- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az Upponyi-hegység a Bükk északi lábánál helyezkedik el. Kőzete az ország legrégebbi kőzetei közé tartozik. 340 millió éves palává préselődött üledékes kőzet, és mivel az óceán vízmagassága folyamatosan változott, így a rétegei is változtak. Agyag, dolomit, homokkő stb… Az egyik legnagyobb vonzerejét egy 300 évvel ezelőtt bekövetkező természeti katasztrófa okozta. Óriási földrengés rázta meg a hegységet, és ennek következtében a rétegelt kőzetben földcsuszamlás keletkezett. Óriási dolomit tömbök szakadtak le, és az esés végén szétrepedeztek. Az egyik ilyen repedés egy 10 méternél is mélyebb hasadékot hozott létre, ez a Damasa-szakadás. Egy 450 méternél nem magasabb kis hegységben ilyen monumentális sziklaképződmény teljesen hihetetlen világot alkot, és a mikroklíma csak rátesz egy lapáttal, ugyanis a hasadék mélyén akár nyár közepén is lehet havat találni.
Az Upponyi hegység nem egy nagy kiterjedésű tömb, így a Damasát több irányból is meg lehet közelíteni. Elérhető Putnokról, Sajóvelezdről, Upponyból, de a legrövidebb úton Bánhorvátiból érhető el a Som-patak völgyében. Innen egy tanösvény is indul a hasadékhoz, igaz, alig 4 ismertető táblával találkozunk útközben. Bánhorváti északi végén áll egymással szemben két templom, ezek mellett le lehet parkolni, és már rá is találunk a kék kereszt jelzésre, amely uticélunk felé vezet.
Bánhorváti települése már az 1200-as években létezett, és 3 érdekes épületet fedezhetünk fel itt. Ha már leparkoltunk a templomok mellett, akkor látogassuk is meg őket. A református templom helyén már 1293-ban egy őrtorony állt, ezt alakították át a 16. században. Kibővítették az épületet és faberakásos tornyot kapott, amely jelenleg is megcsodálható. A vele szemben álló katolikus templom 1769-ben épült. A harmadik épület a Platthy-kastély, amely egy 17. században épült barokk stílusú kastély, jelenleg magántulajdon, esküvők és más rendezvények helyszíne.
Hát az nincs! A kék kereszt jelzésen indulunk el a falu szélén, amely egy beszántott földterület mellett halad. Szemközt a szántás túloldalán a temetőt látjuk. A megművelt föld felső végén jobbra kanyarodunk, majd ismét balra, és ekkor már az erdőben folytatódik az út, vagyis inkább cserjés, erdős terepen. Nemsokára egy esőfedéllel ellátott turista pihenőhöz érkezünk, amely mellett egy forrás csörgedezik, sajnos nem iható a vize. A pihenő körzete sajnos egy kicsit szemetes volt, a kihelyezett kukából folyt ki a szemét. Ezért fontos, hogy ha magunkkal vittük az élelmet és az italt, akkor a fogyasztás utáni csomagolást vigyük magunkkal. Nem csak csúnya és környezetszennyező, de éjszaka az élelmet kereső állatok széthordják az erdőben, így jut a szemét az avar közé még akkor is, ha nem dobáltuk szét.
Haladjunk tovább az úton. Néhány száz méter után egy erdészház tűnik fel, majd nem sokkal utána egy újabb - az előzőhöz hasonló - turista pihenő. Itt az eső-tető oldalán egy nagy méretű információs táblát találunk, amely a Rózsás tetőről nyújt információkat. Megtudhatjuk, hogy régen az egész völgyben szőlő művelés és gyümölcs termesztés folyt, a felettünk magasodó hegy, a Rózsás bérc onnan kapta nevét, hogy oldalában őshonos vadrózsák nőnek, amelyek csak itt találhatók meg.
A Som-patak vadregényes völgye
Ahogy tovább haladunk a völgyben, a tőlünk 40-50 méterre folyó Som-patak medre egyre sziklásabbá válik, itt-ott kisebb zúgók is feltűnnek, az ösvényünk pedig erdészeti útból egy keskenyebb erdei útra vált. Sziklásabb terepen folytatjuk az enyhén emelkedő sétát, míg fel nem fedezünk egy harmadik turista pihenőt is. Ugyanolyan mint az előző kettő, itt is van infotábla, de a földön hever kidőlve, elkorhadva. Ezen állapotában is olvasható még, hogy a Damasa-szakadékról szól, bár a hasadékot még nem értük el. Innen még legalább negyed óra, 20 perc. A folytatásban egy tarvágással kitisztított erdei tisztás következik, amely kerítéssel van körbekerítve. Turistajelzésünk keresztül vezet rajta, a kapunál létrán kell átmászni a kerítésen az elején és a végén is. Amikor kijutunk ismét az erdőbe, már csak néhány lépés és hirtelen elkezd megváltozni a táj. Óriási sziklák hevernek mindenfelé, mintha óriások dobálták volna szét őket. Az ösvény embermagasságú kőtömbök között kanyarog. És már fel is merül a kérdés, hogy ha itt ekkora pusztítást végzett egy földrengés, akkor a környék vajon miért nem így néz ki? Erre biztosan nem tudjuk meg a választ, csak csodálhatjuk az egyre nagyobb köveket.
Jelzett ösvényünk egy óriási kőrakás mellett vezet tovább és meredeken emelkedni kezd a hegyoldalban. Addig vezet felfelé, míg meg nem érkezünk egy hatalmas függőleges sziklafal alá. Vele szemben egy 3 emeletnyi sziklatömb áll, és lassan körvonalazódik, hogy ez a sziklatömb onnan a falról szakadt le. A kettő közé érkezve oldalt pillantva megjelenik a hasadék is, ez a gigászi kőtömb kettétört, ahogy leszakadt a falról.
A repedés 1-1,5 méter széles és ahogy bepillantunk lefelé és felfelé is elég hosszan kanyarok. Óvatosan be is léphetünk néhány lépést, utána viszont nem járható, maximum kötél biztosítással. Ha kibámészkodtuk magunkat, akkor a jelzett úton felmászhatunk a sziklafal tetejére is, onnan lenézve beláthatjuk az egész lepusztult környéket. Ez az a pont ahol eldönthetjük, hogy merre szeretnénk tovább menni. Az ösvények itt szétágaznak és eljutunk rajtuk a többi településre is. Tömegközlekedők előnyben. Ha viszont az autót a templomnál hagytuk, akkor az eddig bejárt úton kell visszasétálnunk.
