- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ezen a túrán egy valódi tátrai serpa vezetésével nyerhettünk betekintést a serpák világába: az ösvényeiken jártunk, az életmódjukkal ismerkedtünk és megtapasztalhattuk a személyüket övező tiszteletet a helybeliek körében. Serpának lenni itt a Tátrában a fiatal férfiaknak egyszerre kihívás, munka, sport és a hagyományok ápolása, melyet olykor életük veszélyeztetésével is űznek.
Az alábbi útvonalon, a Nagy-Tarpataki-völgy egy részét járva akaratlanul is e hagyomány részesei leszünk, hiszen többek között bekukkanthatunk az eredetileg 1865-ben épült apró Rainer-kunyhóba is (Rainerova chata), melyben régi serpa-erekjékből összeállított mini múzeumot találunk. A cserépkányhán többféle forralt bor is gőzölög, érdemes megkóstolni, míg a kis helyiséget körbejárjuk és megcsodáljuk a régi tárgyakat.
Túránk egy igazi ínyenc falat itt a Magas-Tátrában, hiszen rengeteg a látnivaló út közben: számos vízesés mellett haladunk el, utunk folyamán 3 menedékházat is érintünk, ahol megkóstolhatjuk a helyi finomságokat és közben megpihenhetünk a csodás természetben.
Környező hegycsúcsok: Miksa-magaslat, Király-orr, Nagyszalóki-csúcs, Bradavica, Vörös-torony-hágó, Lomnici-csúcs
Serpa mini múzeum Ótátrafüreden: Sherpa caffee
Itiner
1. Túránkat a Tarajkáról (Hrebienok) indítjuk (legközelebbi település Ótátrafüred (Stary Smokovec)) a piros jelzésű Felső turistaúton (Magistrála) a Tarpataki vízesések irányába. A túra első szakasza lefelé halad, cikk-cakkos úton érjük el néhány perc múlva először a Bilík menedékházat. A ház szálláshelyként is üzemel, éttermi része eredeti alpesi hangulatot idéz, érdemes tehát betérni egy forró teára és szétnézni egy kicsit.
Galériáért katt a képre!
2. A házat elhagyva kitárul szemünk előtt a völgy, melyben utunkat folytatva még mindig lefelé haladunk és nemsokára elérjük az első vízesést is. A jelzéseket követve egyenlőre maradunk a völgyben és hamarosan elérkezünk a Hideg patak (Vodopády Studeného potoka) vízesés kaszkádos csoportjához. A többszintes kaszkádok összetett rendszert alkotnak, ezeket a sziklaszigeteken zúdul a patak vize alá. Körbejárva a kis vízesést, továbbra is maradunk a bal oldalon, az ösvény komótosan kanyarog a Rainer-kunyhó felé. Ha elértük a kunyhót semmiképp se mulasszuk el a betérést, a látnivalók és a forraltbor önmagáért beszél.
3. A Rainer-kunyhót elhagyva kb. 260 méter után egy kis fahídon átmegyünk a patak jobb oldalára, majd az ösvény elkezd emelkedni. Hamarosan elérjük a felső Óriás vízesést (Obrovský vodopád), melynek hídjáról szép kilátás nyílik a Tátrai Magisztráléra.
Galériáért katt a képre!
4. Az utat követve, innen további kb. 1 km-re elérjük a Zamkovszky menedékházat, melyet az erdőből kibukkanva egy szép napos tisztás mögött pillantunk meg. A kis faház hívogató napos fekvése miatt bizonyosan megéri erre venni az irányt, amennyiben pedig meg is éheztünk, érdemes betérni ide egy lencse/káposzta vagy gulyáslevesért. A házban egyébként szintén meg lehet szállni, az emeleten emeletes ágyas szobák, a tetőtérben pedig matracláger kapott helyet.
5. A Zamkovszky menedékháztól ezúttal nem kirándulunk tovább, visszafordulunk a Magistrála útvonalán egészen addig a fahídig, ahonnan áttértünk a patak felett. A hidat elhagyva itt nem balra fordulunk, hanem egyenesen megyünk tovább. Ezen a felső szintúton haladva kb. 1,2 km-t haladva visszaérünk kiindulási pontunkra, a Tarajkára.