- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Fedezzük fel a Velencei-hegység keleti oldalát egy közepes hosszúságú túrával, közben ismerkedjünk meg néhány geológiai fogalommal és érdekességgel, mint röghegység, gránit masszívum és szintezési ősjegy. A Velencei-tótól északra eső dombvidéket Velencei-hegységnek nevezzük, de tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 400 métert sem. Mégis szorosan kapcsolódik a tengerszinthez, és ebben rejlik igazán az érdekessége. Másik nem elhanyagolható vonzereje a mindenfelé heverő ingókövei, amelyek a 230 millió éves vulkáni gránit rétegből alakultak ki az erózió jóvoltából.
Nem is véletlen, hogy túránkat Nadapon kezdjük, ahová busszal is könnyen eljuthatunk, de ha autóval érkezünk, csak le kell parkolni a nadapi szintezési ősjegy melletti parkolóban. Már rá is térhetünk, mi ez az úgynevezett ősjegy?
A szintezési ősjegy egy olyan pontosan meghatározott magasságú pont, amely viszonyítási alapként szolgál a földfelszín más pontjai magasságának méréséhez. Ez elengedhetetlen a térképészetben, az építészetben, a geodéziában és sok más területen. A nadapi szintezési ősjegy Magyarország egyik legfontosabb földmérési pontja, amely Nadap településen található, a Velencei-tó közelében. Ez a pont szolgál a tengerszint feletti magasságok meghatározásának alapjául Magyarországon. A nadapi ősjegy az a pont, amelyhez képest Magyarországon a tengerszint feletti magasságokat mérjük. A helyszínt azért választották Nadapnál, mert a Velencei-hegység gránitja rendkívül stabil alapot biztosít, így a pont magassága hosszú időn keresztül változatlan marad. Az ősjegy az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1888-ban került kialakításra, és a Monarchia hét főszintezési alappontjának egyike volt. Érdekesség, hogy ez az egyetlen, amely a mai Magyarország területén maradt. A nadapi ősjegy magasságának nullpontja a Finn-öbölben található Kronstadt szigetén van. Jelenlegi magassága 173,8385 méter a Balti-tenger kronstadti vízmércéjéhez viszonyítva. Korábban a trieszti kikötőben lévő Molo Sartorio mareográfjánál 1875-ben meghatározott adriai középvízszinthez viszonyították a nadapi ősjegy magasságát. Ez azért volt így, mert az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Adriai-tenger volt a birodalom tengeri kijárata, és logikus volt, hogy ehhez a tengerhez viszonyítsák a magasságokat.
1951-ben a Varsói Szerződés idején a Balti-tenger kronstadti vízmércéjéhez viszonyított új szintezési rendszert vezettek be, ami a katonai magasságmérések egységesítését szolgálta. Emiatt ma már kétféle magassági adat létezik Magyarországon: az adriai és a balti rendszer szerinti. A kettő között kb. 63,5 cm eltérés van. Ugye te is beleütköztél már valaha abba a vitába, hogy Magyarország legmagasabb pontja a Kékestető vajon 1014 vagy 1015 méter magas? Honnan is eredhet ez az eltérés?
A parkolótól néhány lépésre a nagy szikla tövében meg is találjuk az obeliszket, amely az ősjegy emlékműve. Innen indul a piros jelzés, amely 50 méteren belül érinti a második emlékművet is, amely a balti méréshez van kalibrálva. Pár perc sétával kiérünk egy rétre, ahol a piros jelzéshez csatlakozik a sárga is. Itt lehet egy kitérőt tenni, ha a sárgán balra kanyarodunk, elmehetünk a Bence-hegyi kilátóhoz, ahonnan szinte az egész Velencei-tó belátható. Ugyanezt megteheted a túra végén is, mert ugyanerre érkezünk majd vissza. Haladjunk tovább a piroson, amely először hétvégi házak között vezet, majd élesen jobbra kanyarodva az erdőben folytatódik. A kövecses hegy domja mellett érkezünk meg a Meleg-hegyi elágazáshoz. Keressük meg a piros háromszög jelzést, amely egy látványos sziklaformációhoz, a Likas-kőhöz vezet. A több darabból álló sziklatömb közepén valóban van egy méretes ablak, erről kapta a nevét. A vetődések nyomán összetöredezett gránit kőzetréteg darabjai az eróziónak köszönhetően a környezetükben lévő talajrétegből kiemelkedve kerültek a felszínre, és az egyes darabok le is kerekedtek.
Térjünk vissza a piros jelzésre, majd folytassuk a túrát nyugat felé. Ezen a szakaszon réteken haladunk át, és az erdők cserjéssé szelidülnek a környéken. Itt ott, még kilátó pontokat is találunk, míg el nem érkezünk egy útkereszteződéshez, ahol a zöld jelzés keresztbe halad. Visszatér az erdő, és a fák között megérkezünk az Angelika-forráshoz, ahol nem csak friss vízhez juthatunk, hanem tarthatunk egy kiadósabb pihenőt is ebédszünettel a forrás mellett található turista padoknál. A monda szerint egy Angelika nevű lány súlyos betegségben szenvedett, de miután ivott a forrás vizéből, csodával határos módon meggyógyult. Az emberek azóta is hisznek a forrás vizének különleges erejében, és Angelika emlékére nevezték el róla.
Folytatjuk utunkat a piroson, és ereszkedni kezdünk a Bodzás-völgybe, amely a hegység lankás dombhátainak ismeretében elég meglepő mélységet ért el, egészen szurdok szerű képződmény. Az ösvény az alján kanyarog, és az oldalait hatalmas sziklatömbök díszítik. Igen látványos szakasza a túrának. Az elején egy rövid peremre tett látogatással megnézhetjük a Pákozdvár-barlangot, amely egy mesterséges üreg a Velencei-hegységben, a Pákozdvár sáncán belül. Bronzkori leletek kerültek elő belőle, ami bizonyítja, hogy a földvárral egyidős. Bár nem igazi barlang, fontos régészeti emlékhely. Ha végig értünk a völgyön, fontos, hogy a piros sáv jelzésen menjünk tovább a kereszt helyett. Utunk a Csúcsos-hegy kúpja felé vezet, amely túránk visszafordító pontja. Itt viszont már a piros háromszög jelzésen haladunk tovább.
A következő szakaszon körülbelül 800 méter hosszan hullámvasút szerűen le-fel megyünk a dombok taraján és közben sok érdekes szikla formációt fedezhetünk fel, amelyeknek nincsen saját nevük, de igen érdekesek. Öt ilyen van egymás után, míg el nem érjük a zöld jelzést. Itt jobbra fordulva Sukoró felé vesszük az irányt, és keresztül sétálunk a településen. Mindezt azért tesszük, mert a falu túlsó határán is meglátogatunk egy híres ingókövet, amely a Gyapjaszsák nevet viseli. A neve formájára utal, és valóban lenyűgöző, ahogy vékonyabb talapzatán áll. Innen már csak a sárga kereszt jelzést kell követni, amelyen visszajuthatunk a kiindulópontra. Ha az elején nem tetted, most még van lehetőséged kitekinteni a Bence-hegyi kilátóból. A túra után ugorj le Velencére, és büfézz egy jót valamelyik étteremben.
