Pajor Gábor a Salming magyar nagykövete

Két évtizeddel ezelőtt még az ifjúsági triatlon-válogatottat erősítette, ma már amatőr szinten űzi a sportágat a 36 esztendős Pajor Gábor, aki a svéd Salming márka magyar nagykövete lett. Edzésprogramjára, a heti 10-11 edzésre minden bizonnyal több olimpikon sportoló is elismerően csettintene, profi hozzáállása alapján azonban nem is tudná lejjebb adni. Pedig nyolc órás munkaideje mellett kell megteremteni az edzésidőt.

Kezdjük a számokkal. Nyolc óra munka...

Heti négy úszóedzés reggelente, délutánonként futás és bringázás. Hétvégén pedig a kombinált edzések, vagyis vagy hosszú futás-rövidebb kerékpározással, vagy éppen fordítva. A munkám mellett nem egyszerű kiszorítani az edzésidőt, bár úgy gondolom, a triatlon az én életemben nem egyszerű hobbi, sokkal több annál. Életút, életpálya, a mindennapjaim része.

Mikor kezdődött ez a „sohavégetnemérő” történet?

Tizenegy évesen. Előtte hat éves koromtól úsztam, de nem voltam igazán kiemelkedő ebben a sportágban, gyerekként nem is találtam sok motivációt benne, mert valójában borzasztóan unalmas tud lenni ez a faltól-falig program. De hozzáteszem gyorsan, harminc éves koromban ennek is megtaláltam a szépségét. Szóval tizenegy éves voltam, amikor egy nagyobb csapattársam példájára én is váltottam, s elkezdtem triatlonozni. Megtetszett az összetettsége, a sokszínűsége ennek a sportágnak.

És az sem mellékes, hogy az igazi hőskorban kezdtél, sőt, jutottál el a válogatottságig.

Igen, akkoriban volt a nagy triatlon-bumm Magyarországon, rengeteg egyesület alakult, korcsoportonként több mint százan indultunk egy-egy versenyen, s nagyon meg kellett harcolni azért, hogy kerettagok lehessünk. Bár 2000 óta olimpiai sportág a triatlon, ma már azért egy kicsit más a kép: most azért küzdenek, hogy fel tudják tölteni a válogatott keretet. Az elit szűkült, ám kétségtelenül színvonalasabb, erősebb lett, míg sokan lemorzsolódtak, s így a sportág amatőr bázisa kiszélesedett. Igazi menedzsersport lett a triatlon, olyan, mint korábban a squash vagy a tenisz volt. A kihívásra vágyó emberek célként tűzik maguk elé, hogy teljesítenek egy IronMan-versenyt, aztán itt ragadnak közöttünk.

Droghatása van a sportágnak, erős függőségi viszony tud kialakulni az emberben.

Mert itt mindig lehet találni motivációt?

És mindig éri az embert sikerélmény is. Egy utcai futó, aki elhivatott és szereti a futást, egyszer csak azon veszi észre magát, hogy a maraton környékén jár már. Eléri nagy álmát, elfogy a kihívás, így vagy terepre vált, vagy elkezd ultrázni. De a triatlon a sokszínűsége, a változatos versenyek és versenyhelyszínek miatt mindig kínál valami újat számunkra. És ne felejtsük el azt sem, hogy három állóképességi sportra edz az ember, vagyis mindig van valami csiszolni vagy lefaragni való a tréningek során. Az „önmagunk legyőzése” ugyan egy kicsit elcsépelt szlogen, de nálunk ez tényleg működik. Láttam én már nagyon jó futót szenvedni a pályán, kiváló bringást gyalogolni a versenyen, vagyis sok apró dolgot kell összetenni annak érdekében, hogy az ember sikereket érhessen el triatlonosként is.

Bár a triatlon egyéni sportág, mégis kell hozzá egy jó csapat. Amelybe kellenek a vezéregyéniségek – mondjuk egy olyan típusú ember, akit a svéd Salming cég nagykövetének választ. Melyek egy nagykövet ismérvei?

A Salming cégnek természetesen vannak szponzorált profi sportolói, de szívesen fordulnak olyan amatőr versenyzők felé, akik példamutatóak a sportban, az edzésekben, a versenyeredményeikben, a hozzáállásukban. Akik egyek a tömegből, mégis elismerésre méltó, amit tesznek, komolyan gondolják a sportpályafutásukat. Mi a klubunkban, a KisTri-ben pontosan így gondolkozunk Kis Gyula vezetőedzővel. Közel 100 versenyző sportol nálunk. Vannak olyan edzéseink, amikor nem csak testben, de fejben is erősnek kell maradnunk, például amikor egy ötórás bringaedzés után leszállunk és elmegyünk másfél órát futni. Na, akkor azért megveregethetjük a vállunkat, hogy igen, ezt is megcsináltuk.

Az idén két fontosabb versenyed lesz: a féltávú és a hosszú távú világbajnokság, amelyeken a 35-39 évesek között szerepelsz. Mit vársz magadtól?

Először is azt, hogy gyógyuljon meg a túlerőltetett lábam, mert egy sérülés miatt három hete nem tudok futni. Pihentetéssel, gyógytornával, nyújtással azonban ez is orvosolható, s reményeim szerint akár a TOP20-ban is tudok majd zárni a szeptemberi dél-afrikai Port Elizabeth-i féltávú világbajnokságon.

Pajor Gábort nagykövetként a Salming Running Hungary Facebook oldalon követhetitek.