- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Gaja-patak útja során két helyen is áttörte a Bakony szikla formációit nagyon látványos szurdokokat létrehozva. Ezen a túrán az elsőt látogatjuk meg, amely a Római-fürdő nevet kapta, nem is véletlenül, hiszen a rómaiak tényleg fürdőként használták ezt a vízesésekkel tarkított szorost. Utunk során megkeresünk még két érdekes barlangot is, amelyeknek a neve némi akusztikai jellegű magyarázatra szorul.
Bakonynána szélén a Gaja-patak mellett egy méretes parkoló található, ez lesz utunk kiinduló pontja. A kocsit itt érdemes letenni. Ha busszal érkezünk, akkor a Petőfi Sándor utcai megállónál szálljunk le Zircről, vagy Veszprémből érkező buszunkról. Az érkezést érdemes viszonylag koraira tervezni, mert a Római-fürdő látványos szurdoka egy szimpla sétával is könnyen megközelíthető, népszerű kirándulóhely. Jó időben hamar megtelik a környék sétálókkal és rengeteg autóval.
A parkolóból a büfék mellett elhaladva és az apartman házat balról megkerülve a kék jelzésen közelítjük meg a szurdokot. 2 km séta után meg is érkezünk a szurdok bejáratánál lévő turista pihenőhöz, ahol a fedett esővédő kunyhókat a patakon átívelő fahídon tudjuk megközelíteni. Magát a vízesést és a szorost viszont a híd innenső oldaláról érhetjük el, a patak menti ösvényen kell besétálni a sziklákhoz. Ha a patak másik oldalán megyünk, akkor a szurdok fölé a Savanyú Jóska barlanghoz jutunk fel. Érdemes mindkét irányból megnézni, más-más arcát fedezhetjük fel. A szurdokon kere4sztül nem vezet ösvény, alacsony vízállás esetén a sziklákon lemászhatunk a vízesés alá is, de ezt csak akkor tegyük, ha van egy csúszás mentes cipőnk vagy bakancsunk. Ha megcsodáltuk a vízesést, a hídhoz visszatérve a kék jelzésen tovább haladva közelíthetjük meg a szurdok alsó végét.
Addig haladunk a kék jelzésen, amíg el nem érjük a kék kör jelzést, ami a Vackor-forráshoz vezet. Itt található a szoros alsó vége, innen felfelé a patak mentén besétálva megnézhetjük az alsó régiókat is. A forrás mellett hasonló turista pihenőt találunk, mint a felső végen van, esővédőkkel, tűzrakó helyekkel. A túrát a völgy másik oldalán a piros kör jelzésen folytatjuk, amely kivezet a völgy peremére a piros jelzésre. Ezen a széles erdészeti úton indulunk visszafelé.
Tudtad, hogy a Bakony sok millió évvel ezelőtt az Alpok része volt, és a Dolomitok hegység északi részén volt eredeti helye, a kőzetlemez onnan vándorolt kelet felé 600 km-t míg elérte jelenlegi helyét? Ezzel magyarázható a karsztos kőzet típus, amiben több barlang is létre tudott jönni. Persze ezek a barlangok nem csak mészkő kioldás eredményei, hanem tektonikai hasadásoké is! A Csengő-hegyen találunk kettőt is, ezek a Csengő és a Bongó barlangok, amelyek függőleges aknákból állnak, ezért belülről nem lehet őket megnézni, csak kívülről. De honnan kapták a nevüket? A Bongó-barlang két egymás mellett lévő függőleges aknából áll. A két aknát elválasztó fal olyan vékony kőzetlemez, hogy átvilágít rajta a fejlámpa fénye, és koppantásra öblös bongó hangon szól. Érdekes lehet, de csak tapasztalt barlangászok tapasztalhatják meg. A Csengő-hegyi akna egy kicsit feljebb a hegy csúcsa közelében található, és itt két bejárat is található, az egyik a fő akna, amely vasráccsal van lezárva, a másik pedig egy kicsit arrébb egy víznyelő mélyén lévő nyílás, az Ördöglyuk, amelyet a nép nevezett el ismeretlen, technikai eszközök nélkül bejárhatatlan mivolta miatt. A két barlangot a piros jelzéssel egyben futó Csengő-bongó tanösvényen kereshetjük fel.
Ha pedig már felmásztunk a Csengő-hegyre, akkor a túrát megkoronázzuk a kilátóval, ahonnan dél felé messze ellátunk a keleti Bakony lankás dombvidéke felett. Eplény, az Alsóperei arborétum, Hajmáskér, és azt azt körülvevő katonai lőtér környékére látunk rá.
A kilátó mellett is vannak padik és tűzrakóhely, így itt is pihenhetünk egy jót. Eztán már csak a visszaút következik, nyugati irányban lesétálunk a hegyről és az Olaszfalu felől érkező aszfaltos, kerékpár jelzéssel ellátott útján sétálunk vissza Bakonynánára.