- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az Országos Kéktúra igazán széles körben egy televíziós sorozat révén robbant be a köztudatba – Rockenbauer Pál, a „Másfél millió lépés Magyarországon” című dokumentumfilm-sorozatában mutatta be bejárás közben. A hazánk északi tájait, Írott-kőtől Hollóházáig bejáró útvonal napjainkban újra fénykorát éli, köszönhetően többek között számos fejlesztésnek.
Az OKT hossza több mint 1100 km, mellyel nem csak Magyarország, de egyben Európa leghosszabb (és egyben első) hosszú távú turistaútja. Teljesítéséhez nincs szükség bárminemű nevezésre vagy regisztrációra, nincs meghatározott teljesítési sorrendje vagy időrendje, illetve előírt menetrendje. De teljesíthetjük igazolófüzet vezetésével is, melybe a különböző, az útvonalon megadott helyeken található pecsétekkel kell bélyegezni, és így a túra végeztével oklevelet és fémkitűző kapunk teljesítményünk elismerése címén.
Ezen cikkünk segítségedre lehet arra az esetre, ha kedvet kaptál volna te is útnak indulni egy úton, de nem tudod, mire is lesz szükséged, milyen felszerelést vigyél magaddal.
Akár napokra, hétvégékre vagy hosszabb szakaszokra bontva járjuk végig az OKT 1100 kilométerét, az egyik legfontosabb felszerelésünk a jó lábbeli lesz. Mint minden pár kilométeres sétánál hosszabb túra esetében, a Kéktúrázás esetében is érvényes a legfontosabb szabály: vadonatúj, betöretlen lábbeliben ne indulj útnak!
Mivel a Kéktúra szakaszai többnyire napi 15-25 kilométeres, hazánk közép-hegységeinek, valamint dombságainak terepein megtett gyaloglásokból fog állni, a nehéz, robosztus túrabakancsot érdemes otthon hagyni. Helyette, ha lehetőségünk van rá, egy könnyű, vízhatlan trekking túrabakancsot, vagy túracipőt válasszunk – vannak olyan szakaszok, főleg Irott-kő és a Balaton közötti részen, ahol sík terepen gyalogolunk majd, ott még a könnyű túra félcipő is elégséges!
Komfortnövelő tényező tud lenni, ha a lábbelink membrános bélésű, így nem csak egy patak átkelést vagy zuhét tesz elviselhetőbbé, de a melegebb időszakokat is megkönnyíti, miután vízállóvá és lélegzővé is teszi. Persze a gondos ápolására figyeljünk oda! Hasznos tanácsokért olvasd el ezt a cikkünket.
Ha már megvan a megfelelő lábbelink, a megfelelő zokniról se feledkezzünk meg, mely ruhadarab könnyen horrorisztikus élményeket tud okozni, hiába a jó lábbeli. Az ideális túrazokni gyorsan száradó, jól lélegző alapanyagból készül, mint például a gyapjú és a poliészter keveréke. Fontos, hogy rugalmas és varrás nélküli kialakítású legyen. És egy jól felkészült túrázó váltózoknit is visz magával.
Hiába a turistaút-jelzések, útbaigazító- és információs táblák valamint egyéb tereptárgyak fejlesztései, az út maga nem mindenhol halad széles ösvényen. Bizony előfordul, hogy sűrű aljnövényzeten kell átjutnunk, és ezen helyek általában tele vannak szúrós és „csípős” élményekkel. Már csak ezek elkerülése végett is mellőzzük a rövidszárú nadrágok viseletét. Másrészt hazánkban igen sok kullancs él, melyek szintén ezen szakaszokon várják közeledtünket. A hosszú szárú nadrág ezen nem kívánatos vérszívók ellen is jól jön. Válasszunk valami strapabíró, de jól szellőző túranadrágot, amiben kényelmesen tudunk mozogni. De mitől túranadrág a nadrág? Ha ezt elolvasod, hasznos tippeket kapsz.
