- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az utóbbi években számos új és felújított, vagy átépített kilátó "nőtt ki a földből", a természetjárók nagy örömére – így napjainkban több mint 300 építményből csodálhatjuk a panorámát! Alábbiakban ezek közül szemezgettünk.
A 1970-es években hazánk vízszintes alapponthálózatának főbb pontjaira, földmérési célokat kiszolgáló tornyok épültek – 107 darab. A betongyűrűkből készült kisebb-nagyobb építmények többsége azóta funkcionalitás nélkül próbál ellenállni az időjárásnak, de többnek új élet adatott meg – kilátóként újjászületve. Ilyen például a Börzsöny legmagasabb pontján álló Csóványosi-kilátó, melynek tetejéről tiszta időben ellátni a Magas-Tátráig is. A pilis-tetői Boldog Özséb-kilátóból szintén látni a Tátrát, de földrajzóra helyszínnek sem rossz: Börzsöny, Naszály, Mátra, Budai-hegység és Pilis mind elénk tárul.
Akadnak olyan kilátók is hazánkban, melyek nem csak látványukkal akasztják meg a lélegzetünk. Több érdekes terv, vagy épp megoldás került papírra, majd aztán a hegytetőre. Mint a Nagykopasz tetején, 2015-ben átadott Dévényi Antal-kilátó, mely olyan, mintha egy óriások által hátra- és félbehagyott jenga játék lenne. A Csergezán Pál-kilátó faszerkezete pedig Dubait idézi, de ráfoghatjuk, hogy egy széltől erősen duzzadó vitorlát formáz. Olykor pedig egy építmény újjászületésének köszönhetjük a napjainkban élvezhető csodás panorámát, mint a Ranzinger Vince-kilátónál (Tatabánya), mely az egykori szénbánya egyik aknájának felvonója. Vagy a balatonboglári Gömbkilátó is, mely egy BNV installációjaként „jött világra”, ma pedig a Balaton földre szállt UFOja, csodás kilátást biztosítva a nagytavunkra. Akad aztán olyan is, mely az esetleg hosszúra sikeredett túránk végén nem csak kilátást, de még szállást is nyújt számunkra – a Galya-kilátó (Galyatető) a kilátószint alatt kialakított helyiségben bivakszállást kínál.
A sok új vagy újjá épített kilátónk mellett akad több is, melyek számos évtized történelméről tudnának első kézből mesélni. Ezek a közel 100 éves építményeink a mai napig szolgálják a természetjárókat. Így például az Erzsébet-kilátó (Budai-hegység, Budapest) 1908, az Írottkő-kilátó (Kőszegi-hegység) 1913, a Sasbérc-kilátó (Nógrád) 1920, az Árpád-kilátó (Budai-hegység, Budapest) 1929, a Zsitvay-kilátó (Visegrád) 1933, a Károly-kilátó (Sopron) 1936, Julianus-kilátó (Börzsöny, Nagymaros) pedig 1939 óta fürkészi a messzeséget nekünk. Ott jártunkkor köszönjünk illően nekik…!
Ahogy a bevezetőben is említettem már, napjainkban is több kilátót adtak át, a természetjárók nagy örömére. Így 2016 őszétől lélegzetelállító Duna-kanyar látványban lehet részünk a Prédikálószék tetejéről, vagy a Hármas-határ-hegyen járva fővárosunkra és az azt kettészelő Dunára tekinthetünk le a Guckler Károly-kilátóból 2016 nyarától. Az Őrség csodálatos vidékét járva, Felsőszölnökön is frissen épített piciny fatornyot találunk – a Felső-János-hegyi kilátót, amit a MOME Építészeti Intézet hallgatóinak tervei közül választottak ki. És persze nem mehetünk el szó nélkül a Galya-kilátó mellett sem, amit 2015 őszén adtak át, és számos rangos hazai- valamint külföldi díjat kapott azóta.
Felértünk a csúcsra, mi több, felmásztunk a torony tetejébe is, de még messzebb szeretnénk látni. Magasság éhségünket több felhőket karcoló kilátóban csillapíthatjuk. Hazánk legmagasabb építménye, a pécsi TV-torony (Mecsek, Misina) természetesen kilátóval is rendelkezik, így 80 méter magasságból tekinthetünk körbe. A kékes-tetői TV-torony (Mátra, Kékes-tető) kilátószintje ennél jóval alacsonyabban van, de még mindig remegni fog a lábad 45 méter magasságból letekintve. Hasonló magasságból nézhetünk körbe a Fellner Jakab-kilátóból (Gerecse, Tata). A Ranzinger Vince-kilátó (Gerecse, Tatabánya) illetve a Galya-kilátó (Mátra, Galyatető) kilátószintje már „csak” 30 méter magasságban van… persze egy tériszonyosnak ez is már a Mennyország.
Akadnak olyan panorámát nyújtó építmények is, melyek elhelyezkedésüket tekintve igen különleges látképet nyújtanak, vagy épp a múltban a közelébe se mehettünk volna. Mint például a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóba, mely egy korábbi légvédelmi állomás területén helyezkedik el – az állomás földdel takart építményei még ma is állnak és láthatók. Ha Orosházán, pontosabban Gyopárosfürdőn járunk, a gyógyfürdőben keresett gyógyulásunk a magasból is megnézhetjük, hisz a medencék partján áll, a korábbi víztoronyból kialakított Panoráma kilátó. Olykor pedig nem is a távolba, mint inkább a magasból lefele kívánkozik tekinteni szemünk, mint a Somogyvári kilátóban, mely a bencés apátság romjait bemutató kiállítási területen áll, és csodálatos rálátást biztosít az épület maradványok rajzolatára. A Strázsa-hegyi kilátó (Esztergom) pedig egy több mint száz évig lőtérként funkcionáló területen helyezkedik el, mely igen különleges hangulatot biztosít az amúgy is különleges épületnek.
A fentiekben kiragadott kilátóinkat vagy a többi háromszáznál is több kilátónk felfedeznéd, ezen a folyamatosan frissülő böngészhetsz új célpontot magadnak.