A Kis-Farkas-kői sziklák és a Juhász barlanglakás Túra

Nyáry Tamás

Az A Kis-Farkas-kői sziklák és a Juhász barlanglakás Túra hossza 12.8 Km. Az útvonal szintemelkedése 348 m, szintideje 6 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Ez a harmadik túraleírás a Bükk déli lejtőinek vulkáni riolittufa világából, de gyakorlatilag megunhatatlan. Most a Kácsi Várhegy tövében található juhász barlanglakást és a hodályt fedezzük fel, majd ellátogatunk a Kis-Farkas-kő csúcsára is, ahol egy barlangot is találunk, no meg szép idő esetén elég látványos kilátást is. A túra kis szintkülönbségei miatt akár családi túrának is alkalmas, és a látványosságok közben a kisebbek figyelmét is le fogja kötni.

Itiner

1. Kács település a maga hegyek között rejtőzködésével nagyon is látványos falu, akármerre indulunk, rengeteg látnivalóval találkozhatunk. Dél felé számos barlanglakást találhatunk a szélétől nem messze, miközben a Kácsi várromhoz igyekszünk, északon a szabadtéri múzeum a Remete-barlang és a Kácsi forrásbarlang felfedezése hívogat, nyugatra pedig a pásztor lakás és a hodályok, ezen a túrán most ezt keressük fel. A falu központjában a templom környékén érdemes elindulni. A buszmegálló is itt van a közelben, de akár szállást is kaphatunk a Kaptárkő vendégházban. A futballpálya mellett, az erdőbe kanyarodó tanösvény jelzésen indulunk és a Várhegy alatti völgyben bandukolunk 2 km-t. Közben elmegyünk egy hajdan volt erdészlak romjai mellett is. A Hodályt nem fogjuk eltéveszteni, odaérve rögtön szembe tűnik a monumentális sziklafal, amelynek a belsejébe vájták ezt a monstrumot. A barlang lakások kategóriájában ez a legnagyobb, igaz nem lakásnak használták, hanem a juhok istállója volt.

A Kis-Farkas-kői sziklák és a Juháy barlanglakás — A juhász barlanglakás és hodály

A hodály létrehozásának ideje nem ismert, de 100 évvel ezelőtt még működő istálló volt, itt tartották a falu birkanyáját, majd 3000 birkát. Ebből a számból eléggé jól lehet következtetni a méretére. Most üresen áll, bár magántulajdonban van, de szabadon látogatható, mint az látszik, be is lehet menni körülnézni. Ezek a hodályok igazi kultúrtörténeti emlékek.

2. Ha a környéket jól szemügyre vettük, elindulhatunk a Felső-szoros felé. Az út itt hosszú egyenes réteken át vezet, a táj idillien nyugodt és csendes. Egészen addig kell mennünk, míg el nem érkezünk a Dobi-rétre, ahol egy pihenőpad kínál némi kényelmet. A pihenő melletti tanösvény tábláról elolvashatjuk, hogy ezen a vidéken a tölgy, a gyertyán, a kőris és a cseresznye fák alkotják legnagyobb számban az erdőt.

3. Aztán uccu neki a Kő-völgyi tanösvény tábláit követve bevesszük magunkat a Felső-szorosba. A Kő-völgy ezen a szakaszon kimélyül és a falai meredekebbé vállnak, egészen szurdok szerű sziklás táj fogad minket. Az óriási sziklák egész várszerű képződményeket alkotnak, és nagyon vadregényes a táj.

Ezen szurdok kőzetét is nagy részben a riolittufa alkotja, igen érdekes kőoszlop formációk jöttek létre, szinte az egész országban egyedülálló látvány a rengeteg kőoszlop. Az Ingó-szikla is ezek közé tartozik épp a szoros közepe táján. Mivel utunk innen visszafelé visz, érdemes egy rövid pihenőt tartani ismét, és megnézegetni a sziklákat. Aki szeretne még ezen felül is kalandozni itt, az jelzetlen erdei mászással a völgy keleti oldalán megkeresheti a Koldustaszító kaptárkövet, ahol sok egymás mellett álló kúp sorakozik akár egy nagy taraj. Ezt viszont csak jó tájékozódó képességgel javaslom.

4. Haladjunk hát visszafelé a szorosban egészen a Dobi-rétig, majd vegyük az irányt a Kis-Farkas-kő felé. Rövid séta után meg is érkezünk a tövébe, ahol egy rövid, de elég jó meredek emelkedő következik. A csúcsra vezető ösvény jól megdolgoztat. Nagyjából félúton a sziklák között jobb kéz felé lemászhatunk a sziklaüreghez is, amely nedves csúszós időben odafigyelést igénylő mutatvány. Azért is fontos odafigyelni, mert a barlang megkülönböztetetten védett, és őskori maradványok lelőhelye. Szóval a mindent a szemnek elv érvényes a meglátogatásakor. Keletkezése tektonikus hasadás útján történt, majd a karsztvíz tovább oldotta, így lett egy több fülkés átjárható barlang. Az őskori maradványok nem csak az ősembertől származtak, medvék csontjait is megtalálták, valamint egyéb állatok csontjait is.

5. A barlang óvatos bejárása után felmászunk a csúcsra. Sajnos nekünk a kilátásból a köd miatt szinte semmi nem jutott, de ha innen körül nézünk, akkor belátjuk a szemközti Nagy-Farkas-kő pompás sziklás panorámáját. De nem csak ezt lehet látni, szép időben az Alföldig szárnyalhat tekintetünk.

5. Ahová felmásztunk, onnan le is kell jönni. Induljunk el hát lefelé, amerről feljöttünk. A hegy lábánál keressük meg piros sáv, a sárga sáv és a Mária út jelzést, ezeken fogunk visszatérni Kácsra.

6. Utunkat a Nagy-Gallyas-tető alatti völgyben folytatjuk és lankásan ereszkedünk az erdőben a Falu felé. Körülbelül 2 km megtétele után érjük el a falu szélét. Itt érdemes rögtön balra egy kitérőt tenni és elsétálni a Kácsi Forrásbarlanghoz, mindössze 100 m kitérő. Vagy ha nagyon barlangos kedvünkben vagyunk, akkor érdemes az Ortás-hegy oldalában lévő Remete-barlangot is felkeresni, ez viszont egy kicsit nagyobb kitérő, további 2,5 km és nagyjából 50 méter szint. A faluba visszaérve éppen útba esik a szabadtéri múzeum is, ha már erre járunk, ezt se felejtsük ki.