- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Köves-hegy igazi kőzet kuriózum! Hírneve úgy terjedt el, hogy oldalában nagy kiterjedésű külszíni kőbányászatot folytattak, és ennek nyomán került napvilágra egy olyan vulkáni kristály, amely csak itt található Magyarországon. Ez a csengőkő, vagy tudományosabb nevén a fonolit. Ha szeretnél többet megtudni róla, mindenképp olvass tovább, már csak azért is, mert nem ez az egyetlen bányászat nyomán kialakult látványosság a környéken. A leírásban körbejárunk két bányatavat is. A Medve-tó és a 25-ös tó két szépséges erdei víztükör, amelyek természetes hangulatukkal feledtetik velünk keletkezésük történetét.
A Köves-hegy a Hosszúhetényt Zobákpusztával összekötő országút felett, annak nyugati oldalán helyezkedik el. A Hosszúhetény - Zobákpuszta - Komló tengely tekinthető a nyugat és a kelet határának. Megközelítésnek is ezt az utat fogjuk használni, ehhez pedig vagy buszra szállunk, vagy kocsival közelítjük meg. A Buszról “érthetetlen” módon a Köves-tető buszmegállóban kell leszállnunk, az autóknak kialakított parkoló szintén itt található. A parkoló mellett tágas rét terül el, azon focipálya terpeszkedik, a fák között pedig egy épület látható, ez a Kövestető hotel. Még ilyet! Ezt is így hívják!
Túránkat a rét sarkáról induló zöld tanösvény jelzésen kezdjük el. Rögtön az első tábla a fonolit kibúvásról, vagyis a felszínre kerülésről szól. Tudod miért csengőkő? Erre majd visszatérünk a cikk végén. Ha most a cikk végére lapozol, azt rossz szemmel fogják nézni a Mecsek hegyeinek Istenei, úgyhogy lapozás nélkül folytatjuk utunkat! A tanösvény a zöld kereszt jelzéssel halad egy nyomvonalon, amely a hegy túloldalán lévő bányához vezet, így a táblák olvasása közben ne felejts el a tanösvénnyel együtt a hegytető felé kanyarodni, amely cirka 600 méter után történik meg egy éles kanyarral. Ezen a szakaszon a helyi őshonos fákról olvashatunk és a hozzájuk kapcsolódó tradicionális mesterségekről.
A következő 600 méteren pedig fel is mászunk a kilátóba. Aggodalomra semmi ok, van még bőven mit bejárni, de most jöjjön a kilátás. A 458 méter magasan álló kilátó 2015-ben készült el. A fából épült szerkezeten 15 méter magasságba tudunk felmászni. Odafentről pedig 360 fokban gyönyörködhetünk a Mecsek és Pécs panorámájában. Az összes jellegzetes magaslat belátható innen. Nem csak a Misina és a Tubes, hanem dél felé a Szársomlyó és a Tenkes is jól látható a Villányi hegység részeként. Igaz, még nem tettünk meg hosszú utat, de a kilátó mellett turista padokon pihenhetünk, ha szükséges.
Bizonyítékot nem találunk arra, hogy a Köves-hegy nyugati oldalán a Vasas-árokban a Vasas-Belvárdi vízfolyás patakján duzzasztással létrehozott tavacskában valaha is iszapfürdőzött volna medve. Tény, hogy a tó az Iszapoló nevet viseli, de Medve-tónak is nevezik, sajnos termál vizet is hiába keresünk a Szovátai Medve-tóhoz hasonlóan. Találunk viszont csendet és nyugalmat az erdőben megbúvó kissé békalencsés tó partján, amelyet a kék jelzésen érünk el. Ez a szakasz az országos kék kör része. Az ösvény leereszkedik a völgybe a tó partjára, majd a túloldalon ismét felkapaszkodik a másik oldalon. Ahogy kiérünk a gerincre, a zöld jelzéssel találkozunk. A csomópontban a hajdani Hársas kulcsosház romjai állnak, egy pár lépéses kitérővel a Hársas-forrás is meglátogatható a zöld kör jelzésen, igaz kicsi az esély, hogy vizet találjunk. Egy turista pihenő viszont akad, és ez jól is jön egy kis pihenéshez.
Mielőtt képleteket kezdenénk vázolgatni egy kockás lapra, a rejtély a túra hátralevő részét vázolja fel. Fő célunk a 25-ös tó elérése (ez valami kataszteri számra utalhat, de tényleg ez a neve), és a teljes túra távja így 18 km lesz. Viszont amikor tovább megyünk 2 km után ismét elágazáshoz érünk, itt van rövidítési lehetőség. Letérhetünk a kék négyzet jelzésen ezzel 12 km-re csökkentve a túra teljes távját. Ez akkor hasznos info, ha éppen valami miatt nem tudjuk folytatni a túrát.
Irány a 25-ös tó! A kék négyzet másik irányát célozzuk, és dél felé haladunk tovább. Egy villanyvezeték széles erdővágását kerülgetjük, hol egyik, hol a másik oldalán haladunk. Újabb forrás közelébe érkezünk, az Andorlaki-forrás szintén kitérővel érhető el, vízhozama ugyanolyan bizonytalan, mint a korábbiaké. Nemsokára útelágazáshoz érkezünk, ahol keresztben vezet a 25-ös tó megkerülését segítő kék körút jelzés. Ha körbe szeretnénk járni, bármely irányba elindulhatunk, a lényeg, hogy a térképen egyenesen a tó felé vezető ösvényt ne próbáljuk ki, mert a bozótba vezet. A tóparti füves fövenyen ismét pihenhetünk egyet. Ez a túránk fordító pontja, innen már visszafelé fogunk menni.
Utunkat először egy régi bánya úton folytatjuk, kényelmes séta, de jelzés itt nincs, viszont így lesz körtúra az útvonalunkból. Másfél kilométert haladunk rajta, ekkor visszatérünk a kék jelzésre, és észak felé követjük a nem kevésbé széles erdészeti úton. Egy idő után a kék elkanyarodik jobbra - ez volt a rövidítési pont - de egyenesen megyünk tovább a Kőszoknya-tető felé. Az utunk innen a kék Mária jelzésen vezet tovább. Érintjük a Medve-tó feletti területeket, majd egy kacskaringós ösvényen térünk vissza Köves-hegy alá. Jöhet a magyarázat a Csengőkőről. A Fonolit egy olyan magmás kőzet, amely a Jura korban a folyékony magmából a felszín alatt kristályosodva szilárdult meg. Szürkés zöldes kőzet anyag, amely a kristályszerkezet jóvoltából megütve csengő hangot ad. Aki ennél részletesebben szeretne olvasni erről, az látogassa meg a tanösvényt, vagy olvassa el a leírást a mecseki fonolitokról.