Legyen szó bármelyik évszakról is, a réteges öltözködés rendkívül komfortossá tudja tenni túránkat. Én még nyáron is egy vékony, rövidujjas gyapjú aláöltözőt felveszek a jól szellőző és gyorsan száradó pólóm alá, csak hogy az esetleg feltámadó szél ne az izzadtságomtól nedves ruhámat érje. Plusz egy felhősödés során könnyen erősen hűvösebb hőérzetünk lehet, ilyenkor jól jön a táskánkban meglapuló extra réteg.
Az előrejelzések olykor sokkal csábítóbbak tudnak lenni, mint a valóság. Az időjárás észjárását nehéz pontosan kiszámítani, és nincs annál rosszabb, mint bőrig ázva bandukolni. Szóval legyen mindig nálunk esőkabát.
Főleg őszi és tavaszi időszakokban fordul elő, hogy napközben még (illetve már) kellemes meleg a levegő, ám ahogy a nap elbújik, vagy picit beborul az ég, azonnal csípőssé válik az idő. Ilyenkor hasznos, ha van nálunk egy csősál, mellyet a nyakunkra húzva sokat javíthatunk hőérzetünkön.
Válasszunk hátizsákot attól függően, hogy milyen szakaszokra bontjuk a túra teljesítését. Egy-két napos szakaszok esetén a 20-25 liter körüli, 4-7 napos lebontás esetén az 40-50 liter körüli méret az ideális választás – a túl kicsi zsák miatt kívülre aggatott cuccaink akadályozhatják is a kényelmes előrehaladásunkat, illetve az indokolatlanul nagy hátizsák, feleslegesen nagy helyet foglal a hátunkon.
Persze hiába az ideális méret, ha nem jól pakoljuk, nem lesz komfortos viselet, és hamar a hátizsákra fogunk inkább figyelni, mint az útra. Hasznos tanácsokért kattints ide.
Legyen bármekkora is a hátizsák, amivel útnak indulunk, a megfelelő beállításra figyeljünk oda!
Utunk során az egyik leghasznosabb kiegészítő, a túrabot. A kéktúra útvonala többnyire jól gyalogolható tájakon halad, tehát nem a technikás terepen való haladás miatt van rá szükség. Sokkal inkább azért, mert a Kéktúra számos szakasza csak 20+ kilométeres bontásokban teljesíthető, és ezeken a távokon hasznos, hiszen ilyenkor kiválóan leveszi a terhelést lábainkról a túrabotok használata – azaz tovább bírjuk majd a menetelést.
Ha többnaposra tervezzük a túránkat, akkor rgyxértelmű, de igazából egynapos szakasz esetén sem árt, ha a hátizsákunkban ott lapul egy fejlámpa. Ha bármi probléma miatt hosszabbra nyúlna a napi táv teljesítése, és ránk sötétedne, áldani fogjuk megunkat, amiért felkészültünk a legrosszabbra is.
Hazánkban rengeteg iható vizű forrás található, ráadásul az OKT útvonala számos települést érint, melyeken aztán könnyen találhatunk közkutat, vagy legalább egy kocsmát, ahol hidratálhatunk.Persze ezektől függetlenül mindig legyen nálunk 1,5-2 liter folyadék! Ha főzni is tervezünk útközben, akkor naponta plusz egy literrel számoljunk!
Bármikor történhet utunk során egy váratlan esemény, ami miatt segítséget kell hívnunk. Legyen mindig nálunk egy feltöltött telefon, amivel ezt megtehetjük! Nem utolsó sorban pedig a tájékozódásban is segíthet, ha a térkép olvasásában elakadnál.
Ha kicsit színesíteni akarjuk az OKT teljesítését, akkor ajánlott megvásárolni hozzá a Kéktúra füzetet! A Magyar Természetjáró Szövetségnél valamint webshopjukban beszerezhető füzetecskébe naplózhatjuk az utunkat az útvonal mentén kihelyezett pecsétek segítségével – a füzetről és annak használatáról bővebben ebben a cikkben olvashatsz.
