- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Gyakorlatilag nulla éves korom óta sátorban töltöttem a nyaraimat, aminek megvolt a maga bája, meg hát nem is nagyon adódott a 80-as évek munkásosztályának más, így hát megváltás lett amikor SKIF sátras utánfutóra váltottunk. A (vad)kempingezés utáni vágy felnőtt koromra sem múlt el, és sikeresen átörökítettem a gyermekeimre is, de immáron lakókocsival, lakóautóval, mivel sátorba már fegyverrel sem tudtak volna visszakényszeríteni. Tizen évnyi földön fekvés, és gerinccel minden egyes talajhiba megérzés után vágytam már a komfortra.
Aztán jött a Thule Tepui tetősátor, ami rögtön felvillanyozott, hiszen a sátrazásnak megvan az a természetközeli bája, amit a plasztik bödön (lakóautó/lakókocsi) nem tud nyújtani. Sajnos arról lemaradtam mikor teszteltük, de az Approach-ra rögtön lecsaptam. Már eleve az is tetszett, hogy az Approach vagányabb, „expedíciósabb” kinézetű, mint a „kempingezős” Tepui. Ez valójában is igaz, maga a sátor vászon is erősebb, vízálló és lélegző 600D Ripstop anyagból készült, viszont a belmagassága 30 centivel alacsonyabb mint a Tepuinál. Ez hátrányos komfort szempontból, de előnyös, ha igazán kihasználod az „off-grid” lehetőségeket, és például nagy szélben kell kint aludnod. Ezt az Approach jobban tolerálja.
Na de ne ugorjunk ennyire a közepébe. Először is egy ilyen tetősátrat fel kell tudni szerelni az autó tetejére. Mivel eleve off-grid kempingezést szerettem volna, ezért az XC90-es Volvo-mmal mentem a sátorért, de kiderült, hogy az egy éves Golf kombimra (bocs Variant), hiába van tetőkorlátja, nem is lehetett volna felszerelni, mert nincsen akkora a teherbírása. A Volvo dinamikusan, azaz menet közben 100 kg-mal terhelhető, de a sátorból a legnagyobb is csak 68 kg, statikusan álló helyzetben viszont 300 kilót bír, tehát az L-es Approach-ban is simán alhatnánk 3-an, nem lenne gond. Szerencsére a Thule oldalán rá tudsz keresni a pontos autótípusodra, így nem veszel zsákbamacskát, illetve itt egy útmutató is hozzá.
Maga a felszerelés pofonegyszerű, de a súlya miatt minimum 2 de inkább 3 jó kondiban lévő felnőtt szükséges, főleg ha magasra kell tenni mint nálam is, egy mikrobuszról mint egy VW T6 nem is beszélve. Leszereléskor a legcélszerűbb a kereszttartókkal együtt levenni a sátrat és úgy felfüggeszteni mondjuk a garázs plafonjára, vagy a falra (ez utóbbi azért nem olyan egyszerű a súlya miatt). Fel tudod rakni balra nyíló, és jobbra nyíló kivitelben is. Véleményem szerint ha út menti parkolókban is szeretnél éjszakázni, akkor a jobbra nyíló a célszerű.
