Civilizációnk egyik legősibb tevékenysége, a táplálékul szolgáló magvak őrlése. A kezdeti egyszerű eszközöket, az egyre nagyobb mennyiségi igények kiszolgálására alkalmasabb és hatékonyabb különféle hajtású malmok vették át, melyek eleinte a természet nyújtotta erőforrásokat (víz, szél) aknázták ki. Ezek a környezetünkkel szoros együttlétben működött szerkezetek, valamint kultúrtörténeti intézmények a történelem és az ipari forradalom forgatagában mára sajnos az enyészetté vagy romokká váltak… de szerencsére nem mind.
Szerintem gyerekkorában a legtöbben, a Don Quijote történeteket olvasva vagy épp az Ózt látva, a magányos koszosságukban és vaskos pókhálók leplébe gubancolódott csápjaival mozdulatlan ácsorgó szélmalmokat vészjósló hadigépezetekké vagy vihar esetén távoli, ismeretlen tájakra repülni képes tornyokká változtattuk. De a patak partján korhadozó fagerendákból álló vízimalmokat sem kíméltük, és az óriási fakerékről hangosan szétcsapódó víz hangját, a ház porral ittas belsejéből kiszűrődő fura zajok elegyével rémséges, de mindazonáltal rejtélyesen vonzó betyártanyákká változtattuk, melyek kincseket rejtettek.
A valóságban viszont ezek a malmok a természettel együttélés egyik jó példái, egyben civilizációnk fejlődésének alapjai és nagyon fontos civilizációs és kultúrtörténeti intézmények is. A XX. század technikai és társadalmi változásainak kezdetéig a vidéki élet legfontosabb közösségi terei is voltak egyben, amiket szent és kiváltságos helyeknek tartottak. Nemcsak a puritán tisztelet, hanem törvényei, s főleg "egyházi" morálja is erre késztette őket. S bár műszaki létesítményekről van szó, ezen épületek fontos társadalmi szerepet is betöltöttek. A malom épületében lopni, káromkodni, szeszes italt tartani, duhajkodni súlyos vétek volt. A világi hatóságok és az egyház gondosan ügyelt a malmok társadalmi szerepére. A kenyér és istenség fogalma szorosan összefonódott az erkölcsi felfogásban, és emiatt különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér előkészítésének helye, egyszersmind az élet forrása felé.
Kíváncsi vagy hogy napjainkban miért kell szó szerint kutatni eme épületek után , bár fénykorukban tízezernél is több állt a Kárpát-medencében? Szeretnél bepillantást nyerni a vízimalmok típusaiba?
A cikket megtalálod a szeptemberi Turista Magazinban!
További cikkek a tartalomból: Zászlóvivő túramozgalom – OKT kerekasztal beszélgetés, Bemutatkozik a Szombathelyi Erdészeti ZRt., Kalandozások a Királyréti erdei vasúton, A Börzsönyi Vad, Aktív természetjárás és edzés?, Az útjelzések használata 2., Talpra fel, avagy bakancsvásárlási kalauz, Biciklivel a Balaton körül, A fehér barátok nyomában, A monstrum és a csodálatos Duna, Egy sziget újjászületése, A káposztafalvi karszt
Az újság ára csak 495 Forint ( előfizetéssel még olcsóbb!)
Keresd a nagyobb újságárusoknál, vagy rendeld meg közvetlenül a
www.turistamagazin.hu / www.facebook.com/turistamagazin
