- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha megszületik az elhatározás bennünk egy jó kis gyalogtúrára, friss erdei levegőre, ízületeink átmozgatására, de emellett az elménket is lekötnénk némi információval, akkor a helyszín választásban nagy segítségünkre lehetnek a kiépített tanösvények. Ezek olyan útvonalak, ahol táblákon mindenféle ismertető leírások és képek állnak, így történelmi, biológiai és geológiai leírások mellett olvashatunk azokról az érdekes, eddig még fel nem fedezett helyekről, amelyekről egyébként tudomásunk sem lenne. Egy tízes listát felállítani a tanösvényekből elég szubjektív vállalkozás. Teljesen eltérő lehet, hogy kinek melyik tetszik és miért, így szabadon lehet bővíteni, rangsorolni az alábbi felsorolást. De szerintem ez a 10 eléggé labdába rúg mindenkinél.
Ez a tanösvény nagy tömegek által látogatott útvonal, így semmiképp sem maradhat ki a listánkból. Népszerűségét annak köszönheti, hogy közel van a fővároshoz, vonalvezetése kevés szintkülönbséget tartalmaz, és látnivalóit tekintve kiemelkedik azzal, hogy itt található az ország egyik legnagyobb erdei függőhídja, illetve az Óriások-rétje környékén számos farönkökből összerakott hidacska és egyéb – lápos részen átvezető – cölöpös lépéssegítő építmény várja az ügyességi próbára vágyókat. Az ösvény kezdeténél a látogatóközpontban további érdekességek, például mini állatkert, kis vonat, múzeum, étterem várja a kirándulókat.
A Várpalotáról induló Vár-völgy két gyönyörű várat is útba ejt. Még csak az első mondatot írtam le és már háromszor használtam a „vár” szót. Nem is véletlen, hiszen a kiinduló pont a városnak is nevet adó Thury-vár, amelyet nem csak körbe járni érdemes, hanem belül is fel kell fedezni, számos múzeumi kiállításnak és egyéb kulturális rendezvényeknek ad helyet a színházi előadásoktól a koncertekig. A völgy meredek, sziklás oldalakkal szegélyezett szurdok, amely felvezet a Tési-fennsíkra, középtáján pedig egy hatalmas sziklakapu ormán áll Bátorkő vára, amely főként vadász menedék volt a királyi korokban. Csonka tornya villámcsapás áldozata lett, ahogy felmászunk mellette a völgy peremére, több irányból is gyönyörködhetünk benne. A visszautat a völgy peremén tesszük meg, innen számos kilátópont áll a rendelkezésünkre.
A Vértes déli részének karsztbokorerdőkkel tarkított sziklás vidékén vezet ez a rövid, de nagyon látványos tanösvény, amely a Meszes-völgy felett húzódó gerincen halad végig több helyen is pazar kilátópontokat nyújtva. Az ösvény a Csákberényi vadászmúzeum látogatóközpont mellett indul, ahol további információkat tudhatunk meg a környék élővilágáról és geológiájáról. Ha csendben közlekedünk, még szarvasokkal, őzekkel is összefuthatunk, sőt egy erre a célra kialakított speciális vadles is a rendelkezésünkre áll, ennek használatáról a múzeumban kell érdeklődni.
Ez a tanösvény tartalmaz három extra látványos elemet is, sőt ezek nincsenek nagy távolságra sem egymástól. Az egyik a sokak által ismert Turul emlékmű, amely Tatabánya fölé magasodik a sziklán. A másik az óriási terme és hatalmas plafon nyílásai miatt nagyon látványos Szelim-barlang, amelyben ősemberek és korabeli állatok nyomait is felfedezték. Már erről a két helyszínről is elég látványos a kilátás, de ha felkeressük a harmadik helyet is, amely a Ranzinger-kilátó, akkor kiteljesedik a panoráma, és az épület szerkezetében egy ipartörténeti látványosságot is felfedezhetünk, hiszen egy bányászati aknatoronyból alakították át. Ha autóval közelítjük meg a Gerecse-kapuja látogatóközpontot, akkor hegyet sem kell másznunk a tanösvény bejárásához. Viszont ha éppen mászni lenne kedvünk, akkor összekapcsolhatjuk egy kis vasalt utas mókával is a Tatabányai via ferrata utakon.
