- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az Alacsony-Tátrának három csúcsa emelkedik kevéssel 2000 méter fölé (nyugatról keletre haladva ezek a Deres, a Chopok és a Gyömbér), így épp, hogy magashegységnek nevezhetjük, a nagyjából 80 km hosszú hegységet. Bár gerincén viszonylag könnyen járható ösvény vezet, mégsem veszélytelen a hegy.
Elhelyezkedése, formája és a Magas-Tátra közelsége a magashegyek szeszélyével vértezik fel. Ráadásul hosszú kilométereken nagy és sokszor ingatag köveken és sziklákon haladunk, néhol igencsak kitett szakaszokon, melyek további veszélyeket rejtenek. Az időjárásra való odafigyelés, a megfelelő ruházat és a lépteinkre való odafigyelés elengedhetetlen. Erőnlétünket pedig a rengeteg nyereg, völgy szabdalta útvonal teszi próbára.
A túra nem igényel speciális felszerelést, vagy hegymászói tudást. Ám a terepadottságok és a nagy hátizsák (no meg a könnyen nedvesre forduló időjárás) miatt a magasszárú túrabakancs elengedhetetlen. Mint ahogy egy eső- és szélkabát is.
Tájékozódni könnyű – mindaddig, míg van kellő látótávolság – szinte végig a piros sávjelzést kell követni, mely útvonal az E8 európai túraútvonal része. A jelzéseket, ahol vannak fák, ott az itthon is megszokott fatörzsre festett módon, magasabb régiókban pedig köveken illetve a főbb pontokban kihelyezett táblákon találjuk meg. A szeszélyes időjárása miatt viszont nem árt térképpel és térképolvasási tapasztalattal is rendelkezni, mivel ilyenkor könnyen „elveszhetünk” a kövek között. Papíralapú hajtogatható térképeket itthon is beszerezhetünk, de akár online változatot is találunk. Én egy egyszerű, navigációra nem alkalmas, de GPS-alapú helyzet-meghatározásra és ösvények közötti tájékozódásra kiváló PhoneMaps-nevű applikációt használtam a mobilomon, valamint egy GARMIN etrex 30x készüléket is vittünk, a nyomvonal rögzítésére. Térerő szinte végig van, csak egy-egy nyeregben akadt, ahol nem volt 3G vagy még Edge sem.
GARMIN eTrex 30x
Nem érintőképernyős, így a szélsőséges időjárási körülmények között is jól használható. Akkumulátora akár 24-26 órán keresztül is bírja, ezáltal hosszabb túrákra kevesebb pótaksit kell magunkkal vinni. A képernyője 5,6 cm képátlójú, 65 ezer színű, és napfénynél is jól olvasható. A készülék nemcsak az amerikai GPS, hanem az Orosz GLONASS műholdrendszert is használja, használhatja. A Glonass használatával 24 műholddal több műhold segíti a poziciónk meghatározását, mely 20%-al pontosabb és gyorsabb navigációt tesz lehetővé. Az előre betöltött topo Kelet-Európa térkép mellé micro SD kártyán is is adhatunk további térképeket a készülékhez. Az ingyenesen használható turistautak.hu vagy a szintén ingyenes openmaps.eu térképek mellett hajós BlueChart® g2 vagy autós City Navigator NT® térképet is használhatunk.
Bár a leírásban többször írom a helységek magyar nevét is, kint már nem fogunk találkozni ezekkel, és nem is érdemes senkinél próbálkozni magyarul, mert nem beszélik. Angolul viszont szinte mindenki valamilyen szinten kommunikál.
A teljes gerinctúra Dóvaltól (Donovaly) Garamfőig (Telgárt) nagyjából 92 kilométer gyaloglást tesz ki, melyen Nyugatról Keletre haladva 4865 méter, másik irányból 4960 méter szintemelkedés vár ránk. Az átlagos meredekség picivel 10% alatt van mindkét irányban. Az Ördöglakodalma-hágó (Certovica) szinte pontosan két egyelő félre osztja a gerincet, melynek főként a nyugati részét járja sok turista – nem véletlen, hiszen ezen a szakaszon található a három darab kétezres csúcs, és infrastruktúrában is jobban kiépített (több turistaház és felvonó is itt található). Mi is most ezt a szakaszt céloztuk meg...
