A Zengő mondájának nyomában

Nyáry Tamás

Az A Zengő mondájának nyomában hossza 10.4 Km. Az útvonal szintemelkedése 525 m, szintideje 4 Óra 30 Perc, nehézsége Nehéz. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Nem csak a túrázót, magát az embert is mindig vonzza az, ha legekről van szó. A környéken élő népek fantáziáját is megmozgatta a Zengő, a szájhagyomány egy mondát őriz róla. A Mecsekben járva ezért kihagyhatatlan, hogy meg ne másszuk, már csak azért is, mert a hegység legmagasabb hegye. Fedezzük hát fel a csúcsot és a kilátóból elénk táruló káprázatos panorámát.

Optimális útválasztás

Cserkeljünk dél felől

A Zengőre több turistaút vezet fel és a környékén is sokfelé lehet menni, viszont a csúcsra jutáshoz meredekebb szakaszokat kell leküzdeni, ezért most egy viszonylag rövid útvonalat ajánlok Hosszúhetényből. Tömegközlekedéssel is jól elérhető és innen viszonylag kényelmes a távolság. Akinek kevés a 10 km, az bátran hozzátehet bármilyen bővítést.

Laza bemelegítés

A túrát Hosszúhetény központjából, a buszmegállóból kezdjük és az első néhány kilométert egy szép vízszintes erdei úton tesszük meg. A zöld négyzet jelzésen haladunk Püspökszentlászlóig. Ezen a szakaszon óvatosan közlekedjünk, mert a járműforgalom is erre halad, pedig az út minősége láttán nem feltételeznénk. Püspökszentlászló egy néhány házból álló település, viszont van egy gyönyörű látványossága: a Püspöki kastély és az azt körülölelő arborétum. A falu és a püspökség története az 1200-as évekre nyúlik vissza, a kastélyt az 1700-as években építették és ezután kezdték parkosítani a környékét. A terület teljesen körbe van kerítve, csak szakvezetéssel látogatható. A körbe vezetéshez viszont előre be kell jelentkezni telefonon. Ezt ne felejtsük el megtenni, ha be akarjuk járni az arborétumot.

A Zengő mondájának nyomában-1 — Erdei emlékhely Püspökszentlászlón

Jönnek az emelkedők

A túrát úgy tudjuk folytatni, ha kikerüljük az arborétumot jobbról. A kerítés mellett van egy ösvény, amelyen elérhetjük a Mária utat. Ezen folytatjuk sétánkat lassan emelkedve. Körülbelül 300 méter emelkedő után forrásokhoz érkezünk, de a József-forrás, a Zarándok-forrás és a Mária-forrás közül csak a Zarándok-forrás iható. Aszályos időben az is kérdéses. Az ösvény kanyarulatát követve néhány lépés után az erdőben felfedezhetjük a Mária kápolna romjait. Sajnos csak a falak maradványai láthatóak 30-40 cm magasságban. Több kevesebb emelkedővel a sárga kör jelzésen folytatjuk a túrát, míg el nem érjük a sárga sáv jelzést, amely a Bodzás völgyből érkezik ide.

A Zengő mondájának nyomában-3 — A Mária kápolna maradványai

Jöhet a csúcstámadás

Tartsunk itt egy pár perces pihenőt és fújjuk ki magunkat, mert most következik a legmeredekebb rész a Zengő csúcsára. Összesen 300 méter távolságot kell megtennünk, viszont 500 méteres tengerszint feletti magasságból kell elérnünk eközben a 682 méter magasan lévő csúcsot. Ez az emelkedő alaposan megdolgoztatja a lábainkat. Heroikus küzdelmünk végén felemelő látvány lesz megpillantani a kilátótornyot magunk előtt. A tornyot 2020-ban adták át, az itt álló geodéziai mérőtorony körbe építésével készült. Hét emelet magas, olyan mint egy toronyház, ezért jólesik a tövében lévő turista padnál megpihenni, mielőtt felmászunk a tetejére. Nem véletlenül ilyen magas, túl kell lógnia a környező fák koronáján, így biztosítja a csodás körpanorámát. Fentről belátható az egész Kelet-Mecsek, szép időben északon a Balatonig, délen akár a horvátországi hegyekig ellátunk. Körbekémlelés után elfogyaszthatjuk jól megérdemelt és felcipelt ebédünket.

A Zengő mondájának nyomában-6 — Panoráma

A Zengő hegy legendája

A Zengő talán arról kapta a nevét, hogy időnként erős viharok tépázzák a csúcsát. A helyiek mondái szerint ez annak köszönhető, hogy egyszer egy itt élő szegény pásztor felesége lehetőséget kapott a hegy szellemétől, hogy megtalálja a hegy mélyén rejlő kincseket. A gyermekét is magával vitte, de amíg kihordta a kincseket, a gyermeket le kellett tennie bent. Mire visszatért volna érte, addigra hegy úgy bezárult, mintha sohasem lett volna ott nyoma semmilyen bejáratnak. A hegy mélyéből azóta időnként morajlás hallatszik, ami a bent rekedt gyermek elkeseredett kiáltásai nyomán keletkezik, az ilyenkor kipattanó viharok pedig a kétségbeesett anya őrjöngése, aki azóta is keresi elveszett gyermekét.

Lefelé mindig könnyebb?

Hangulat- és erőnlétfüggő, hogy ki mennyire szeret lefelé gyalogolni. Az első lépéseket itt megfontoltan kell megtenni, mert lefelé sem lankás az út. A kék és a sárga háromszög jelzéseket követjük. A csúcs kúpjáról leereszkedve élesen balra kanyarodik az ösvény, aztán elágazáshoz érünk, ahol a két jelzés szétválik. A sárga háromszögön folytatjuk a sétát lefelé. Ezután egy vízszintesebb részre érkezünk. Ez az állapot csak ideiglenes, a bérc tetőt elhagyva tovább ereszkedünk, míg el nem érjük a Hosszúhetény fölötti gyümölcsösöket. Ez a terület a Csókakő nevet viseli. Innen már hamar elérjük a települést és a kiinduló pontunkat, a buszmegállót. Ha maradt még erőnk, érdemes egy kis energiát rászánni a közelben lévő helyi üvegmúzeum és a tájház meglátogatására.