A Csorba-tótól a Krivánra

Az A Csorba-tótól a Krivánra hossza 9 Km. Az útvonal szintemelkedése 1270 m, szintideje 4 Óra 15 Perc, nehézsége Nehéz. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Csorba tó, centrum (Štrbské Pleso, 1330 m, 49.119072°, 20.063791°)

Érkezési hely és legmagasabb pont: Kriván (Kriváň, 2494 m, 49.162583°, 20.000006°)

Időkalkulátor a Krivánra: Csorba tó – Gödör-tó eá. (Rácz. pri Jamskom plese, 1448 m, 1 ó) – Kriván alatti eá. (Rázc. pod Kriváňom, 2140 m, 2 ó) – Kriván (1 ó 15 p).

Összesen: 4 ó 15 p. Vissza: 3 ó 30 p.

Csorba-tó - Kriván útvonal

1. Csorbatóról a település központjában, az Oliver Apartmanház mellett található jelzőtábláktól a piros jelzésű Felső turistaúton nyugat felé indulunk. A Hotel Kempinski impozáns épülete előtt a Csorbai-tó (Štrbské pleso, 1347 m) keleti partján vezet az út, majd a széles, az egykori erdő maradványain keresztül vezető, mérsékelten emelkedő úton jutunk el a Furkota-völgybe (Furkotská dolina) vezető útelágazáshoz (1457 m). Innen a Szedilkó-domb (Sedielková kopa) déli lejtői keresztezve csekély szintkülönbséggel érkezünk meg a keresztező kék jelzésnek a Felső turistaútról jobbra felfelé vezető elágazásához (1448 m).

Csorbai-tótól a Krivánra — Csorba-tótól a Krivánra

2. Mielőtt elindulunk felfelé, érdemes egy rövid kitérőt tenni a kereszteződés közelében található, egykor fenyvesek által övezett Gödör-tóhoz (Jamské pleso, 1447 m). A kis kitérő után a Csorbai-gerinc (Pavlov chrbát) ellaposodó gerincén vezető kék jelzésen folytatjuk az utat eleinte a törpefenyő övezetben, majd később köves-sziklás terepen, mérsékelt emelkedéssel. Ennek végén egy erősebb emelkedőn érjük el az erősen törmelékes Kriván-szakadékban (Veľký žľab, 2140 m) található útelágazást, ahol találkozunk a Három-forrástól (Tri studničky, 1140 m) érkező zöld jelzésű turistaúttal.

3. Az elágazástól meglehetősen fárasztó, elsősorban visszaútban nagy odafigyelést, a jelzések pontos követését igénylő emelkedő következik a déli gerincen emelkedő, a Kriván előcsúcsának tartott Kis-Krivánon (Malý Kriváň, 2334 m) keresztül a széles Kriván-nyeregig (Daxnerovo sedlo). Az alig észrevehető nyeregből meredek, sziklás, sokszor a kezek használatát is igénybe vevő kapaszkodó vezet a Magas-Tátra nyugati oldalának legjelentősebb csúcsára.

4. A Krivánról nyíló kilátás egyike a legszebbeknek a Tátrában, hiszen a Volovectől (Volovec) a Fehér-tavi-csúcsig (Jahňací štít) ismert és jelentős csúcsok egész sora látható innen. Különösen megkapó az ellentét a nyugat felé emelkedő Liptói-Tátra nyugodt körvonalú, füves gerinchátai, és a keletre magasodó Magas-Tátra szaggatott sziklagerincei között. Északon a Lengyel-Tátra turistaúton is bejárható főgerince, valamint a legendás Sas út, délen pedig az Alacsony-Tátra vonulatának főcsúcsai, a Gyömbér (Ďumbier), a Chopok (Chopok) és a Király-hegy (Kráłová hoľa) tűnik fel a távolban. A csúcs első, írásban is rögzített megmászására 1773. augusztus 4-én került sor, ez a mászás Czirbesz Jónás András nevéhez fűződik, de valószínű, hogy a Kriván gerincein dolgozó bányászok már korábban is jártak a csúcson.