- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A webáruházak elterjedtével gyakorlatilag végtelen számú síelésre alkalmas ruházatból válogathatunk. Nem csoda, ha a bőség zavara döntésképtelenné tesz minket, ugyanis az utcai ruházatokkal ellentétben itt nem elég (vagy nem is feltétlenül az a legfontosabb), hogy tetszik-e a színe, vagy kellően kihangsúlyozza-e testünk előnyös tulajdonságait. Na, de akkor mi alapján érdemes választani?
Téli sport révén a sísportban az elemekkel közvetlenül dacoló külső réteg minősége, funkcionalitása bír a legnagyobb jelentőséggel. Egy hideg, szeles, téli napon éljük meg sportolás közben a legnagyobb hőérzet különbségeket. Míg a felvonón a süvítő szélben a nulla fokot is mínusz tíznek érezzük, addig egy meredek, technikás pályán a kemény mínuszokban is izzadunk. Ezt az olykor 15-20 foknyi különbséget kell a külső rétegnek megfelelő szellőzéssel kompenzálni, miközben szél és vízálló is marad. A piacon számtalan gyártó megtalálható és legtöbbjüknek saját vízálló-lélegző konstrukciójuk van. Vajon melyik a megfelelő számunkra?
Az anyagok (membránok) vízálló és lélegzőképességét különböző tesztek alapján számokban határozzák meg. A név mindegy, ha a számok rendben vannak! A vízállóságot szinte mindenhol egységesen mm-ben mérik, ami azt mutatja, hogy az anyag milyen magasságú vízoszlop nyomásának tud ellenállni. A legmagasabb ilyen értékkel ma a Gore-Tex anyagok rendelkeznek (bizonyos konstrukcióknál 28 000 mm-rel is találkozhatunk), azonban a gyakorlatban ezen számnak önmagában nem nagyon van jelentősége.
Az olcsóbb anyagok élettartama rövidebb, mivel jó eséllyel csak felületkezelést kaptak és úgy tudják teljesíteni a feltüntetett mm-es értéket. Ez a megoldás kevésbé tartós, amint a felületkezelés lekopik, az anyag elveszíti vízállóságát. A drágább anyagok membránnal ellátottak, mely egy sokkal időtállóbb megoldás.
A másik fontos érték a lélegzőképesség. Ez azt jelenti, hogy az anyag egységnyi idő alatt mennyi vízpárát (izzadtságot) képes átengedni úgy, hogy közben vízálló marad. Itt kétféle mérőszámmal is találkozhatunk. A RET 1-30-ig terjedő skálán méri az áteresztő képességet. Az 1-es értékkel rendelkező anyag minden párát átenged, a 30-es pedig gyakorlatilag semmit. A másik mérőszám a gramm/m2/24 óra. Ez az érték ugyanazon anyagnál általában megegyezik a vízállóság mm-es értékével, a magasabb érték magasabb lélegzőképességet mutat.
Hogy milyen tudású anyag a megfelelő választás számunkra, azt nagyban befolyásolja, hogy mennyire vagyunk izzadósak.
Ennél komolyabb külső réteg csak a nagyon izzadósoknak szükséges, illetve azoknak, akik olyan aktív tevékenységet végeznek, mint a sífutás vagy a sítúrázás. A ruházat szellőzőképessége növelhető cipzáras szellőzőnyílások kialakításával is, melyek használatával manuálisan tudjuk szabályozni a hőmérsékletet. Kevésbé szellőző anyagok esetén ez a megoldás sokat hozzátesz a funkcionalitáshoz. Ezen nyílások hátránya azonban, hogy amint kinyitjuk őket, a ruhadarab elveszti víz és szélálló képességét. Ez a legtöbb aktív tevékenységnél nem olyan nagy probléma (ha nem esik az eső vagy a hó), de mivel a síelésnél mindig van menetszél, célszerűbb inkább nem erre alapozni. Persze jó, ha van szellőző, de nélküle se legyen ponyvából az anyag!
