Sítúrázás Magyarországon Hír

Mint már egy korábbi cikkünkben is pedzegettük, az idei síszezonban lehet, hogy el kell majd gondolkoznunk azon, hogy a külföldi utazás lehetőségének hiányában mivel is üssük el az időnket télen. Számítani lehet továbbá arra, hogy megfelelő időjárás és kellően enyhe korlátozások mellett a hazai sícentrumok tömve lesznek emberekkel, ami könnyen a síélmény rovására mehet. Annak nem bírja a tömeget, de mégsem szeretne lemondani a síelésről, remek alternatíva lehet a sítúrázás, melynek a síélményen kívül még egy kis sportértéke is van. Nade Magyarországon??? Bármilyen hihetetlen, de itthon is vannak lehetőségek, sőt, van, ahol komoly hagyománya van a síelés eme formájának!

Sítúrázás Magyarországon-3

Forrás: Mozgásvilág

A magyar sísport több, mint 100 éves múltra tekint vissza

Az 1900-as évek elején már jelentős síélet volt a Budapest környéki hegyekben, pl. a Normafánál és a Börzsönyben. Akkoriban a sport ma már teljesen elkülönült ágazatait, mint a sífutás, lesiklás vagy síugrás még egy kalap alá vették. 1909-ben, az első budapesti síversenyen a Normafánál minden résztvevő indult mindhárom számban, ráadásul ugyanazzal a léccel.

Ma már sajnos az enyhe telek miatt egyre inkább háttérbe szorul a hazai sízés, azonban a magasabban fekvő területek a mai napig alkalmasak a téli sportolásra. Külön jó az egészben, hogy a hóágyúzott, kezelt pályák beszippantják a csúszkálásra vágyó embersereget és az erdők havas lejtői megmaradnak a kalandvágyó sítúrázóknak.

Sítúra útvonalak Magyarországon

Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb sítúra útvonala a börzsönyi Nagy-Hideg Hegyre vezet. A Cseresznyefa parkolótól indulva a hegy csúcsáig majdnem 500 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk, ami már az Alpok nagy hegyei között sem elenyésző mennyiség.

A Cseresznyefa parkolótól a piros X jelzést követve patakátkelésekkel tarkított útvonalon jutunk el a kék négyzet jelzésig, ami már közvetlenül a sípálya csúcsára vezet fel minket. A piros X útvonalon egy alkalommal az Inóci-patakon átkelésnél kell csak lecsatolni (persze überprofik biztos léccel is tudják abszolválni azt a részt is). A hegyen turistaház és további sítúrázási lehetőségek találhatóak, a lesiklásra az északi sípályákat is használhatjuk. Ha az úton elegendő hó van, akkor azon szépen vissza lehet ereszkedni a parkolóig. Minden évben (természetesen megfelelő hóviszonyok esetén) itt kerül megrendezésre a Börzsöny Tigrise-Zoller Csaba Emlékverseny is, ami a magyar sítúrázók éves találkozója is egyben.

A következő ismert helyszín nem meglepő módon az Északi-középhegységben, a Bükkben található. A Bükköt és Mátrát magas fekvése szinte minden évben alkalmassá teszi a pályán kívüli síelésre. A Tar-kőre vezető túra az Egert Miskolccal közvetlenül összekötő műút mellett található Hereg-réti parkolóból indul. A parkolóból a K+ jelzésen indulunk a Hereg-vágás felé. Később az útvonal a Tar-kő gerince alatt halad, majd mikor elérjük a gerincet egy 180 fokos forduló után a gerincen haladunk tovább. Itt már ügyelni kell, mert a sziklás részeken könnyen ki lehet csúszni. Összesen 490 méter szint megtétele után érünk fel Tar-kő 950 méter magas csúcsára, mely a Bükk 8. és Magyarország 12. legmagasabb pontja. Lefelé célszerű a nyomot követni és ha tudunk, egy kicsit szintben felette maradni, ugyanis ha túl „mélyre” kerülünk, akkor hamar sétálás lehet a vége! A túra eltévedés nélkül 4-5 órát vesz igénybe, így a rövid téli nappalok miatt fejlámpa legyen nálunk a biztonság kedvéért. A túra után érdemes betérni a Bükkszentkeresztre vagy Répáshutára, mindkét falu vendéglőjében kiválóan főznek!

A Pilisben még ma is megtalálható tábla jelzi a lehetséges sítúra útvonalakat aBükkös-patak-völgye, Lajos-forrás, Kő-hegy, és Szentendre, Kékibánya vonatkozásában.

Sítúrázás Magyarországon-4

Forrás: Mozgásvilág

Megfelelő hóviszonyok mellett a Mecsekben is érdemes megragadni a léceket és feltúrázni a nyáron is népszerű Jakab-hegyre. A csúcson található kilátó jelzett turistaúton közelíthető meg. Az északias tájolású útvonal a Szentkúti vendégháztól indul a piros, majd a kék csíkon át egészen a csúcsig. Visszafelé lehet próbálkozni a fák között is, ám a növényzet elég sűrű, óvatosnak kell lenni!

A Bakonyban is lehet próbálkozni, bár a Mecsekhez hasonlóan a legmagasabb csúcsok sem elég magasak ahhoz, hogy télről-télre stabil legyen a hómennyiség. Bakonybélből (buszforduló) a kék omegán majd a kék háromszögön felkapaszkodva a Tönkölös-hegyről meredeken csúszhatunk vissza a faluba. Ugyaninnen indulva, némi útszéli sétálást követően a kék csíkon megcélozhatjuk a Magas-Bakony tetejét, a Kőris-hegyet is, ahonnan szintén a felmeneteli nyomot követve 400 méternyi szintkülönbség vár ránk lefelé. A Kőris-hegy egyébként a Boroszlán tanösvény irányából is „mászható” (piros jelzés), mely útvonal sí szempontból a legjobb választás, ugyanis elég hó esetén közvetlenül a parkolónál (Odvaskő Hotel) csatolhatunk és egészen a csúcsig folyamatosan emelkedhetünk. A visszaút itt is ugyanaz!

Nem tiltja amúgy valamilyen törvény a sítúrázást?

A sítúrázás szépsége, hogy kellő helyismerettel nem feltétlenül kell útvonalakat követni, sokkal inkább érdemes keresni a jó (és elég) havat. Magyarországon ez kiváltképp igaz, ugyanis a fent említett néhány helyet leszámítva ritkán találkozik az ember sítúrázóval és nehéz információt szerezni az alkalmas helyekről.

Sítúrázás Magyarországon-2

Forrás: Mozgásvilág

Általában 20-25 cm tömör hó (egy olyan léccel, amit nem sajnálunk) elég szokott lenni egy élvezhető túrához. Külföldön bevett szokás még, hogy kezelt sípályák mellett az erdőben túrázik fel az ember, majd lefelé a pályán csúszik le. Ez kint sem mindenhol megengedett, azonban helytől függően megvannak az erre kialakult szokások és szabályok. Arra bíztatunk mindenkit, hogy most, akár rákényszerülve, akár csak kalandvágyból, kezdje el felfedezni a hazai lehetőségeket és ne hagyja veszni a telet!

Sítúrázás Magyarországon-1

Forrás: Mozgásvilág