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
Donovaly könnyen megközelíthető Magyarországról akár autóval, akár busszal vagy ezeket kombinálva is. Budapestről naponta több járat is indul, ám mi a kényelmesebb, de egy picit több logisztikát igénylő verziót választottuk. Autóval Besztercebányáig (Banská Bystrica) mentünk, majd a központi buszpályaudvar mellett leparkoltunk és átszálltunk buszra.
A szlovák menetrendszerű buszozásainkat a cp.sk oldalon tudjuk megtervezni, mely oldalon kapunk információt a várható menetidőről és költségekről, valamint ha több peron van, akkor annak számáról is. Menetjegyet a busz sofőrjénél tudunk vásárolni.
DONOVALY - HIADELSKÉ SEDLO
Cirka 9 km táv és 300 m szintemelkedés
Mivel ősszel már korán sötétedik, és mivel Donovaly központjától nagyjából majd 3 órányi séta vár ránk, miközben a busz menetideje 40 perc, egy délután 3 órai járatot céloztunk meg Banská Bystricából.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
A buszról leszállva, a főúttól jobbra, egy keskeny betonúton találjuk meg a piros turistajelzést, amit a következő napokban hűségesen követni fogunk. Komótosan kaptatunk felfele, lassan magunk mögött hagyva a házakat, melyek utolsójánál a betont dózer váltja a lábunk alatt.
Eleinte komótosan, majd rövid szakaszon erőteljesebben emelkedik az út, egészen az 1225 méter magas Kecka csúcsáig. Innen meseszép körpanorámában gyönyörködve szusszanunk egyet, de tényleg csak rövidet, mert a nap már igen csak lemenőben van.
FONTOS! Ezen a területen előfordulhatnak medvék – nem jellemző, de van rá esély – amire figyelmeztető táblákat találunk is az út mentén, ezért lehetőség szerint, főleg ha ránk sötétedik menetközben, beszélgessünk hangosabban, néha fütyüljünk, hogy minket vegyenek észre előbb, mint mi őket.
Több okból kifolyólag, a Kozí Chrbát 1330 méteres csúcsára most nem mászunk fel – egyrészt a szemerkélő eső miatt a csúcsról levezető szakasza veszélyesen csúszós lehet, másrészt időt kell nyernünk, és szintben haladva gyorsabbak vagyunk – így a piros-jelzést elhagyva, a csúcs előtti nyeregben balra, a sárga-jelzésen indulunk el, ami szintben kerüli meg a hegyet.
A szemerkélő eső mellé sűrű köd kezd rátelepedni az egyre szürkébb tájra. Előkerülnek a fejlámpák… A bő fél óra alatt érünk vissza a gerinc-útra a Hédeli-nyeregben (Hiadelské sedlo), ahol hatalmas magasfeszültségű kábelek is húzódnak, hátborzongató hangokat kiadva a sűrűvé vált ködben.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
Szerencsére két korábban érkezett lány tábortüzet rakott a bivakszállásnál (a padlástérben 8 ember fér el, de az alsó, nyitott részben további 4-5 ember aludhat), így a vaskos és sötét ködben is rálelünk a faépítményre, melyhez a nyeregből picit tovább, lefele gyalogolni kell. Gyorsan lepakoljuk málháinkat, és lekuporodunk a melengető tűz mellé, elkölteni szerény vacsoránkat.
HIADELSKÉ SEDLO - ÚTULNA POD CHABENCOM
Cirka 18 km táv és 1100 m szintemelkedés
Kellemetlenül csípős hidegre ébredünk, a vaskos ködben – főleg a lányok, akik plusz 15 fokos komfortzónás hálózsákban próbálták átvészelni a hajnalra 4-5 fokig hűlt levegőt. Mivel a Durkova-házban, második esti szállásunkon érkezési sorrendben telítődnek meg a matracok, és nem akarunk kint aludni a ház mellett, korán kell indulnunk.