Bár csak annyi a feladatunk, hogy követjük a kék-sávjelzést, az adott területről készült turistatérkép legyen nálunk – vagy telefonunkra töltsük rá online verzióban! Legyen szó, akár csak egy hiányosabb jelzésekkel ellátott szakaszról, vagy bármi nem várt probléma miatti irányváltoztatásról, a részletes térkép megléte, és annak olvasása elengedhetetlen!
A Cartographia által kiadott térképek között mindegyik területet megtalálod, amire szükséged lehet az OKT teljesítése során.
Ha többnaposra tervezzük a túránkat, tervezzük meg előre, hogy melyik este, hol szállunk meg, és ennek megfelelően vigyünk magunkkal háló cuccokat is. Nyári időszakban romantikus, természetközeli élmény tud lenni a sátrazás (hazánkban tilos a vadkemping, így kempinget keress), de ebben az esetben számoljunk a napközben hátunkon cipelendő extra súllyal, és azzal, hogy középhegységeinkben nyáron is könnyen előfordulnak 5°C körüli éjszakák. Hálózsákunk komfortzónája illeszkedjen a várható legalacsonyabb hőmérsékletekhez.
Ha nem cipelnénk magunkkal a sátrat és derékaljat, keressünk turistaszállásokat, melyekhez csak egy 10-15 °C körüli komfortzónás (nyári) hálózsákra van szükségünk.
„Konyhánk” alapfelszerelése, mely minden tapasztalt túrázónál mindig ott van, a zsebkés. Hogy e mellett még mit vigyünk magunkkal, függ attól, hogy miként állunk a túrázáshoz. Ha kényelmesen túrázunk, akkor a bicska elégséges felszerelés tud lenni, ám az önellátó felfogás esetében szükségünk lesz legalább egy nagyobb edényre, gázfőzőre, gázpalackra, és kanálgépre.
Szintén tapasztalt, sokat látott túrázók alap felszerelése egy kevés duct tape. Én is hordok mindig magamnál, persze nem egy gurigával, csak a késem tokjára feltekerve egy-két méternyit. De miért jó ez a szalag? Nézd meg itt.
Attól függően mennyire szeretnénk „nomád” módon teljesíteni a Kéktúrát, a hátizsákunk mélyén lehet, hogy csak pár müzli szelet vagy babgulyás konzerv lapul. Persze ez erősen el van így sarkítva, de a hozzáállásunktól függően nagy különbségek lehetnek az ellátmány mennyiségében és milyenségében.
Mivel a Kéktúra sok települést érintve halad, így megtehetjük, hogy nem a hátizsákunkból látjuk el magunkat és nem cipelünk plusz kilogrammnyi élelmet a hátizsákunkban. Ha ügyesen tervezünk, a szakaszok teljesítésekor megfelelő időben érintünk éttermeket, turistaházakat és egyéb kiszolgáló egységeket. Persze valamennyi csoki, müzli szelet, vagy egyéb pici energiaforrás legyen ilyenkor is nálunk. Ennek a változatnak gyenge pontja a tervezés, és a váratlanul adódó probléma. Hiszen előfordulhat, hogy a betervezett kiszolgáló egység épp zárva – amire kisebb, eldugott településeken nagy az esély – vagy ha kicsit többet gyalogolunk, lassabban haladunk a tervezetnél.
Ha kevesebbet költenénk menet közben étkezésre, és a nomád kaland ízét csempésznénk a túránkba, akkor útközben főleg a hátizsákunkból látjuk majd el magunkat. Ilyenkor megközelíthetjük „tudományosan” és egyszerűen is a magunknak pakolt élelem milyenségét. Ehhez olvasd el ezt a cikket.
Induljunk el bármelyik módon is, ha nagyobb csoportban tesszük, azzal is számolnunk kell, hogy a kisebb falvak, települések boltjai nincsenek akkora készlettel ellátva, amire nekünk szükségünk lenne (különösen igaz ez a pékárura).
Ha nem csak a kéktúrázásban, de úgy általánosan a túrázásban is kezdő vagy, figyelmedbe ajánlom az alábbi két cikket, melyekben hasznos tanácsokat és útmutatókat találsz:
