Tanösvények Magyarországon

Nem, nem a hullámvasúthoz, bár valóban felmerül a kérdés, hogy van-e ilyen a Zempléni kalandparkban - megsúgom, ilyen még pont nincs - én most a környékbeli hegyek lankáira gondolok, ahol föl-le lehet túrázgatni, mint egy hullámvasúton, természetesen gyalog. Ha pedig kedved tartja, előtte, vagy utána kipróbálhatod a lifteket, a csúszópályát, a kalandparkot, a bob pályákat és a függőhidat is. A város felett 3 délceg hegy áll, a Várhegy, a Szár-hegy és a Magas-hegy, ezek között pedig igen kellemesen lehet túrázni.

A Zemplén vadregényes hegyei között áll, vagyis inkább csak állt hajdan egy méretes vár, amely Pusztavár nevet kapta. Ez a vár az 1300-as évek elején épült, és mindössze száz évig volt használatban, utána elpusztult, de romjai századokon át, egészen napjainkig fennmaradtak. Hát ezért hívják Pusztavárnak.

Pogány-kő, Pandúr-kő, Kocka-kő? Mondanak ezek a nevek valamit? Ha még nem, itt az idő, hogy felfedezd a Velencei-hegység geológiai csodáit, a Pákozdi-ingóköveket, ahol a természet szobrászművészete lenyűgöző alkotásokat hozott létre. A több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során formálódott gránittömbök különleges látványt nyújtanak.

Ha Pécsről utazunk Orfű felé, át kell kelni a Mecsek gerincén és utunk a a 611 méter magas Tubes, és a 532 méter magas Rózsa-hegy között vezet a két hegy nyergében. Akár autóval, akár kerékpárral, akár tömeg közlekedve tesszük meg ezt az utat, fent a nyeregben azonnal feltűnik a Remete-rét óriási parkos, turista padokkal, esőházzal és útjelzőtáblákkal teli csomópontja, amely azonnal megállásra készteti az embert, ha éppen teheti. Bizony tényleg egy óriási csomópont, rengeteg turistajelzés fut itt össze, és így nagyon sok felé el lehet indulni. Már le is írtam, milyen sokféleképpen lehet ide eljutni, így erre már nem kell több szót fordítani, a lényeg a programokon van.

Ha a Mecsekben barangolsz, több helyen is találkozhatsz a mecseki láthatatlanokról szóló történetekkel és mondákkal. A mecseki láthatatlanok az 1956-os forradalom leverése után is fegyveres ellenállást tanúsító csoport volt a Mecsek hegységben. A forradalom leverése után sokan nem adták fel a harcot, és a hegyekben rejtőzve folytatták az ellenállást a szovjet megszállók ellen. A "láthatatlanok" elnevezés arra utal, hogy a csoport tagjai könnyedén elrejtőztek a hatóságok elől, és hosszú ideig sikerült fenntartaniuk az ellenállást. A szovjet és magyar hatóságok nagy erőkkel keresték őket, de a hegyekben nehéz volt nyomukra bukkanni. Egyik legfőbb rejtekhelyük a Mecsekrákos és Mánfa között az erdőben megbújó Vágotpuszta volt. A napjainkban üdülőfaluként üzemelő apró település a nyugalom szigete a szelíden hullámzó erdőségek közepén. Könnyen elképzelhető, miért volt jó búvóhely a partizánok számára. Ugyanakkor alig hihető, micsoda véres események helyszíne volt ez a környék.

Ez a hely egy kakukktojás, mert a Balaton-felvidéktől északra, a Bakonytól meg délre van, így nehéz behatárolni, hova tartozik. Mivel viszont kelet-nyugati tájolásban a Kab-hegyi földtani tanösvények szomszédságában van, így végül a Bakonyhoz soroltam. Érdekessége, hogy kis gyaloglás ráfordítással a népszerű és felkapott Gánti bauxitbányák marsi felszínéhez hasonló helyet fedezhetünk fel. A Marsi vörös táj itt is átélhető, és nem kell túrázók tömegeinek felbukkanásától tartani.

A Tapolcától északra található Zalahaláp település felett találjuk a néhai Haláp-hegyet, amely ugyanolyan bazaltsapkás tanúhegy volt, mint délebbre magasodó társai (Badacsony, Szent-György-hegy, Csobánc). Ennek a hegynek a tetejét viszont teljesen elbányászták. A több évtizeden át tartó bazalt kitermelés közben olyan látványos geológiai csodák kerültek felszínre, ami miatt a bányát üzemeltető cég a terület védetté nyilvánítását kezdeményezte 2018-ban. – Meglepő fordulat! – A korábbi növényi vegetáció is teljesen átalakult, és a felhagyott fejtőben új élőhelyek jöttek létre egy teljesen másfajta ökoszisztémát létrehozva a korábbihoz képest. A hegy eltűnt, de valami teljesen mást nyertünk vele. Lássuk a részleteket!

