- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az eredetileg katonai felhasználásra kifejlesztett GPS (Global Positioning System - Globális Helymeghatározó Rendszer) és az azt kezelni képes eszközök napjainkra a mindennapi élethez nélkülözhetetlen (?) kütyüvé fejlődtek. Alkalmazzuk gépjárművekben, vízi közlekedésnél, a legközelebbi fodrász megtalálásához, moziba "becsekkoláshoz", sportoláshoz és akár Pokemonok becserkészéséhez is. A különböző felhasználási területre fejlesztett GPS eszközök mindegyike képes meghatározni, hogy éppen hol tartózkodunk a világban, ám ezen kívül számos eltérő speciális funkcióval rendelkeznek.
A GPS eszközök a pozíciónk egységnyi idő alatt történő változásából határozzák meg a sebességünket és az irányunkat. Az ilyen jellegű iránymeghatározás hátránya, hogy bizonyos mértékű elmozdulásra van szükség ahhoz, hogy az eszköz észlelje, ha az előzőtől eltérő irányba fordultunk. Ez különösen geoládák keresésekor, vagy kereszteződéseknél állva nehezíti meg a túrázók tájékozódását. A túra GPS eszközökbe épített iránytű a hagyományos iránytűkhöz hasonlóan, csupán az eszköz elforgatásával képes az égtájak meghatározására. A 3D-s iránytűvel rendelkező eszközöknél még arról sem kell gondoskodnunk, hogy vízszintesen tartsuk azt.
Kép forrása: Unsplash.com
Még manapság is van, aki inkább a régi jól bevált eszközökben bízik
Megfelelő számú műhold egyidejű észlelése esetén meglehetősen pontos magassági adatokat nyerhetünk egy hagyományos GPS eszközből is, ám a beépített barométer segítségével a készülék érzékenysége még tovább nő. A légnyomás alapú magasságmeghatározás akkor sem mond csődöt, amikor fák, vagy épületek által leárnyékolt környezetben barangolunk. Míg a régebbi típusokat rendszeresen újra kellett kalibrálni, a mai korszerű eszközök esetén erre már nincs szükség (ugyanez igaz az iránytű funkcióra is). A barométer segítségével az eszköz viharriasztás funkcióval is bírhat, ami hirtelen nyomásváltozás esetén jelzi, hogy érdemes fedett helyre húzódnunk.
Az amerikai fejlesztésű GPS orosz megfelelője, ami saját műholdrendszerével hasonló pontosságú helymeghatározásra képes, mint a GPS. Azok a készülékek, amelyek egyidejűleg képesek mindkét rendszer műholdjait fogadni, bekapcsoláskor gyorsabban találják meg a pozíciót és navigáció során is pontosabbak.
A papíralapú tájékozódás kiváltása nem lenne teljes az eszközre tölthető digitális térképek nélkül. Ugyan feltölthetünk előre megrajzolt útvonalakat és azt egy vaktérképen követve eljuthatunk a kívánt célig, ám váratlan útvonalváltozás, vagy nem egyértelmű kereszteződés esetén már nehézségekbe ütközhetünk. Fejlettségük alapján a túra GPS eszközök különböző típusú térképek kezelésére képesek. A képalapú térképkezelés egy statikus képre helyezi rá aktuális helyzetünket, ám navigációra ez a megoldás alkalmatlan. Az autótérképek (navi) utcaszintű navigálásra is alkalmasak, ám ezek kifejezetten közúton közlekedésnél hasznosak. Túrázáshoz, outdoor felhasználáshoz az ún. topo térkép a legalkalmasabb. A topo tartalmazza a földrajzi alakzatok síkrajzi és domborzati elemeit és pontkijelölés alapján navigációra is alkalmas a túraösvények mentén.
Kép forrása: Flickr.com
Még akkor is hasznos lehet, amikor nem feltétlenül van rá szükség...
Ha a túra GPS eszközöket a papíralapú térképek konkurenciájaként kezeljük, akkor az átlátható térkép (vagyis a kijelző) mérete kardinális kérdés. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a manapság elterjedt mobiltelefonoknál megszokott kijelzők mérete (3"-5" között) alkalmas a kényelmes tájékozódásra, pláne, ha a térkép mozgatása kellően ergonómikus. A méret mellett az is fontos, hogy erős napfénynél is jól láthatóak legyenek a kijelzőn megjelenő információk, de azt is szem előtt kell tartani, hogy ne legyen túlságosan nagy a kijelző energiaigénye.
Legyen szó bármilyen felhasználási területről, a minél nagyobb akkumulátor kapacitás (lehetőleg minél kompaktabb méretben) nagyon fontos tulajdonság. A közelmúltig tartotta magát az az elképzelés, hogy az akkumulátoros (pláne az integrált, nem kivehető akkumulátoros) eszközöknél hosszú túrákra célszerűbb az elemes változatokat használni, mert hagyományos AA ceruzaelemet a legeldugottabb településen, vagy benzinkúton is be lehet szerezni, míg az akkumulátorok töltéséhez szükséges áramforrás (illetve a töltéshez szükséges idő) ritkább esetben áll rendelkezésre. Manapság azonban olyan kiforrott technológiák léteznek az akkumulátorok töltésére, mint a powerbank, vagy a napelemes töltő, ami minden eddiginél nagyobb szabadságot ad a túrázónak, hiszen az elem-lelőhelyek beiktatása, vagy a rengeteg pótakkumulátor cipelése helyett csak egy extra (nem is túl nagy) eszköz szállítására van szükség.
Talán magától értetődő egy outdoor eszköznél, hogy eső, sár, szikla, és további zord körülmények között is helyt kell állnia, ezért víz-, por-, és ütésálló burkolattal látják el - jó esetben - a gyártók.
Hasznos funkció, ha a túra GPS eszköz meghatározott idővel előbb jelzi a napnyugta, vagy a napkelte idejét, így nem ér majd váratlanul a ránk sötétedő fenyves, illetve tudni fogjuk például, hogy mikor kezdi el perzselését a sivatagi nap.