Amit én elfelejtettem magammal vinni, de te ne tedd, az a szintező ék, amit a lakóautóhoz is használsz, mivel az autót vízszintesbe kell állítanod ahhoz, hogy kényelmesen tudj aludni. Egy Duna parti kavicsos mederben ez aránylag könnyű, mert egy kis ásóval kikaparva a kerék alatt hamar megoldod, de mondjuk a Tisza parton rutnivizsgáztam egy ideig mire nagyjából vízszintes lett mindkét irányban. Ha nagyon nem megy, akkor inkább a lábad felé lejtsen, az még komfortos. A sátor kihajtása nem egy bonyolult művelet, de mélynövésűeknek mint én is, azért bizonyos trükkök elsajátítását igényli, ha egy SUV-re rakod fel. Először körben szét kell cipzározni, hogy a védőhuzatot le tudd venni. Okosság, hogy a cipzárra két hosszú zsinór van rögzítve, így mikor az autó közepénél járt, akkor a másik oldalról is el tudod érni. Ha ezzel megvagy, akkor kihúzod a teleszkópos alumínium létrát, amit erőkarnak használva átbillented a holtponton a sátor egyelőre még tetejét, és szépen lehajtod. Elolvasni hosszabb idő, mint végrehajtani, de tényleg! Maga a létra szekcionáltan reteszelhető, de érdemes megnézni előre hogyan-milyen módon tudod a kívánt magasságban reteszelni, mert nekem azért nem volt egyértelmű elsőre. Viszont ezzel állítod be a sátor aljának vízszintességét. Itt arra is figyelni kell, hogy a létra nagyjából 75 fokos szöget zárjon be a földdel, mert ha ennél laposabb, akkor túlzottan terheled a létrát felmászáskor, ha pedig meredekebb, akkor nehézkes lehet a sátorba bejutás.
Ami a legjobban tetszett az Approachban az a panoráma mód, amikor mindkét oldalon csak a szúnyoghálók vannak fent, és körben kilátsz a sátorból, mivel nagyméretű panelek hajthatók le ha meleg nyári idő van. A sátrazásban az egyik dolog amit utáltam, az pont az volt, hogy nyáron bementél a sátorba, és hőgutát kaptál. Na itt ez nem lesz, kiválóan átszellőzik, simán délidőben is lehet benne pihenni. Ha pedig használod a Sun Tracker AR appot, mint ahogy én is, akkor simán tudsz kialakítani a sátor lenyitott része alatt árnyékos helyet. Okosan van megoldva az is, hogy a felnyitható oldalablakokhoz a fém rudakat a sátor belépőjénél egy elzárt rekeszben lehet tárolni, és mindenféle trükk nélkül csatlakoztatható az alumínium keretbe. Egyedül arra kell figyelni, hogy a furat amibe bele kell tolni, az bizonyos szögben áll, és kivenni erőltetés nélkül csak ebben a szögben tudod. Cserébe nem esik ki magától még szélben sem.
Tudom, nem szempont egy tetősátornál, de baromi menőn néz ki, akárhol aludtam vele, mindig voltak érdeklődők. Említettem már, hogy a sátorban földön fekvés nem éppen a legkényelmesebb dolog. Itt ezzel nem lesz gond, gyárilag elég kemény szivacs van a sátor aljában, nem volt szükségünk plusz polifoamra, vagy önfelfújós matracra hozzá. Sőt a Thule kínálatában van egy Luxury Mattress névre hallgató matrac is, ami vélhetően még kényelmesebb. Mivel a sátor ponyvája lélegző anyagból készül (ellentétben a Tepuival), ezért el lehet vele kerülni azt, hogy reggelre a pára ott gyöngyözzön a belső felületén, majd összecsukás után egész nap mindent nedvesen tartson, vagy pedig minden reggel szárazra kelljen törölni. A leghidegebb éjszaka amikor aludtam benne, az 0 fok körül volt, és még ekkor sem volt páraképződés, pedig minden szellőző zárt állásban volt! A személyes komfort mindenkinél más, nekem a külön kapható Approach Insulator belső hőszigetelés nélkül kb ez volt a komfortzónám alsó határa, de még így is simán három évszakos használatra megfelelő.
Belül sok tárolóhelyet találunk, így pl a szemüveget, telefont, powerbankot, tabletet simán el lehet pakolni éjszakára. Mivel nem vagyok nagy növésű, ezért nekem óriási hely maradt a lábam és a kijárat között is, így oda akár egy hátizsáknyi cucc befért volna. Kapható hozzá kétféle elősátor is. Akik szeretik a komfortot rossz időben is, azoknak az Annex való, mert itt lesz elég zárt tered a sátor alatt, viszont melósabb összeépíteni, én inkább az Awning-ot választanám, ami kicsit olyan mint egy sörpavilon. Ha rossz idő van, akkor összecsukom, és átmegyek egy heggyel odébb ahol jó idő van.