A Köves-hegy igazi kőzet kuriózum! Hírneve úgy terjedt el, hogy oldalában nagy kiterjedésű külszíni kőbányászatot folytattak, és ennek nyomán került napvilágra egy olyan vulkáni kristály, amely csak itt található Magyarországon. Ez a csengőkő, vagy tudományosabb nevén a fonolit. Ha szeretnél többet megtudni róla, mindenképp olvass tovább, már csak azért is, mert nem ez az egyetlen bányászat nyomán kialakult látványosság a környéken. A leírásban körbejárunk két bányatavat is. A Medve-tó és a 25-ös tó két szépséges erdei víztükör, amelyek természetes hangulatukkal feledtetik velünk keletkezésük történetét.

Könnyű, mégis vadregényes túra a pazar kilátást nyújtó egykori végvárba

Eplénybe mindenki síelni jár! A hóágyúk teszik a dolgukat, és csalogató havat varázsolnak a csúszkálni vágyóknak a 3-4 erdővágásban. Viszont ha egy kicsit elfordítjuk a fejünket, akkor a sífelvonók már tél végi, szinte kora tavaszi hangulatban lengedeznek az avarral borított ösvények fölött. Milyen ösvényekről van itt szó? Az eplényi tanösvények nyomvonalai várják, hogy bejárd őket. Ha ezt a leírást épp a nyár közepén olvasod, nézd el nekem, hogy én február elején látogattam meg.

Az Upponyi-hegység a Bükk északi lábánál helyezkedik el. Kőzete az ország legrégebbi kőzetei közé tartozik. Az egyik legnagyobb vonzerejét egy 300 évvel ezelőtt bekövetkező természeti katasztrófa okozta. Óriási földrengés rázta meg a hegységet, és ennek következtében a rétegelt kőzetben földcsuszamlás keletkezett.

Ha szeretnél egy erőnlét szerint jól variálható, könnyű túrát a Nyugat-Mecsekben, akkor a Sás-völgyet és a Nyáras-völgyet neked találták ki. Gyakorlatilag korlátlanul variálható az út hossza, és vannak gyerekeknek is érdekes látványosságok, ideális családi kirándulóhely. A Sás-völgyben található az Erdő Háza, egy ökoközpont, ahol erdei iskola működik, innen pedig több tanösvény is indul és itt található a méltán népszerű lombkorona sétány is. A Nyáras-völgy felső része összekapcsolható az Abaligetről induló denevér tanösvénnyel, és a gerincről csodás a kilátás a falu felé. A leírásban a leghosszabb variációt olvashatod, így egy kicsit minden említésre kerül, amit érdemes felkeresni.

Ha egy könnyed sétára vágysz a Zirc környéki erdőkben, ezt a túrát neked találták ki a Pintérhegyi parkerdőben. A Pintér-hegy a 240 millió éves triász és Jura kori tengerek mészkő rétegeiből jött létre. Lankás dombhátain a geológiával az állat- és növényvilággal foglalkozó tanösvény rendszert találunk. Lényeges megjegyezni, hogy a tanösvény táblái a hegy szinte összes ösvényén megtalálhatók, majdnem lehetetlen kibogozni hogy milyen sorrendben ideális a bejárása, de akár merre is indulunk el egy kellemes sétában lesz részünk. Valószínűleg ezért is hívják parkerdőnek ezt a területet.

A Vilonyai parkerdő tipikusan az a hely, ahol kis területen nagyon sok mindent fel lehet fedezni, és mindezt úgy, hogy esélytelen valamilyen rendszer szerint ösvényekre tervezni utunkat, mert akármerre megyünk, mindenhol ismertető táblákat találunk az itt élő növényekről… még ott is ahol nincs ösvény. Ezért én ugyan rajzoltam egy ajánlott útvonalat, de szinte teljesen felesleges azt követni, mert a mezőkön is lehet kóborolni a hegyoldalban. A kihívás inkább az, hogy ki hány táblát talál, ebben akár versenyezni is lehet.

Rendetlenségről szó sincs, sőt a terület meglepően rendezett és szemet gyönyörködtető, a magyarázat, hogy ez a csodás erdőfolt Pápasalamon és Kup község között helyezkedik el a Bakonyalja és a Kisalföld határán, és ha erre járunk feltétlenül járjuk végig az itt található Tallós Pál tanösvényt, ahol a Körös-patak mentén kalandozhatunk erdőkön, mezőkön, mocsaras területeken át, közben megismerkedhetünk az élővilággal, és több fajta igen érdekes és védett virággal. A rendezettség pedig tényleg nem vicc, a tanösvény nyomvonala 1 méter szélesen le van kaszálva, eltéveszthetetlen útvonal és megkapóan hangulatos.