- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Október közepét mutatja a naptár, ami a tapasztalt Tátra-túrázók számára az egyre rövidebb nappalok mellett a tátrai nyári szezon végének közeledtét is jelenti.
Ahogy azt bizonyára a legtöbb Tátra-járó turista tudja, a Tátra szlovák oldalán, a Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátrában az ún. nyári szezon minden évben június 15-től október 31-ig tart, majd ezt követően, november 1-én életbe lép a 7 és fél hónapig tartó téli zárlat.
Ez azt jelenti, hogy ebben a téli időszakban a magasabban fekvő, jellemzően a menedékházak feletti csúcsokra, hágókba vezető turistautak nem látogathatóak. Ez már jó néhány évtizede így van, és a rendszeresen a Tátrába járó turisták többsége megszokta ezt a ma már talán kissé túlhaladott korlátozást. Az utóbbi években itt-ott időnként felröppen a hír, hogy ebben az ügyben változás várható, de ez eddig leginkább csak vágyálom maradt.
Az idei év azonban lényeges változást hozott ebben a témában, hiszen még a nyári szezon kezdete előtt kiderült, hogy azt a rendeletet, amely a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendjéről, így többek között a téli zárlatról is rendelkezik, 2002-ben egy magasabb rendű jogszabály hatályon kívül helyezte. Lett is ekkor nagy ijedtség a szomszédban, hogy akkor most hogyan fogják korlátozni a turistákat, és az arra illetékes környezetvédelmi hatóság sebtében kiadott egy új rendelkezést, amelyben egy témakör kivételével az eddigi gyakorlatnak megfelelően szabályozták a hatályon kívül helyezett látogatási rendben foglalt korlátozásokat. Az a témakör, amely az új szabályozásból kimaradt, a téli zárlat kérdése.
Jelenleg tehát hivatalosan nincs téli zárlat a Tátrában, a mai helyzet szerint a jelzett turistautakon november 1-e után is túrázhatunk, hacsak… Hacsak addig ki nem találnak valamit az illetékesek.
A magam részéről biztos vagyok benne, hogy kitalálnak, de ne menjünk ennyire előre, várjuk ki, mit jelentenek be várhatóan október utolsó napjaiban.
A Magas-Tátrában az elmúlt évhez hasonlóan idén is viszonylag korán, sőt, még a tavalyinál is korábban érkezett a tél, az első jelentősebb havazás. A világ legkisebb magashegységében nem számít rendkívüli jelenségnek a szeptemberi havazás, az azonban nem megszokott, hogy az őszi hónapokban lehullott hó a téli szezon kezdetéig megmaradjon. 2016-ban október első harmadában érkezett egy jelentős havazás, idén viszont még ennél is korábban, már szeptember végén komoly havazással járó lehűlés jött, és bár volt néhány napos indián nyár, és ezekben a napokban is kellemes őszi idő van a Tátrában, egyre inkább úgy tűnik, hogy a magasabban fekvő régiókban a ma még nem túl jelentős, de 2200 méter felett szinte mindenütt meglévő hótakaró már nem fog elolvadni. Ez viszont a cikk elején jelzett, egyelőre jogilag nem létező téli zárlattól függetlenül már most is megnehezíti a csúcs- és hágótúrákat. A Magas-Tátra legnépszerűbb csúcsai és magashegyi hágói – gondolok itt a Krivánra, a Tengerszem- vagy a Kapor-csúcsra, illetve a Vörös-torony-hágóra és pl. a Rovátkára – jelenleg is csak hágóvas használatával járhatók biztonságban.
A korlátozó szabályozásoktól függetlenül azonban a Tátrában, novemberben nem igazán kedvezőek a túrázási feltételek, ez a hónap nem tartozik a népszerű időszakok közé. A tél közeledtével, a téli időszámítással együtt rövidebbek a nappalok, a turistautak hóval borított felülete napközbeni napsütés és az éjszakai fagyok kombinációjaként sok esetben jeges, csúszós, ez a hónap valóban arról szól, hogy hagyjuk kicsit pihenni a természetet, legyen egy kis ideje felkészülni a téli rohamra.
Az előttünk álló november valóban csendes időszak a Tátra életében, ilyenkor a turisták helyett inkább a gyógyulni, passzívan pihenni vágyók keresik fel a hegységet. A Tátra állat- és növényvilágának is szüksége van egy kis pihenésre, regenerálódásra. Kimondottan igaz ez az utóbbi évekre, amikor jelentősen megnőtt a hegységbe látogató, a Tátra turistaútjait járó turisták száma. Ez ma már nem csak az északi, lengyel oldalon, de a Tátra szlovák oldalán is jól érzékelhető.
