- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az Alpok legmagasabb csúcsai nemcsak magasság, hanem földrajzi eloszlás szerint is érdekesek. Hiszen miközben a Nyugat- és Közép-Európát behálózó hatalmas hegység Franciaország belső területeitől egészen a magyar határig húzódik (kis jóindulattal az Alpokalját is nevezzük Alpoknak), magashegységi részéből pedig Németországnak és Szlovéniának is jutott bőven, az Alpok legmagasabb csúcsai, pontosabban a négyezer méter fölötti pontjai viszonylag szűk területre korlátozódnak. Mindössze három országnak: Franciaországnak, Olaszországnak és Svájcnak van belőlük, ezzel szemben annak a két országnak, amelyek szinte úgy ahogy vannak, Alpoknak számítanak (Liechtenstein és némi túlzással Ausztria) egy szál sincs. Pedig az Alpok legmagasabb csúcsai között nem kevesebb, mint 82 négyezrest találunk.
A hegymászók nemcsak magasságra, hanem mennyiségre is versenghetnek egymással és a hegyekkel. Külön presztízse van annak, hogy valaki mind a 82 négyezrest megmássza – valahogy úgy, mint a Himalájában és a Karakorum-hegységben minden nyolcezresen járni (ha úgy tetszik meghódítani). Az Alpok legmagasabb csúcsaiért folyó versenyben az állomások között vannak négyezresek, amelyek elég könnyen megadják magukat, vannak népszerűek, amelyeket magashegyi túrázó nem hagyhat ki, és vannak olyanok, amelyek a rutinos hegymászóknak is kihívást jelentenek. Avagy ez nemcsak egy mennyiségi, hanem egy minőségi verseny is. Kevesen vágnak bele, hogy az Alpok legmagasabb csúcsait mind kipipálják, rengeteg időre van hozzá szükség, hiszen a megfelelő időjárási körülményeket is ki kell várni.
A magyaroknak még a pénzügyi hátteret is meg kell hozzá találni, de voltak és vannak honfitársaink, akiknek sikerült. A Kancsendzöngán Erőss Zsolttal együtt tragikus körülmények között elhunyt Kiss Péter volt az első, akinek sikerült, 2017 augusztusára pedig Lengyel Ferencnek is összejött a 82: a Luis Amadéval tette fel a pontot i-re az Alpok legmagasabb csúcsai között. 60 csúcsot szólóban mászott meg, a pályafutásáról és a rendkívüli élményeiről interjúnkban részletesen beszél.
Lehet azon vitatkozni, hogy az Alpok legmagasabb csúcsai között melyik a leghíresebb. Nem biztos, hogy a legmagasabb, a francia–olasz-határon álló Mont Blanc nyer, bár a 4809 méterével bizonyosan lepipálja a társait és a népszerűsége alapján feltétlenül dobogós. Már-már a tömegturizmus határait súrolja időnként a felhajtás, ami körülötte van, így aztán 2018-ban drasztikus döntésre szánták el magukat Franciaországban. Saint Gervais polgármestere másfél évtizedes szélmalomharc után megszavaztatta a közgyűléssel, hogy korlátozzák a sorban álló létszámát az Alpok legmagasabb csúcsainak királyára – legalábbis azon az úton, amelyen a legtöbben járnak. A városvezető nem csak a zsúfoltság, hanem a hegyen amúgy is uralkodó, nyugtalanító állapotok miatt harcolt a létszámkorlátért, de a harc ezzel még nem ért véget: a háttérről, érvekről és ellenérvekről itt olvashatsz.
A döntés egyik fontos előzményeként egy évvel korábban már kötelező felszerelést írtak elő a Mont Blanc-ra, de ennek is volt természetesen oka. Mivel az Alpok legmagasabb csúcsai között az „átlagemberek” – magashegyi túrázók, kalandorok és a hegymászók egy része – számára mégiscsak a legmagasabb volt a legvonzóbb, és mivel közismert, hogy ide jó erőnléttel és kevés magashegyi ismerettel is fel lehet jutni, a kelleténél sokkal többen próbálkoztak felkészületlenül. Évente így is hihetetlen mennyiségű ember jutott fel a tetejére, más kérdés, hogy hány embernek nem sikerült. Egyre-másra szárnyra kaptak a szerencsésen és balszerencsésen végződő kalandokról a hírek, minderről itt írunk bővebben.