Reggelizést követően a ház alatt, nagyjából 200 méterrel található forrásból feltöltjük a napi készleteinket, majd útnak indulunk. Kezdésnek rögtön egy kiadós mászás vár ránk, mellyel az 1100 méteren levő háztól 1700 méterig kapaszkodunk.
FONTOS! Annyi vizet vigyünk magunkkal a nyeregből, amennyi egész napra elég lehet, mert a Durkova-házig nincs opció vízfelvételre a gerincen! A bivakszállásnál van több napnyi járásra előretekintve az utolsó lehetőségünk szemetünket elhelyezni megfelelően. Innentől Certovicaig minden magunkkal kell vinni!
Alig indulunk el, hamar a köd fölé érünk, és lélegzetelállító látvány tárul elénk. Az alacsonyabban fekvő völgyek, hegyek fehér paplanba burkolódznak, mi pedig melengető napsütésben fürdőzünk.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
Nagyjából egy óra kapaszkodást követően már törpefenyők között vezet utunk. A Pazar panoráma sűrűn megállásra késztet minket, de így is jól haladunk. A nagy mászás végén (amibe egy kisebb nyeregbe ereszkedés is benne volt), a Velká Chochula 1725 méter magas csúcsán heveredünk le egy ebédre. A gerinc északi oldaláról 10 percenként tör fel a felhőtakaróból egy-egy hullám, majd süllyed vissza, de érezzük, hogy ez nem lesz sokáig így. Délután 1 óra magasságában át is „csobban” a hullám a gerinc felett, és ezzel hosszú időre vége is a napsütésnek.
Áztatós, egyre szelesebb és hidegebb ködbe burkolódzva menetelünk tovább. Látvány és panoráma híján jó tempót megyünk. A Durkova-házhoz a zöld-jelzést követve le kell térnünk a gerincről, és nagyjából 100 méternyi szintet kell déli oldalon ereszkednünk.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
A házban kandallóban ropogó tűz és vendégszerető házigazdák fogadnak minket. A tetőtérben szivacsokon lehet aludni, amíg jut hely. Szerencsére az időjárás miatt mi kora délutánra ideértünk, így még az elején választhatunk helyet magunknak. Egy órával később már teltház van, olyannyira, hogy a forró lencselevesünket szürcsölgetve azt számolgatjuk, vajon hányan fognak a konyhában aludni…
Az éjszaka pedig élvezhetjük a láger-szállások előnyeit és hátrányait egyaránt – késő éjjelig hangos dorbézolás, föl-le járkálás, hányás, meleg, kényelmes alvóhely…
ÚTULNA POD CHABENCOM - CHATA GEN. MR STEFANIKA
Cirka 19 km táv és 900 m szintemelkedés
Reggelre megérkezett Tél tábornok. Mindent belep a dér. Ahova szél nem pakolt dérzászlót, ott a tegnapi ködből kicsapódott vízcsepp fagyott meg üveggömbbé. A cirka 50 km/h-s szélben nagyjából -10-15 °C körül lehet a hőérzet. Ráadásul a köd is megmaradt, amitől nem csak nem látni semmit továbbra sem a tájból, de a benne levő pára mindenre ráfagy azonnal.
FONTOS! A mai napon is annyi ivóvizet kell induláskor magunkkal vinni, amennyire egész nap szükségünk lesz! Az első vízvételi opció a Chopok menedékház, ahol pénzért tudunk vásárolni magunknak palackos vizet. A Deres csúcsa előtt kezdődik az „épített” út, mely egészen a Gyömbér-házig tart. Ezen részen a lefagyások miatt fokozottan kell figyelnünk. Ráadásul itt több szakasz nagyon közel halad az északi, szinte függőelegesen meredek fal széléhez!
Mai napra bár távban több, szintben kevesebb vár ránk. Sietnünk igazából nem kellene, mert a Gyömbér-házban van foglalásunk, de a marasztaló időjárás miatt reggeli után korán indulunk, és amennyire a helyzet engedi, tempósan haladunk.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
A gerincre visszakapaszkodva folyamatos keresztszél nehezíti a haladást. Fél óra elteltével már a baloldalunkon vékony dér réteg fehérlik. Mindenre ráfagy, így a lábunk alatti kövekre is, ami nem könnyíti meg a meredekebb szakaszokat.