A nagyobb számú turista viszont természetesen nagyobb terhelést jelent a környezetnek is. A növénytakaró mellett az állatoknak is nyugalomra van szükségük. A legismertebb tátrai állatok közül a játékos mormoták október közepén az időjárástól függetlenül valódi téli álomra vonulnak, az ő társaságukat kb. hat hónapig leszünk kénytelenek nélkülözni. A Tátrában élő medvék csak később, az időjáráshoz igazodva kezdik meg téli álmukat, amely ugyancsak az időjáráshoz alkalmazkodva február-márciusban ér majd véget. Novembertől viszont már a medvék is egyre passzívabbak, fokozatosan visszahúzódnak a törpefenyő övezetbe, ahol aztán majd kialakítják téli vackukat. Az előttünk álló néhány hét rendkívül fontos a Tátra szimbóluma, a tátrai zergék életében, hiszen október közepétől november közepéig tart a zergék párzási időszaka.
Közkedvelt termálfürdők
A fentiek persze nem jelentik azt, hogy kedvező időjárás esetén novemberben nem érdemes a Tátrába utazni, inkább csak meg kell találni a hegység nyújtotta egyéb kikapcsolódási feltételeket. Ilyenkor kerülnek előtérbe a Tátra közvetlen közelében található termálfürdők, melyekből a szlovák és a lengyel oldalon is találunk jó néhányat. A fiatalok körében a szlovák oldal legnépszerűbb termálfürdői a poprádi Aquacity és a liptószentmiklósi Tatralandia, a közép-és idősebb korosztály viszont inkább a Besenyőfaluban és Ménhárd községben található termálfürdőket részesítik előnyben. A Tátra északi oldalán is több meleg vizes fürdőkomplexum várja az utószezonban érkezőket, a Zakopane városában található Aquaparkon kívül ma már Bukowina Tatrzańska, Białka Tatrzańska, Szaflary és Chochołów községekben is modern élményfürdők várják a vendégeket, valamennyi a város 25 km-es körzetén belül.
Abszolút ÚJDONSÁG: Lombkorona tanösvény a Bachleda-völgyben
Az idei ősz legjelentősebb újdonsága azonban kétség kívül a Bélai-Tátra lábánál, Zár (Ždiar) község keleti részén, a Bachleda-völgyben (Bachledová dolina) szeptember végén átadott Lombkorona tanösvény (Chodník korunami stromov). Szlovákiában ez az első ilyen jellegű, fából ácsolt építmény, a fák koronája felett vezető tanösvény megalkotói korábban csak Németországban és Csehországban építettek hasonlókat.
A Zár község déli részéről ülőszékes felvonóval vagy 2 km-es sétával gyalogosan megközelíthető látványos sétaút hossza 603 méter, szélessége pedig 1,8 méter. A 120 oszlop által tartott tanösvény legnagyobb magassága 24 méter, majd a több mint fél km sétát követően a vállalkozó kedvűek felmehetnek a tanösvény végén álló kilátótoronyba. Ennek magassága 32 méter, a tetejére 632 méter hosszan kanyarog felfelé a kellően biztonságos sétaút.
A kilátótorony legfelső szintjén fémhálót feszítettek ki, amely minden bizonnyal nem lesz a tériszonyos látogatók kedvence, azok viszont, akik nem félnek lenézni ilyen magasságból, két lábukon állva vagy akár négykézlábra ereszkedve is lenézhetnek a több mint 30 méteres mélységbe.
Építés alatt: 67 m hosszú csúszda a toronyból!
A torony különlegessége lesz a jelenleg még építés alatt álló, a 67 méter hosszú száraz csúszda, a túra végén a bátor vállalkozók ezen keresztül az átlagosnál sokkal rövidebb idő alatt, és nem mellékesen az átlagosnál jóval magasabb adrenalin szinttel érkezhetnek vissza a torony lábához.
Mennyibe kerül a tanösvény látogatása?
A Lombkorona tanösvény végigjárása belépődíj ellenében lehetséges, a 14 év felettieknek 8 €-t, 3-14 éves gyereknek és 65 évesnél idősebbeknek pedig 6,5 €-t kell fizetni, de a négyfős vagy annál nagyobb családoknak kedvezmény tudnak biztosítani. A tanösvényhez vezető ülőszékes felvonó oda-vissza felnőtteknek 7 €-ba, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 5,5 €-ba kerül, a családok azonban itt is kedvezményes jegyet vásárolhatnak. Néhány napig, egy-két hétig még szép őszi idő várható a Tátrában, aki arra jár, talán érdemes meglátogatni a hegység legújabb látványosságát.
Összességében az előttünk álló hetek a Tátra szerelmesei számára leginkább talán már a téli szezonra történő készülődés jegyében telnek. Bizonyára sokan már lefoglalták a szállásukat a jól bevált szálláshelyeken, újra előkerülnek a nyáron a pincében őrzött sífelszerelések, élesítjük a hágóvasakat, beszerezzük a még hiányzó téli felszerelést, hogy az év végi ünnepek elmúltával, a valódi tél beköszöntével a sípályákon és a turistautakon is tovább írjuk (vagy adott esetben megkezdjük…) tátrai kalandozásainkat.
Lejegyezte: Nagy Árpád
Érdekel 110 tátrai túraútvonal? kattints!