Az Alpok legmagasabb csúcsai között a legnagyobb híre talán mégsem a Mont Blanc-nak van, annyi legalábbis biztos, hogy nem a Mont Blanc alakját ismerik a legtöbben. A 4478 méter magas Matterhorn lenyűgöző piramisa ihlette a Toblerone csoki alakját, a svájci-olasz határon emelkedő hegy viszont a hegymászók között is rendkívüli tekintélyt követelt ki magának. Az Alpok legmagasabb csúcsai között – vagy inkább a legjelentősebb csúcsok között a Matterhornt sikerült utoljára megmászni, de ez az expedíció is négy áldozattal járt 1865-ben. A Matterhorn rendkívüli nehézsége a következő másfél évszázadban is tragédiák sorozatához vezetett, négy fala közül az északit csak a 20. század derekán sikerült meghódítani, amiért olimpiai aranyérmet kapott két hegymászó – a politikai helyzetnek is köszönhetően. Minderről és magáról a Matterhornról, az oda vezető utakról egy korábbi felhívásunkban olvashatsz részletesen.
A Matterhorn 2017-ben egy olyan dráma helyszíne volt, amilyent a Végtelen érintése című – megtörtént esetet hitelesen, a hegymászók elmondásával feldolgozó – félig játék- félig dokumentumfilmben láthatunk: egy mászó levágta a társát a biztosítókötélről. A történetet és tanulságait itt olvashatod.
Az Alpok legmagasabb csúcsaira nem kell feltétlenül felmászni ahhoz, hogy közöttük életreszóló, természetközeli élményünk legyen, megérintsenek, hazahozzunk valamit belőlük. Vagy olyan teljesítményt nyújtsunk, amely felér akár egy Mont Blanc-mászással is. A Tor de Géants nevű nagyszabású terepversenyt a hegység négyezresei között, sőt szűkebb értelemben is az Alpok legmagasabb csúcsai – és egyben leghíresebb hegyormai – között tartják.
A Gran Paradiso (4061 méter, hegymászás szempontjából egy könnyű négyezres a magashegyi túrában jártasoknak), a Dufourspitze (4634 méter, az Alpok második legmagasabb csúcsa, a Monte Rosa-csoport tagja, amelynek terepfutásra is fantasztikus a környéke https://www.mozgasvilag.hu/futas/hirek/futni-mindenhol-lehet-de-itt-erdemes-is), a Monte Cervino (a határ másik oldalán Matterhorn), illetve a Monte Bianco (a francia oldalon Mont Blanc-nak nevezik) veszi körül a rendkívül kemény viadalt. 340 kilométer gyaloglás, futás, mászás vár a nevezőkre, 31 ezer méter szintkülönbséggel. Fridrich László bravúros teljesítményt nyújtott az Alpok legmagasabb csúcsai közötti terepversenyen, a vele készített interjúnkban felfedi titkát és élményeit.
Bár Ausztria területének még Svájcnál is nagyobb részét foglalja el a hegység, az Alpok legmagasabb csúcsai közül „csak” a második vonalból, a háromezresekből jutott a szomszédba. Ezek viszont annál vonzóbb és elérhetőbb célpontok lehetnek Magyarországról is – utazóknak, túrázóknak, magashegyi túrázóknak, hegymászóknak –, élükön a 3798 méteres Grossglocknerrel. Nagy látnivalója többek között az alatta húzódó Pasterze-gleccser, itt találjuk az ország legszebb panorámaútját és túralehetőségek sokaságát. A panorámaút menti túratippjeinket és különös élményeinket itt olvashatod. A Grossglockner környéki túrautak sokaságának leírását, adatait és ajánlásainkat hozzájuk itt találod.
Az Alpok legmagasabb csúcsainak Ausztriában hegyifutásra, és kerékpározásra is hívnak bennünket, egyedülálló környezetet biztosítva. Ausztria második legmagasabb csúcsa, a 3772 méter magas Wildspitze semmivel sem szerényebb úti cél. Egy korábbi felhívásunkból megismerheted ikercsúcsait, gleccsereit, érdekességeit. Itt Ausztria legmagasabban fekvő sífelvonójáról olvashatsz.
A 2679 méteres, olasz–szlovén-határon található Mangart, a Triglav és a Skrlatica után a harmadik helyezett Szlovéniában, hágója viszont a legmagasabban fekvő autóval járható út az országban. A csúcsra via ferrátákon és drótköteles segítséggel lehet feljutni, a részleteket (leírást, térképet) itt találod.
A 2864 méter magas Triglav igencsak népszerű csúcs a magyarok között, és minthogy felkészülten és jó időben az átlagemberek is feljutnak a tetejére, gyakran itt is sorba kell állni. Magashegyi túrázóknak azért ez kihagyhatatlan élmény, elmeséljük, mi minden csodát éltünk itt át.
