Hetedik alkalommal csobbant mezőny a Balatonba Balatonfürednél, ám első ízben rendezték meg a cégek váltóversenyét , melyhez rögtön hozzácsaptak egy országos bajnoki címet is. Mi, a Mozgásvilág.hu csapata ebből a címből rögtön kettőt is hazahoztunk!
Itt még csak rápihentünk a győzelemre (Még több fotó: klikk ide!)
A program a villám váltóval kezdődött. A cégek mellett családok is részt vehettek az eseményen, hogy kipróbálják a triatlont "én úszom, te kerékpározol, ő fut" formációban. A táv tényleg villám volt, ugyanis 250 m úszást, 6 km kerékpározás és 1,6 km futás követett. Később indult az amatőr futammal együtt az olimpia távú váltóverseny is, ahol majdnem a klasszikus rövidtáv volt a teljesítendő mennyiség (1,5 km úszás, 37 km kerékpár, 10 km futás).
Interjú a verseny előtt... ráéreztek, hogy ki lesz itt a sztár (Még több fotó: klikk ide!)
Az interjúhoz klikk ide!
Igazából számunkra a nevezésnél eldőlt minden. Egy csapattag cserével tisztán férfi kategóriában indultunk a villám távon, míg vegyes kategóriában az olimpiai váltón. Ezzel mindkét futamban a kategória egyetlen indulói lettünk - ami annyit jelent, hogy nincs Magyarországon egyetlen cég sem, aki ki merne velünk állni triatlonban! És akár hiszitek, akár nem, csak a csere után, a nevezés zárásánál tudtuk meg, hogy nem lesz ellenfelünk!
(Még több fotó: klikk ide!)
A villám váltók 10:30-kor vágtak neki a távnak. A 250 métert elsőként ifj. Czencz Péter fejezte be, de alig fél perccel mögötte, a harmadik helyen már a Főnök Úr érkezett meg vízből. Kattogtak a vakuk, tolongtak az újságírók, amint a váltást átadta a Barterkirály, sales managernek , aki pattant is a Merida bringa nyergébe, hogy felszaggassa vele Füred aszfaltját. A Főnök félrelökve a CNN és BBC újságíróit jött és nekünk nyilatkozott először: „ Húúú, hát ez nehéz volt. 100 méter után azt sem tudtam hol vagyok. ” - lihegte.
Fejtorzulós váltó-technika (Még több fotó: klikk ide!)
Kerékpáron a „Barterkirálymanager” hatalmas tempójának köszönhetően felhozta a csapatunkat a második helyre, mely teljesítménye után magabiztosan állította, hogy az elit mezőnyben sem lenne gondja a bringával. A befejező számban a Főszerk. futott egy bemelegítő kört a délutáni futamra. A raftingosok becsületére váljon az ideje, ugyanis 5:11-et vágtatott az 1,6km-es Tagore sétányon, ezzel közel 3 perccel a futam leggyorsabb futóidejét tudhatta magáénak, mellyel abszolútban a 2. helyre, míg a kategória első helyére hozta be a váltót.
Az ellenfeleink nem mertek a közelünkbe jönni. (Még több fotó: klikk ide!)
Délben álltam rajthoz, mint az olimpiai céges váltó úszóembere. Később folytattam a versenyt egyéniben, de erről majd máskor. A Balaton alacsony vízszintje miatt a szokásos 110 cm-es magasságból induló verseny kicsit több lett, annyira, hogy nem vállaltam be a fejest.
(Még több fotó: klikk ide!)
CicaBettivel , a kerékpáros Istennővel jó előre megbeszéltük, hogy zöld sapka lesz rajtam erről fog felismerni, ne nézze a ruhát, mivel mindenki fekete neoprént viselt. A sapkám 750-nél elhagyta a fejem , ennek ellenére gond nélkül lezavartuk a váltást.
Hol a sapkád Nándi? (Még több fotó: klikk ide!)
Betti szintén a Merida nyergében lavírozott a pályán az egyre népesebb mezőnyben. Előre megmondta, nem fog bolyozni, és így is tett. Egyedül rótta a köröket, így még ideje is volt integetni nekem, amikor szemben elhaladtunk egymás mellett. „ Tetszett nagyon az egész, de olyan félelmetes volt, hogy mindenki közel megy egymáshoz.” mondta, élete első országúti és egyben bolyozós versenye után.
(Még több fotó: klikk ide!)
A befejező szám ismét a Főszerk. -re várt, ám most egy helyett hat kört kellett megtennie a Tagore sétányon. Érdekes volt megfigyelni, hogy a rajtja előtt, mennyit vigyorgott a pálya szélén, úgy szurkolt nekem. Az első körében aztán, szó szerint, összefutottunk, de ekkorra már visszafogottabb lett. Csak azt hallottam, hogy valaki liheg mögöttem, aztán vigyorogva megelőzött és pózolt a fotónak. Fél körrel később visszaelőztem ugyanis küzdöttem az egyéni dobogóért és tempót váltottam ( no meg én is lelassítottam direkt - a Főszerk. ). Aztán a jókedv átment nem őszinte mosolyba, majd szúrós, kemény tekintetbe. Így amikor a befutó előtt a pálya szélén szurkoltunk neki, már ki sem nézett ránk, csak a célvonalat látta!
(Még több fotó: klikk ide!)
Végül a második csapatunk is nyerni tudta a kategóriát (meglepő módon) és a villámlábúakkal ellentétben egy gyönyörű kupát is kaptunk a diadal mellé!
(Még több fotó: klikk ide!)
Tegnap este a Főnök Úr összefoglalta a napot:
„Köszönöm a sikes részvételt mindenkitől, azt hiszem mindenki jól érezte magát! A kupák számát meg kezdjük el gyarapítani!”
Ezt pedig veheti mindenki fenyegetésnek és kihívásnak, ha céges váltóversenyt készül rendezni!
(Még több fotó: klikk ide!)