A sátor összecsukását nem véletlenül nem mutatják a nagy (fizetett) amerikai offroad infulenszerek sem a videóikban (többet is megnéztem), mivel ez nem olyan menő és gyors mint a kihajtás. Bárhogy próbáltam, akárcsak a sátras utánfutónknál, a bent lévő levegő összecsukás közben kifújja a sátor oldalait, amit kézzel kell visszanyomkodni. Három hétnyi használat alatt ez már rutinossá vált, már tudtam mikor hol és hová lépek fel az autón ahhoz hogy vissza tudjam nyomni. Azt mondhatom, hogy két embernek rutinosan 5 percen belül megvan az összecsukás, és az esővédő külső huzat visszacipzározása. Ez szerintem teljesen vállalható érték.
Azt hiszem kicsit bő lére eresztettem a mondanivalómat, de muszáj is, hiszen amennyi technikát, ötletet belezsúfolt a Thule, azt valahogyan be kell mutatni. És akkor jöjjön a fekete leves. Nem olcsó. Mármint így Kelet-Európai fizuk mellett nem olcsó, hiszen az S-es méret ami két személynek elegendő, az is 900.000 forint. Az M-esért már 1 milla felett kell fizetni, az L-es pedig 1.299.000 Ft. Plusz én még megvenném hozzá az árnyékolót is 120.000-ért, plusz a hőszigetelést 112-ért. Nos itt jön be az, hogy ki mire használná, és mik az igények. Egy hasonló színvonalú (tehát nem a legolcsóbb nagyáruházi) normál sátor ma 3-400.000 forint környéke, és akkor azt minden alkalommal felállítani, lecövekelni, elhajtogatni....kösz nem... Egy lakókocsi újonnan kis méretben, mondjuk egy Weinsberg 390-es, az kb 6.000.000 Ft, de ugye van benne konyha, fürdő. Ellenben vontatni kell, és az igazi vadregényes helyekre esélytelen leszel eljutni vele. Használtban is minimum 2 milliót kell adnod egy nem angliából behozott rothadó kutyaólért.
A lakóautó full más liga, manapság 8 millió alatt kb semmi sincsen amire az igényes szót rá lehetne mondani. Szóval szerintem ennek a sátornak a konkurenciája az épített campervan lehet, ahol a saját mikrobuszod beépíted kempingautónak. Az én preferenciám szerint ekkor inkább a tetősátrat választanám. Miért? Felállni egy Fiat Scudoban, de még egy T5-ös Transporterben sem tudsz, ha a hátulja meg van csinálva ágynak. Naponta 2x én pedig nem szeretnék transzformerszt játszani. Ezt a sátrat ha leveszed a tetőről, akkor van egy normál napi használatú autód, amiben nincsen nyoma annak, hogy kempingeztél a hétvégén. Max bedobod a csomagtérbe a hűtőládát meg a kempinszettet és ennyi. Megmondom őszintén, a teszt végére nagyon kezdtem vágyni egy tetősátorra. Elenni egy hétvégére bringázni, kimenni a gyerekekkel a Duna partra és lazulni, vagy éppen bejárni országútival az alpok legszebb hágóit, minden nap máshol ébredve. Ezekre mindre praktikusabb lenne ez a sátor mint bármi más, kivéve a lakóautót. De mondom, ez az én szempontom. Ha te egy évben egyszer két hétre lemégy az Adriára, akkor nem ez az optimális, bérelj egy apartmant. Sőt például ITT ezeket a tetősátrakat is ki tudod bérelni, így mielőtt eldöntenéd, hogy neked ez-e az ideális választás, aprópénzért meg tudsz győződni róla.
