- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Akármennyire jól felkészültek vagyunk és megfelelő a felszerelésünk, bármikor kerülhetünk olyan váratlan helyzetbe, amikor a túrát és egyben a napunkat egy kis ragasztószalag menti meg.
A hétköznapi nyelvezetünkben a duck tape vagy duct tape (a második világháborúig duck volt, majd ezt követően, a felhasználási kör kiterjedésével vált a név duct-ra, de mindkettő ugyanazt takarja) ma már szinonimája minden olyan szalagnak, melynek
hosszanti szakítószilárdsága nagy, de keresztirányba könnyedén téphető, valamint jól ragad szinte mindenhez.
Gleccserszemüveget is fabrikálhatunk belőle Forrás: Paraferee - mozgasvilag.hu
Tulajdonságából eredően ez a szalag sok helyzetben tud hasznunkra válni, no persze csak ha épp nálunk van. Éppen ezért szoktam én például a fémkulacsra, fémbögrére vagy épp egy pezsgőtablettás műanyag tokra tekerve magammal vinni belőle pár méternyit.
Íme 10 dolog, amire jó, ha van nálad ragasztószalag:
Annak ellenére, hogy egy már betört bakancsban indulunk útnak, mégis előfordulhat, hogy a túra folyamán egyre erősödő égető fájdalom jelentkezik az Achillesünkön, talpunkon. Ennek oka lehet egy rosszul felhúzott zokni, vagy egy apró fűszál, mag, kavics, ami bekerült a bakancsba… Ilyenkor a legelső intő jelnél azonnal le kell ragasztani a fájdalom helyét (persze mellette az okot is meg kell próbálni megszüntetni). Viszont ha nincs kéznél ragtapasz, jöhet a duck tape! Sarok esetében tépj le egy 6-7 centiméter hosszú csíkot, és vízszintes irányban ragaszd át a fájó pontot. Talp esetében pedig akkora szalagot használj, ami a lábfejed mindkét oldalán felér. Ha már felszakadt a bőr, akkor ne közvetlenül a sebre tedd – használj gézt, tiszta ruhadarabot vagy zsebkendőt a duck tape alá.
Ha kiszakadt (ne adj isten, kiégett) a sátor fala vagy az alja, és nem akarod félpercenként felriadva a lyukon keresztül az eget kémlelni eső után kutatva, akkor ismét előkerül a duck tape. A szakadás vagy lyuk mindkét oldalára ragasszunk fel a szalagból – a legjobb úgy, ha a lyukon keresztül összeragad a két fél –, a szalag mindkét irányba legalább 4-5 centiméterrel lógjon túl.
Amikor olyan helyen járunk, ahol rengeteg a szúnyog, a bogár, vagy épp a hangya, minden végtagunknál fájdalmas támadásnak vagyunk kitéve. De még rosszabb a helyzet, ha a ruhánkon belül találjuk a kis fenevadakat. Ha viszont a nadrágunk szárait, a pulóverünk vagy kabátunk ujjait szorosan a végtagjainkhoz ragasztjuk, bezárjuk azokat a kiskapukat, melyeken be tudnak mászni. Erre is tökéletesen alkalmas a duck tape.
Ha próbáltál már túrázni télen, kemény mínuszokban is, biztos neked is volt már olyan kellemetlen pillanatod, amikor a sátor, hálózsák vagy épp csak a kabát cipzárját nem tudtad a vastag kesztyűben normálisan megfogni, mert annyira kicsi volt a húzója. A duct tape segítségével viszont akkora fogantyút alakíthatunk ki, amekkorát csak szeretnénk…
Lefedhetünk vele kezdődő vízhólyagot Forrás: Paraferee - mozgasvilag.hu
Egy nagyobb viharban megeshet, hogy a nagy szél sátrunk egyik (rosszabb helyzetben több) rudazatát megtöri. Ugyan legtöbbször nincs nálunk pótrúd (én legalábbis soha nem cipelek magammal), nem kell feltétlenül a megrogyott sátorban töltenünk az éjszakát. Keressünk a hibás résznél hosszabb, a rudazatnál kicsit vastagabb, egyenes faágakat, majd jó szorosan, a megfáradt részt átfogva, ragasszunk a rúdhoz egy-két darabot. Ha nem is lesz szépségdíjas a művünk, de a funkcióját hellyel-közzel ellátja majd.
Olykor-olykor előfordul, hogy figyelmetlenségből, vagy mert a szükség úgy hozza, „belefutunk” egy sűrű málnabokrosba vagy csalánosba. Mindenki ismeri a fájdalmat, amit azok a tüskék okozni tudnak. Sajnos nem mindig sikerül eltávolítani őket szabadkézzel (a csalán fullánkjai szinte láthatatlan méretűek). Ilyenkor egy, az érintett területnél kicsit nagyobb duck tape felragasztásával és lehúzásával – mintha csak gyantával szőrtelenítenénk – sok tüskétől meg tudunk szabadulni.
Természetesen egy rendes túrázó nem indul el arra alkalmatlan lábbeliben, de találkoztam már én is olyan helyzettel, hogy előre nem látható jelek nélkül, túra közben egyszer csak elvált a bakancs talpa a felső résztől – például sziklás terepen, ahol sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve lábbelink, mint a normál földes ösvényen. Ha van kéznél duck tape, alaposan körbetekerve az érintett részt, ha ideiglenesen is, de használhatóvá válik a bakancs.
Ha vizes ruhánk van – például előző estéről a törölközőnk – de már süt a nap, érdemes menetközben is szárítani, hogy mire a szálláshelyünkre érünk, kevésbé vagy egyáltalán ne legyen nedves. Ilyenkor duck tape-ből készíthetünk hátizsákunkra „vállfát”. Egy hosszabb, 40-50 cm hosszú darabot sodorj kötélnek, majd a két végét összefogva, köss rá egy szoros csomót. A csomót dugd át a hátizsákod felső fogantyúján, majd önmagán, és már kész is a ruhatartód!
Átmeneti megoldás lehet kiszakadt bakancs foltozására Forrás: Paraferee - mozgasvilag.hu
Kitartóan szakadó esőben caplatás, vagy hosszabb vizes (például patakban) gyaloglás esetén a textiles cipők, de még a bőrbakancsok is megadhatják magukat a nap végére. Meg ugye, ha a lábbeli szára fölé ér a víz, vagy a több órán át nyakunkba zuhogó csapadék a lábszárunkról befolyik a bakancsba, semmit nem ér a vízállóság. Ilyenkor jön jól egy nagy adag duct tape, mellyel egymásra zártan körbe tekerhetjük a nadrágunk szárát lefele haladva, egészen a bakancs szárára ráfedve – megakadályozva ezzel, hogy a nadrágunkról a bakancsba csurogjon a víz. Illetve a bakancsunk vízhatlanság szempontjából gyenge pontjait is befedhetjük vele – körbe ragasztva a lábbelinket –, ezáltal esőben kapunk egy kis haladékot…
Magashegyi túra során, amikor a havas, nyílt terepen rendkívül erősen tűz a nap, a hóról pedig vakítóan verődik vissza a fény, de nincs nálunk szemüveg, duct tape-ből ragaszthatunk magunknak „gleccserszemüveget” – melyhez hasonlót az alaszkai bennszülöttek készítettek régen fából. Ragasszunk egymásra pár rétegben a szalagból úgy, hogy egy viszonylagosan szemüvegformát kapjunk, majd késsel vágjunk két apró rést a szemünknek (persze nem akkor, amikor az arcunkon van).