Ez az útvonal személyes kedvencem, igazi esszenciát ad az Őrség és a Vendvidék hangulatából. Bejárhatjuk rajta Hétrétország erdeit és mezőségeit, ugyanakkor megismerhetjük az Őrvidék romantikus építészetét. Szalafőn bejárhatjuk Papszert és Pityerszert, ahol nem csak a Skanzenben vannak szép régi házak, közben lehetőségünk van bepillantást nyerni a Bölény rezervátumba is, és megkóstolhatjuk a környék gasztronómiai remekeit is kiemelt figyelmet fordítva a dödöllére és a tökös-mákos rétesre. Őriszentpéteren a Templomszeren semmiképp ne hagyjuk ki a több mint 800 éves templomot a temetőkertben.
Ennek az útvonalnak az érdekessége abban rejlik, hogy nem természeti képződmény, az amit bemutat, hanem egy felhagyott bánya területét járja körbe. Ennek ellenére sétánk alatt könnyedén érezhetjük magunkat valamilyen magashegységi környezetben óriási sziklák között, és közben megismerhetjük a felszín alatti geológiai képződményeket, olyanokat is, amiket nem is láthatnánk, ha nem bányászták volna el a fél hegyet. Közben látványos kilátópontokat is érintünk, amelyekről beláthatunk a tátongó bányaudvarokba, illetve Óbudára, a Budai-hegyekre és Pesti síkra is. Magyarországon van még egy ehhez hasonló tanösvény, amelyet egy lapra kell tenni a Róka-heggyel, a Bükk hegység nyugati peremén Bélapátfalva fölött a Bélkő bányái is ugyanilyen látványos sziklaformációkat hoztak a napvilágra, és ott is készült egy tanösvény.
A Bakony alján közel a Kisalföld széléhez Pápasalamon és Kup község közé ékelődve lelünk rá a Kupi-erdőre, ahol egy ékszerdobozba zárt tanösvény rejtőzik. Viszonylag kis területen hihetetlenül változatos útvonalon barangolhatunk. Erdők, mezők, mocsarak, patakok, karsztvidékek, kaszálók váltják egymást gyors egymásutánban, mindezt egy pedánsan kaszált ösvényen, amely angol parkokat meghazudtoló pontossággal van nyírva és gondozva. Az erdőben turista pihenőket és piknikező helyeket is találunk, ideális egy kellemes családi kirándulásra. Út közben pedig számos ritka növényfajt és virágot ismerhetünk meg, amelyet Tallós Pál botanikusnak köszönhetünk, aki a tanösvény névadója lett.
Ha már az angolparkokról volt szó, akkor következzen egy olyan versenyző, amely ténylegesen egy angolparkból lett kialakítva. Iszkaszentgyörgyön az Amádé-Bajzáth-Pappenheim kastény kertjéből indulva kerti sétányokon járhatjuk be a már-már arborétum szerű parkot, majd kis emelkedővel a nemesi család kedvenc kiránduló helyeit. A dombtetőn pedig beleütközünk Magyarország egyetlen piramisába, amelyet eredetileg egy családi tragédia emlékeként épített Pappenheim Szigfrid, később a megrongálódott építményt az erdőgazdaság 2014-ben újra építette.
A többes szám nagyon is helytálló, ugyanis ha ezt a helyszínt választjuk a legközelebbi kiruccanásunk célpontjának, akkor alaposan fel kell készülni a térképen. Sokféle útvonal és sokféle jelzés közül választhatunk, így az egész rövid sétáktól az akár 30+ km-es túrákig bármi bejárható. Egy biztos, bármerre is indulunk, nem fogunk unatkozni, érdekességekben nem lesz hiány. A Kab-hegynek ebben a szegletében a korábbi mészkőrétegekre ráömlő vulkáni kőzetek egészen furcsa formációkat hoztak létre és ezek nagy területen felfedezhetők.
Útóljára, de nem utolsósorban Vilonya község határában a Sukori-hegy 256 méter magas dombjára invitállak. Ritka, hogy Magyarországon közvetlenül dolomit formációkba ütközzünk, hát itt megtekinthetjük teljes valóságában. A hegy teljes területén számtalan kis ösvény fut, és bármerre indulunk, mindenhol ismertető táblákba ütközünk. Ezért igazából nincs is ajánlott útvonal, keresztbe-kasul lehet bóklászni az erdős, ligetes réteken, sziklákon cserszömörcés csalitokban, és sok helyen a táblák mellett pihenő padok is vannak, vagy akár tűzrakó helyeket is találunk, így jókat lehet pihenni is a felfedezés közben.
