Hogyan használd az iránytűt/tájolót? Hír

Most akkor iránytű vagy tájoló?

A magyar hétköznapi beszédben szinte mindent iránytűnek hívunk, ami megmutatja az északi irányt, ám a valóságban más az iránytű, és más a tájoló.

Előbbi egy túlnyomó részt hengeres tárgy, melyben egy függőlegesen álló tű hegyén forog a mágnesezett acéltű. Ezen forgó rész sötétebbik vége állandóan észak felé mutat. Komolyabb kivitel esetében nem csak a tájegységek tagolása szerepel a tű alatti lapon, de a hengeres rész el is forgatható, melyen fok-beosztások is találhatók. Az egyszerűbb változat inkább díszként funkcionál, nem igazán alkalmas komoly tájékozódásra, de még a komolyabb verzió is csak egyszerűbb tájékozódásra alkalmas. A tájolók ezzel szemben komolyabb tájékozódást tesznek lehetővé. 

Hogyan használd az iránytűt/tájolót?-2

A tájoló részei

Mielőtt kézbe vennénk, nézzük meg a tájoló részeit, és azok funkcióját – alapvetően a túrázáshoz és nem a versenyzésre használható, laptájoló verziót mutatom be. Az eszköz rövid élén találunk egy milliméter beosztást, mellyel lemérhetjük a térkép különböző pontjai közötti távolságot, vagy vonalzóként is használhatjuk a térképen.

A két hosszabbik élen (irányéleken) van az aránymérték. Ezek beosztása a térképek különböző méretarányai szerint készülnek, így ha tudjuk, hogy a térképünk milyen méretarányú, és olyan található a tájolónkon, nem szükséges számolgatnunk a távolságot, mert ezen beosztásokkal azonnal látjuk.

A tájoló alaplapján találunk egy nagyítót, melynek funkciója talán nem szorul magyarázatra.

És végül a lényeg, a szelence, mely egy forgatható egység, benne folyadékban „úszik” a mágnestű, mely megmutatja számunkra az északi irányt.

Tájoló használata

Távolság és irány a térképen

Ha távolságot szeretnénk mérni, akkor alapvető fontos információ, amit tudnunk kell, hogy a térkép, amit használunk, milyen méretaránnyal készült. Ez az aránypár mutatja meg, hogy egy milliméter hány méter a valóságban. Ha az aránypár második számát osztjuk ezerrel, máris megkaptuk a milliméter-méter váltást. Azaz a legnépszerűbb hazai turistatérképek 1:20 000 illetve 1:25 000 arányúak, így ezeken a térképeken 1 mm 20 illetve 25 méternek felel meg.

Az irány kereséshez a legfontosabb információ, amit tudnunk kell, hogy a térképek túlnyomó részt északi tájolásban készülnek, azaz olvasáshoz kézben tartva a térkép teteje mindig északot mutatja – ha azon kevés kivételek egyikével van dolgunk, ahol ez nem így van, azt a térkép szerkesztője feltűnően jelzi! Plusz a tájékozódás alap feltétele a megfelelő térképolvasás – vagyis tudnunk kell, mi mit jelent a térképen, melyik rész a völgy s melyik a hegy, stb...

Iránymérés a térképen

Ha ezekkel tisztában vagyunk, és szükségünk van a megfelelő irány betájolására, akkor a tájoló hosszabbik oldalával (irányélével), a vízszintesen elhelyezett térképen kössük össze a keresett pontot a tartózkodási helyünkkel, majd forgasd úgy a szelencét, hogy annak segédvonalai párhuzamosan álljanak a térkép észak-dél irányú segédvonalaival. Ha ez meg van, már elemelhetjük a térképről a tájolót, és kezünkben tartva, forgassuk úgy, hogy a mágnestű a szelence segédvonalaival párhuzamosan álljon. Ha így teszünk, a tájoló lapjának hosszanti éle mutatja a keresett pont felé vezető irányt.

Iránymérés a terepen

A másik lehetőség, amikor szeretnénk meghatározni a térképen, hogy pontosan mit is látunk a terepen. Azaz gyakorlatiasra lefordítva: látunk a távolban egy jellegzetes, a térképen nagy valószínűséggel jelzett építményt, és szeretnénk tudni, mi is az. Ilyenkor a tájoló irányélét a kérdéses pont fele szegezzük, miközben ügyelünk arra, hogy az alaplapja vízszintes legyen. Ezt követően a szelencét addig forgatjuk, míg a segédvonalai a mágnestűvel párhuzamosan állnak. Ha ezzel kész vagyunk, a tájolót ráfektetjük a térképre, hogy az irányéle érintse a helyzetünket (ahol állunk), majd addig fogatjuk az egész tájolót, míg a szelence segédvonalai párhuzamosak lesznek a térkép észak-dél segédvonalaival. Ezen helyzetében az irányél mentén megtaláljuk a térképen a jellegzetes pontunkat.

Hogyan használd az iránytűt/tájolót?-1

Helyzetmeghatározás oldalmetszéssel

Előfordul, hogy egy jól meghatározható úton, nyiladékon, erdőszél mentén haladunk, és kíváncsiak vagyunk, azon belül hol állunk. Ilyenkor alkalmazzuk az oldalmetszést. Ebben az esetben keressünk egy számunkra jól látható, a térképen könnyen beazonosítható pontot, majd végezzünk el egy iránymérést. A térképre helyezett tájoló irányéle mentén húzott vonal az út, nyiladék vagy erdőszél metszésében meghatározza a pontot, ahol épp tartózkodunk.

Helyzetmeghatározás hátrametszéssel

Abban az esetben, ha egyáltalán nem tudjuk, hol vagyunk, alkalmazzuk a hátrametszést. Ehhez jó esetben elég 2, de ha biztosra szeretnénk menni, akkor inkább 3, a térképen jól meghatározható és általunk látható pontot kell találnunk. Ezekre egyenként végezzünk iránymérést, mindegyiknél a térképen húzzuk meg az irányél mentén a vonalat, így végül a három (vagy két) vonal metszésében megtaláljuk az „Ön itt áll” pontot.