- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Több szomszédos országgal ellentétben Magyarországon szerencsére nem tiltja a törvény a szabadban éjszakázást (24 órát meg nem haladó tartózkodás esetén), így a vadkemping szerelmesei szabadon hódolhatnak eme csodás szenvedélyüknek. Persze oda kell figyelni a különböző, főleg védett és fokozottan védett természetvédelmi területeken érvényes szigorúbb szabályokra, de alapvetően egy éjszaka eltöltése a természetben teljesen legális dolognak minősül. A vadkempingezés téli formája még a mostanihoz hasonló enyhe teleken is sokszor tartogat kemény mínuszokat, ami sokak számára riasztó lehet, pedig jó minőségű felszerelés birtokában, egy-két apró praktika alkalmazásával még talán jobb móka, mint a nyári függőágyas verzió. De hogyan is kell jól csinálni a mínuszokban éjszakázást?
Alapból azt gondolnánk, hogy a sátor, főleg télen alapvető kelléke a vadkempingezésnek. Nos, ez nincs feltétlenül így, de az azért bátran kijelenthető, hogy a legtöbben többnyire így gondolkoznak. Természetesen egy sátor sokat hozzátesz a kint alvás komfortérzetéhez. Fogja a szelet, véd az eső vagy hó ellen, valamennyire szigetel és végül, de nem utolsó sorban ad egy kis biztonságérzetet is a természet erőivel szemben. Ez mind szép és jó dolog, azonban, ha találunk vagy készítünk szélvédett kis vackot (pl. ásunk egy lyukat a hóba) egy csapadékmentes napon nincs feltétlenül szükség rá. Bátran ajánljuk mindenkinek, hogy egyszer próbálja ki sátor nélkül!
Külön kiemelendő, hogy Magyarországon minden barlang fokozottan védett területnek számít, így ezeket semmilyen körülmények között sem lehet éjszakázásra használni!
Tipp: amolyan hibrid megoldásként sátor helyett alhatunk bivakzsákban is (ami egy olyan töltet nélküli hálózsák, mely víz és szélálló), azonban ebből csak a legjobb minőségűt szabad használni, ugyanis, ha nem szellőzik kellőképpen, akkor a belső páralecsapódás miatt könnyen „tócsában” ébredhetünk.
A téli vadkempingezés legnehezebb feladata a testünk hőszigetelése. Ez nem egyszerű dolog, ugyanis nem elég csak simán nem megfagyni. Az sem szerencsés dolog, ha túltoljuk az öltözködést, ugyanis, ha izzadtan ébredünk és a másnapot csatak vizesen kezdjük. Ugyanez jelenti a kihívást a táborozást megelőző órákban is. A teljes felszerelést és a csülökpörköltnek valót cipelve meg kell találni azt a ruházatot, amiben komfortosan érezzük magunkat, ám mégsem hevülünk túl benne. A megoldás a problémára mindkét esetben a minőségi, jól szellőző felszerelés és a tudatos, réteges öltözködés.
Tipp: Ha megkockáztatjuk a sátor nélküli verziót, egy kis darab sátorponyva akkor is jól jöhet, hogy a derékaljat ne kelljen közvetlenül a földre tenni!
Az éjszakai hőszigetelés egyik legfontosabb eszköze a derékalj. Aki fázik, az jó eséllyel alulról (is) fázik. Egy minőségi felfújható túramatrac (nagyon hidegben egy polifoammal kombinálva) tökéletes választás télen, nyáron. Ezt nem igazán lehet túltolni, úgyhogy érdemes mindig a legjobban szigetelő darabot választani. Ez nyáron sem lesz meleg, cserébe vastagsága miatt plusz kényelmet biztosít. Ha sátor nélküli nyomjuk, akkor a matrac alá protekciós célzattal érdemes vinni egy ponyvát, amely megvédi attól hogy bármi kiszúrja vagy kivágja.
Tipp: Vigyünk magukkal egy kis darab polifoamot vagy ülőpárnát a sátoron kívül töltött időszakra. Üldögélés közben is lehet alulról fázni!
A szigetelés másik bástyája a hálózsák. A derékaljjal ellentétben ennek megválasztását már jobban meg kell gondolni, ugyanis bármilyen hihetetlen, -5 fokban is lehet melege az embernek (és persze fázhat is). Az nem kérdéses, hogy téli modellre van szükségünk. Nem két nyárira, nem egy vastag négyévszakosra meg a bundabugyira. Télire! Ebből is érdemes pehelytöltetűt választani, ugyanis a pehely szigetelési képessége, a szellőzése és a súly-szigetelőképesség hányadosa messze veri a szintetikus anyagból készült vetélytársakét. Érdemes olyan modellt választani, ami a derék és lábrésznél extra töltettel rendelkezik, hiszen ezeken a testtájékokon tudunk a legkönnyebben kihűlni. A komfortértéket tekintve a -5 és-10 fok közötti darabok számítanak a legjobb választásnak, ugyanis a cipzárak ki-be húzogatásával és a zsákban viselt öltözék variálásával ezek a modellek a +1-2 foktól akár -15 okos cidriig is használhatók.
Tipp: lefekvés előtt érdemes felmelegíteni egy palack vizet a tűzön vagy főzőn, amit amolyan radiátorként betehetünk éjszakára a hálózsákba.
A vadkempingezés többnyire nem a sátorban kezdődik. A vacsi elkészítése és a hosszas sztorizgatás közben támad csak igazán a hideg. Ilyenkor az alváshoz hasonlóan nem vagyunk igazán aktívak (a fagyűjtést és a hasogatást leszámítva), így megfelelő öltözék hiányában nagyon lehet fázni. Ha röpködnek a mínuszok érdemes már az elején néhány extra réteget felvenni, különös figyelmet fordítva a lábakra és a fejre. A vastag zokni és meleg sapka kombó néha többet segít, mint egy vastag kabát (persze azt se hagyjuk otthon!!!)
Tipp: A sörözést és a pálinkázást érdemes vagy el sem kezdeni vagy jó időben abbahagyni, ugyanis éjszaka mínusz 10-ben kellemetlen kimászni a hálózsákból, amikor szólít a természet!
Ilyenkor már más a helyzet. Egy jó hálózsák birtokában, főleg, ha sátorban alszunk, nem érdemes nagyon felöltözni. Egy hosszú aláöltözet és egy jó meleg zokni általában bőven elegendő. Egy vékony sapkát még érdemes lehet elérhető távolságban tartani, sokat tud dobni a komfortérzeten. Persze az öltözködés, mint olyan elég szubjektív dolog, fázósabbaknak lehet, hogy egy plusz pulóver vagy vastag nadrág is szükséges ahhoz, hogy komfortosan teljen az éjszaka. A lényeg azért mégis a hálózsák kiválasztásában van. A cél ne az legyen, hogy az öltözködéssel próbáljuk meg kiküszöbölni a zsák gyengéit!
Tipp: Egy adag innivalót éjszakára érdemes betenni a hálózsákba, így reggel nem olvasztással kell kezdeni a napot!
Apró tipp, melyet Schnitzer Miklós, a Fjallraven outdoor szakértőjétől hallottunk, hogy közvetlenül lefekvés előtt érdemes valamit, pl. egy marék mogyorót vagy tökmagot elnassolgatni, ugyanis az emésztés is termel némi hőt, mely dobhat egy kicsit az éjszakai hőérzetünkön.
