A hatalmas lyuk - A Skocjan barlangrendszer Szlovéniában! Hír

Házi Bernadett

2012/01/04

A rendkívüli ökoszisztémában alpesi és mediterrán növények nőnek egymás mellett...

Hirdetés

Skocjan barlangok az Unesco világörökség részei

A Skocjan Karszt Barlangok több millió évvel ezelőtt alakultak ki, amelyek 1986 óta az UNESCO világörökség részei. Az UNESCO listáján a természeti és kulturális helyszínek között ez a karszt régió az egyetlen olyan földtörténeti emlék, amely Szlovéniához köthető. Ezt a különleges megtiszteltetést a Skocjan Barlangokon kívül csak néhány további barlang kapta meg a világon, többek között a magyar Aggteleki barlang is. A világörökség részévé válás több szempontból is jelentős Szlovénia számára: a Skocjan Barlangok világszerte elismerésben részesültek, valamint az állam elkötelezte magát amellett, hogy ezt a kiemelkedő természeti kincset minden körülmények között védelmezi és megóvja a jövő számára. Mindemellett ez az esemény a régió demográfiai és gazdasági életét is jótékonyan befolyásolta, amely korábban ebből a szempontból veszélyeztetett volt.

A Skocjan Barlangok Regionális Park megalapításának előkészületei 1990-ben kezdődtek meg, amely az 1996-ban véglegesített törvény elfogadásával jött létre. A Park feladata a védelmi programok és fejlesztés mellett, hogy folyamatosan figyeljék és elemezzék a barlangok aktuális állapotát. A barlangrendszer 46 évig zárva volt, 2011. április 1.-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt.

A Skocjan barlangok kialakulása

A Skocjan Barlangok egy egyedülálló természeti jelenség eredményeképpen jöttek létre, amely a Reka folyóhoz köthető. A Reka folyó a Sneznik fennsík alatt ered és mintegy 55 km-en keresztül a felszínen folyik. A karsztrendszer elérésekor - amely egy mészkő felület - nem csak a medret mélyíti el az erózió révén, hanem fel is oldja azt. A védett terület első részében a folyó még mindig a felszínen folyik egy kb. 4 km hosszú szorosban, amely egy lenyűgöző falban végződik, majd eltűnik a föld alatt. A Reka folyó vak-völgye a legnagyobb egész Szlovéniában. A távoli múltban, valószínűleg a néhány százezer évvel ezelőtti pleisztocén korban, a barlang teteje egyszer csak beomlott. Ennek következtében jött létre a 165 m mély Velika- és a 120 m mély Mala dolina, amelyeket egy természetes kőhíd választ el egymástól, mintegy mementóként megmutatva a barlang plafonjának eredeti magasságát. A barlangok felett a közelben fekszik Skocjan falu. A házakhoz közel van még egy bejárat a barlangba, a 90 m mély Okroglica szakadék, amelynek alján szintén a Reka folyó folyik.

A Velika dolina alján a folyó végleg eltűnik és 34 km-rel odébb, a Timava folyóval együtt tör a felszínre, immár nem messze az adriai tengerparttól. A Skocjan Barlangok része a Sumeca jama is (azaz a Mormogó vagy Suttogó barlang), amely csak 3,5 km hosszú, 10-60 m széles, ám több, mint 100 m-es belmagassággal rendelkezik! Az összes barlang átjáróinak hossza kb. 6 km, míg a függőleges távolság a legmagasabban fekvő bejárat (Okroglica szakadék) és az ember által bejárt legmélyebb pont között 205 m. Egyes helyeken a szurdok földalatti kamrákká szélesedik. A legnagyobb ezek közül a Martel kamra, amely 308 m hosszú, átlagosan 89 m széles és 106 m magas, melynek legmagasabb pontja 146 m, a Reka folyó folyóágya fölött.

A Skocjan barlangok felfedezése

Az első írásos emlékek az időszámításunk előtti 2. századba nyúlnak vissza. Ezután J. V. Valvasor szlovén tudós tesz említést újra 1689-ben a Reka folyó felszín alatti folyásáról. A Skocjan Barlangok szisztematikus feltárása a 19. században kezdődött, amikor a felfedezők a Mrtvo tó (Holt tó) partjait elérték 1890-ben. Az utolsó nagy eredmény a Tiha jama (Csendes barlang) felfedezése volt 1904-ben, amikor néhány helyi ember felmászott a Müllerjeva dvorana (Müller Csarnok) 60 méteres falára. A következő fontos esemény a Holt tó felfedezése után majd 100 évvel, 1991-ben történt, amikor szlovén búvárok átúsztak a Ledeni dihnik csatornán és felfedeztek több, mint 200 m új barlangrészt.

Egy időben emberek is éltek a barlangokban (ie. 3000-1700). A Tominceva barlangban 10 fiatal korában elhunyt emberi csontvázat találtak, temetkezési emlékekkel együtt (pl. állati csontok, kerámiák..stb.) meghatározott sorrendben eltemetve, amely talán a legrégebbi feltárt sír a karsztokban.

A turizmus kezdete
Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor kezdődött, egyes források szerint 1819-ben Matej Tominc megyei tanácsos rendelte el, hogy a Velika dolina alján végezzenek munkálatokat, más források szerint csak felújításokat végeztetett. Lényeg a lényeg, hogy ebből az alkalomból 1819. január 1.-én bevezették a „látogatók könyvét”. Így ez az időpont egyértelműen tekinthető a modern turizmus kezdetének.

A feltárásban, vizsgálatokban és a gyalogutak kiépítésében számos helyi lakos részt vett. Az ő munkájuk eredményeképpen készült el a közel 12 000 méteres vésett út a barlangok belsejében, amely közel kétszerese a Skocjan Barlangok teljes hosszának. A munka kézzel történt, amely nehéz volt és veszélyes. Manapság nagyon kevés látogató sétál a meredek ösvényeken, amely egyébként mély áhítattal tölti el az embereket. Kétkezi munkával ékelték ki az utakat, építettek ki védő köteleket és kerítéseket, továbbá fából galériákat és hidakat, miközben életüket kockáztatták. Munkájuk maradványai emlékeztetnek bennünket a tudásukra és odaadásukra.

Elképesztő tények:
- kivételesen sok felszín alatti kanyon
- hatalmas földalatti kamrák
- 26 vízesés
- Szlovéniában és a világon is az egyik legnagyobb felfedezett földalatti üreg – a Martel kamra
- a barlang méreteihez képest kisméretű szifon végződés, amely nagyobb esők alkalmával nem bír a sok vízzel, ezért megemeli a belső vízszintet több, mint 100 méterrel is akár
- rendkívüli ökosziszéma, pl. alpesi és mediterrán növényi fajok nőnek egymás mellett, amely rendkívül ritka
- a 20. század elejétől figyelik a látogatók számát, 1903-ban 2230 turista kereste fel a barlangokat, 2 évvel később pedig már 3013-an
- manapság több, mint 90 000 látogatót fogad a barlang évente

Vezetett túrák a Skocjan barlangokban

- az év minden napján látogatható
- a túrák vezetővel történnek
- ingyenes parkolás
- a túra kb. 1,5 óra hosszú és 3 km
- az útvonal legmélyebb pontja 144 m a föld alatt
- hőmérséklet kb. 12 fok
- sportcipő/bakancs és meleg ruházat javasolt