Funkcionalitás terén is nagy különbségek vannak az egyes termékek között. Vásárláskor célszerű a kabátot, nadrágot, bakancsot, aláöltözőt és kesztyűt egyben felpróbálni, hogy kiderüljön, a nadrág rámegy-e a bakancsra vagy elég magas-e a dereka ahhoz, hogy „kompatibilis” legyen az aláöltözővel (vagyis ne legyen ki a derekunk, mihelyt lehajolunk becsatolni a bakancsot). A kabátban próbáláskor érdemes felemelni mindkét kezünket és megnézni, hogy a hószoknya felcsúszik e a derekunkról, illetve lecsekkolni, hogy az ujjában van e külön kis zseb a síbérletnek. Az esetleges szellőzőnyílásokat is érdemes kipróbálni, hogy mennyire használhatók kesztyűben, egy kézzel, illetve hálós kialakítás esetén a cipzár becsípi e a hálót. Mínusz tízben elég kellemetlen egy ilyen problémát csupasz kézzel megoldani!
Kesztyűnél örök probléma, hogy nem elég bő ahhoz, hogy az óra beférjen alá, illetve, hogy a kabát ujjára rá tudjuk húzni. A kabátujjon besüvítő menetszél rendkívül zavaró tud lenni! Az anyagminőségen kívül az ilyen és hasonló funkcionális dolgok miatt kerül egy termék magasabb árkategóriába, ugyanis ezen funkciók kikísérletezése rengeteg időt és pénzt emészt fel a gyártó részéről.
Az aláöltöző és a középső réteg feladata a hőszigetelés és a bőr szárazon tartása. A mai modern anyagok hőszigetelés terén elég jól teljesítenek, így ezen a téren az olcsóbb termékek sem rosszak. A különbség abban rejlik, hogy egy komolyabb modell olyan szövési és anyagkezelési, kombinálási technológiákkal készül, mely elősegíti az izzadság elvezetését a bőrfelületről, ez által emeli a hőérzetet. Így simán előfordulhat, hogy pl. egy 5 és egy 15 ezres aláöltöző papíron ugyanazon szintetikus anyagból készült, mégis használat közben teljesen máshogy „viselkedik”. Egyre elterjedtebbek a gyapjút tartalmazó vagy merinó gyapjúból készült ruházatok, melyek az anyag jó alaptulajdonságainak köszönhetően egyszerre szigetelnek és vezetik el az izzadságot. Ezen termékek kétségkívül a legjobb megoldások közé tartoznak, azonban sokszor irreálisan magas az áruk. Ha ilyet szeretnénk vásárolni, érdemes jól körülnézni!
A síruha vásárlás az említettek mellett természetesen az egyéni igények szerint is történik. Idővel megszerezzük a kellő tapasztalatot ahhoz, hogy ne a sípályán derüljön fény az új gúnya hátrányaira.
Az egyes elnevezések egybeforrtak a csábító tulajdonságokkal, ám nem biztos, hogy minden esetben azt kapjuk, amire számítunk.
A Gore-Tex bár menő és az egyik legjobb outdoor anyag, érdemes odafigyelni a vásárláskor és külső réteg esetén nem mindent vinni, ami az! A Gore-Tex Infinium például egy száraz körülményekhez tervezett anyag, kifejezetten aktív tevékenységekhez, viszont nem teljesen vízálló! Egy laza zápor nem fog gondot okozni neki, mert vízlepergető hatású, de sokkal inkább a szellőzésével és szélállóságával emelkedik ki a többi anyag közül.
Sokmindent neveznek manapság polárnak. Bár az alap technológiát és ezzel együtt a név használat jogát a feltaláló már régen eladta a többi gyártónak, polár és polár között óriási különbségek vannak. Jelentős eltérések lehetnek anyagvastagságban, rugalmasságban, szigetelőképességben, vagyis az, hogy egy ruha polárból készült, még nem határozza meg egyértelműen annak tulajdonságait.
