta, hogy a tények alapján fair elbírálást várna el. Komoly higiéniai protokollokat dolgoztak ki a télre, amelyben többek között 50%-os felvonó kapacitáscsökkentés, a hüttepartik teljes kizárása, továbbá kötelező maszkviselés szerepel. Olaszországban is mintegy 120 ezer munkavállalót érint közvetlenül a síturizmus, de közvetetten több százezren élnek a hegyi turizmusból.
A mai napon bejelentették, hogy azok az olaszok, akik Ausztriába mennének síelni (mivel az olasz síterepeket nem szándékozzák január előtt kinyitni), visszatérés után tíznapos karanténba kötelesek vonulni, amely egy COVID-19 teszttel kiváltható. Ezzel próbálják letörni az olaszok kedvét, hogy az ünnepek idején a konkurenciához meneküljenek. Az EU-polgárok egyenlő elbírálására hivatkoznak, és az országonként egységes szabályozás mellett állnak ki.
Andrea Merkel kancellár asszony az Európai Bizottsághoz fordult, hogy mindenhol tiltsák be a síelést decemberben. Az EU ugyan elutasító választ adott, arra hivatkozva, hogy ebben a kérdésben nem illetékes, de Merkel ettől függetlenül - ha másképp nem - tárgyalások útján továbbra is lobbizik az elképzelés megvalósításáért. Erre ő maga sem lát túl sok esély.
Az igazán meredek a bajor miniszterelnök, Markus Söder álláspontja. Nyomatékosan felhívta a bajorok figyelmét, hogy tartózkodjanak a síüdüléstől. "Nem a síelés örömét akarjuk betiltani, de Ausztriával kapcsolatban aggodalmaink vannak" - fogalmazott. Itt konkrétan a tömeges csoportosulásoktól tart a felvonóknál, lifteknél és az aprés-ski szolgáltatásoknál. "Láthatóan nem tanultak Ischgl példájából. A sícirkusznak folytatódnia kell, kerüljön bármibe. Ez a viselkedés felelőtlen és a legkevésbé sem szolidáris" - mondta. Nyilván nem olvasta a Mozgásvilág fentebb már linkelt, két hónappal ezelőtt megjelent cikkét, hogy az első, amit betiltottak minden alpesi országban, az az aprés-ski, a többi aggodalomra pedig szigorú korlátozásokat és szabályokat vezettek be. Ezek az információk már hónapokkal ezelőtt a rendelkezésére álltak, úgy tűnik azonban, mégsem tud róluk.
Hogy üzenetét nyomatékosítsa, csütörtöktől karanténkötelezettséget vezetett be a 24 óránál rövidebb, turisztikai célú határátlépésre. Azaz Münchenből egy napra már nem lehet átugrani síelni Ausztriába. Más kérdés, hogy jelenleg nincs is hová, de az osztrákok bizony terveznek decemberben nyitni, úgyhogy várhatóan hamarosan lesz. Az osztrák Tirol tartomány vezetője, Günther Platter keményen kontrázott: "Ha a fertőzésszámok lehetővé teszik, akkor Bajorország sem veheti el tőlünk a síelés jogát. Ezt Söder miniszterelnök úrnak is tudomásul kell vennie" - nyilatkozta. Az egészség az elsődleges szempont. Ugyanakkor nemcsak a külföldi turizmusról szól a dolog, karácsonykor a helyi lakosok is síelnének. "Ezt Bajorországnak is el kell fogadnia" - tette hozzá.
A Német Síszövetség nyílt levélben fordult a politikai döntéshozókhoz, hogy vegyék figyelembe az iparági szereplők által kidolgozott protokollokat. Hangsúlyozzák, hogy a sísportot szigorúan el kell választani a mértéktelen bulizástól.
Náluk szinte leállt az élet, rendkívül szigorú korlátozások vannak. Jelenleg legkisebb gondjuk is nagyobb, mint a síszezonon elmélkedni. A síterepekre vonatkozó kérdésre válaszolva a szlovén gazdasági minisztérium azt válaszolta, hogy megvárják az Európai Bizottság ajánlását. Más forrásokból viszont azt hallani, hogy Csehországhoz hasonlóan ők is a síterepek nyitását tervezik.
Az első alpesi ország volt, ahol kidolgozták, milyen protokollok mellett lehetséges relatíve biztonságosan üzemeltetni a síterepeket. Nyáron még felmerült, hogy egyeztetik a stratégiát a többi alpesi országgal, hogy ne legyenek a különböző szabályozásokból, korlátozásokból adódó marketingelőnyök/-hátrányok. Ebből végül a második hullám beindulása miatt nem lett semmi.
Az osztrákoknál a november elején bevezetett szigorú korlátozások hatására lassan javul a helyzet, így az enyhítés lépésein dolgoznak. Náluk ebbe a síterepek esetleges nyitása is beletartozik. Lévén, hogy az ország egyik legfontosabb gazdasági pillére a síturizmus, ez abszolút érthető. És egyébként is, a sportot is az élet részének tekintik, tehát ha más területen lehet enyhíteni, akkor a sporton is.
Sebastian Kurz osztrák kancellár hangyányit sem támogatja a német álláspontot. Véleménye szerint semmi szükség nemzetközi koordinációra, ezt az országok saját hatáskörben el tudják dönteni. Kurz érvelése logikusnak tűnik:
A helyzetet bonyolítja, hogy tartományi szinten eltérő a helyzet, a szabályozást viszont országos szinten kell meghozni. Salzburg és Stájerország elvan a belföldi turistákkal, míg Vorarlberg és Tirol nagymértékben függ a külföldi, elsősorban német vendégektől. Az utazási korlátozások miatt azonban vajmi kevés esély van rá, hogy decemberben számottevő mennyiségű külföldi vendég érkezzen, így a karácsonyt és szilvesztert vélhetően bukják. A szállodaipar a tervezhetőséget hiányolja. Több ezer munkavállaló ül otthon ugrásra készen, de nem tudja, munkába állhat-e, és ha igen, mikor. A szállodai üzletmenet felfuttatásához is kell néhány hét, ez nem úgy van, hogy ma meghirdetem, hogy holnap kinyitok, és holnapután már telt ház van.
Az eddigi kommunikációból az érezhető, hogy a december 7-én lejáró szigorítások után az osztrákok rugalmasabban fogják kezelni a síturizmus ügyét, és még az ünnepek előtt megnyitják a síterepeket. Ennek bejelentése jövő héten várható. Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, érdemes emlékezni arra, hogy a határellenőrzést és a vonatkozó hazautazási szabályokat február elsejéig meghosszabbította a magyar kormány. Tehát, ha Ausztriából nem ingázóként és nem üzleti útról térünk vissza hazánkba, akkor a rendelkezés szerint itthon tíznapos karanténba kell vonulnunk, amelyet két, negatív COVID-19 teszttel tudunk kiváltani. Ennek betartatása a határőr jóindulatán és a saját felelősségérzetünkön múlik.
Jelenleg a helvéteké az egyetlen olyan ország az Alpokban, ahol a síterepek - higiéniai, illetve kapacitáskorlátozásokkal ugyan - de üzemelnek. Fogadják a külföldieket is, amennyiben nem súlyosan fertőzött országból érkeznek. Az erre vonatkozó szabályozást a kormányzati portálon folyamatosan frissítik. Jelenleg Magyarországról is szabad (odafelé) karanténmentesen utazni. Visszafelé ugyanaz él, mint amit fentebb Ausztria kapcsán már részleteztünk.