Csak párszor állunk meg pihenni, egy-egy szélárnyékos helyen. Az 5-10 méteres látótávolság és az erős szél miatt most kihagyjuk a Deres csúcsának megmászását, így közel 6 óra alatt elérjük a Chopok csúcsa alatt megbújó, az elmúlt évben felújított és kibővített – szerintem sajnos hangulatából emiatt sokat vesztett – Chopok menedékházat (Kamenná Chata). Az ajtóban, szélárnyékban levő hőmérő épp -2°C mutat – ami cirka -19°C-os hőérzetet jelent ebben a szélben. Hát nem véletlen volt ennyire fagyos a hangulat...
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
Az étel és pia kínálat magashegyi árakon vannak, de most, egy ilyen meneteléssel a hátunk mögött megérdemelünk egy gigantikus gőzgombócot, és Tatrateával megbolondított forró teát. Hosszan olvadozunk a melegben, talán kicsit tovább is a kelleténél, mert nehezen szedjük össze magunkat, a hátralevő 2 órányi gyaloglásra.
A Gyömbér-házig meg sem állunk. Menetelünk, hogy mielőbb lepakolhassunk, és pihenjünk. Emiatt jó korán, már 4 órára a házban vagyunk. Sebaj, jól esik a meleg, és a biztonság kedvéért elgurítunk egy-egy Horecet. A ház „négy csillagos szálloda” az előző alvó helyeinkhez képest. A szobánk 8 férőhelyes, ahol van folyóvíz is, sőt a házban van wc, és még forró vizes tusoló is akad! Persze ennek meg van az ára, amit vastag tollal írnak a számlára.
A szekrényben talált különböző típusú, állapotú, és teljességű kártyákból összeszedünk egy majd nem komplett magyar paklit, és indulhat a zsírozás…
CHATA GEN. MR STEFANIKA - CERTOVICA
Cirka 9 km táv és 200 m szintemelkedés
Hajnalban arra ébredünk, hogy valami furcsa fény szűrődik be a szoba ablakán. Kinézve hihetetlen látvány tárul elénk: mintha éjszaka átteleportálódtunk volna egy másik hegyre. Sehol a köd, sehol egy felhő. A távolban épp készülődik a Nap átkukucskálni a hegyek felett, és ezzel narancssárga fénnyel festve meg a kékes, hideg tájat. Kapkodva, mintha egy pillanat alatt eltűnhetne ez az állapot, rohanunk ki fotózni és hosszan bámulni a napfelkeltét.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
Mivel az utolsó napra 3 órányi séta maradt, így kényelmesen reggelizünk és szedjük össze a cuccainkat. Indulás előtt sokáig gyönyörködünk a kétezres csúcsok, valamint a déli völgyek látványában a ház melletti szikláról.
Két nagyobb (50-60 méteres szint) mászás vár ránk, de összességében lefele haladunk. A havasi gyepek világát magunk mögött hagyva lassan beérünk a törpefenyvesek közé. Még azért a napsütést és a csodálatos panorámát kiélvezve megállunk a Besná 1800 méteres csúcsa alatti platón, és hosszan fekszünk a fűben. Később, mivel időnk engedi, a fenyvesek határánál újfent napozunk kicsit, mielőtt túránk végéhez érnénk.
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee
A fák között már látni a parkolót és a műutat, majd nem sokkal később leérünk az aszfaltcsík hoz. Sajnos mindkét étterem zárva, így a busz érkezéséig hátralevő másfél órát az egyre hidegebb szélben töltjük, étkezés nélkül – bár a hátizsákjainkban még mindig akad a túrára bepakolt kaja.
A busz végül majd 10 percet késve érkezik, de még épp időben, hogy ne induljunk el gyalog... Egy átszállással jutunk el a kiindulási ponthoz és egyben a kocsihoz, hogy végre célba vegyük az otthont (és vele a melegvízzel teli kádat).
