Az Orfűi tórendszer természetes erdei szegletében

Nyáry Tamás

Az Az Orfűi tórendszer természetes erdei szegletében hossza 14.1 Km. Az útvonal szintemelkedése 575 m, szintideje 5 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Az Orfűi-tó és a Pécsi-tó kiépített, városias környezetét sétányokkal, strandokkal, büfékkel sokan ismerik. Viszont van még két tó a rendszerben, ezek a Herman Ottó-tó és a Kovácsszénája-tó, amelyek megmaradtak természetes környezetükben, és szinte vadonban találhatjuk magunkat, ha ezen a vidéken cserkelünk. Egészen meglepő a különbség. Ha erdei hangulatot keresel, itt a helyed.

Van termálfürdő, de előbb egy kis kirándulás

Napszentély

A túra kiinduló pontjának épp megfelelő Magyarhertelenden a termálfürdő, ahol biztosan találunk parkolási lehetőséget, és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető. A 2000-ben megnyitott fürdőhely 40 fok körüli vizét mesterséges fúrás segítségével hozták a felszínre, és a túra tökéletes kiegészítője lehet az ásványi anyagokban gazdag gyógyhatású vízben megmártózni, ha hideg van, azért, ha meleg van, akkor meg azért. De először kiránduljunk egyet.

Az első érdekesség amit némi kerülővel meg lehet látogatni, a falu feletti dombon álló Napszentély-kilátó, amely 2007-ben épült. Mindenki döntse el maga, hogy veszi-e a fáradtságot kitérni a sárga háromszög jelzésen, mert az eredetileg napóraként is funkcionáló építményt 2016-ban egy villámcsapás tette használhatatlanná, maximum az “urbex” helyek kincskeresőinek számít értékelhetőnek.

Ha túltettük magunkat eme égető dilemmán, haladjunk az erdő felé. Fűzzük fel magunkat a sárga kereszt jelzésre, és induljunk el felfelé a Tekeres-hegyhátra. Rövid, körülbelül 10 perces kaptató után fel is érünk a tetőre, aztán egy darabon szintben haladunk, hogy utána ugyanolyan meredeken ereszkedni kezdjünk lefelé. Az erdő eléggé zárt, így csak a fákban gyönyörködhetünk, de jól érezhető, hogy alattunk a völgyben már a Herman Ottó-tó vize csillog.

Az Orfűi tórendszer természetes erdei szegletében-5 — Árnyak játéka a vizen

A csendes, nyugodt szegletben

A tórendszer 4 tavát az 1960-as években hozták létre az Orfűi-patak felduzzasztásával. Elsőként a forráshoz legközelebbi Orfűi-tó jött létre, aztán a legnagyobb, a Pécsi-tó. Ezek főleg halgazdasági, vízmegtartási és rekreációs céllal jöttek létre. Jelenleg horgász és üdülő, illetve strand funkciókat látnak el. A másik két tó, a Herman Ot(tó) ;-) és a Kovácsszénájai-tó létrejöttében sokkal nagyobb szerepet kapott a természetvédelem. Lágyan hullámzó erdők ölelésében szinte csak gyalog ösvényeken megközelíthető tavak, ahol az élővilág játssza a főszerepet.Ebbe az idillbe csöppenünk bele, ahogy ereszkedünk lefelé az ösvényen a hegyoldalról. A két tó közötti gát közelébe érkezünk meg, de még közben van egy kis völgy, amely a horgász forrás vizét hozza a tóba. A forrás körülbelül 200 méterre van az ösvénytől és a sárga kör jelzésen lehet megközelíteni. Ha vízre van szükséged, érdemes próbálkozni vele, mert elég stabil vízhozama van.

Az Orfűi tórendszer természetes erdei szegletében-7 — A Füstös-lik környéke

Nem véletlenül füstös…

A patakot átvezették az út alatt, így nem kell gázlón átugrani. Néhány lépés után egy sziklákból álló falhoz érkezünk, egy tábla jelzi, hogy omlásveszélyes, így ne menjünk nagyon a tövébe. Az ösvényen el lehet haladni mellette. A sziklákon túl egy pihenőhöz érkezünk, ahol turistapad és tűzrakóhely is van. A hegyoldalban pedig megkeresheted a Füstös-lik barlangot, amely geológiai érdekesség. A miocén mészkőben bekövetkezett karsztosodás következtében keletkezett. 1998-ban régészeti kutatások is zajlottak itt. A Péceli kultúrához tartózó pattintott kőeszközöket találtak, amely a réz-korra tehető időszámításunk előtt 3500 és 2700 között. Az emberek ekkor már fejlett kereskedelmet folytattak, és településeken éltek, amelyeket gyakran erődítményekkel védtek. Egy másik érdekes lelet anyag római kori cserepekből állt. A barlang nevét az összekormolt plafonjáról kapta, amely ősi korok tüzeiből származik.

Tóvilág - Kovácsszénája

Ha kipihentük magunkat a padon, akkor tovább megyünk az ösvényen, vagyis pontosabban a gáton. A szerkezet egy acél híd, amely alatt szabályozható a víz átfolyása. A korlátba kapaszkodva lehet átkelni, mert csak az egyik oldalán van. Ha átértünk, az ösvény bekapcsolódik az aszfaltozott kerékpárútba, amely a két tó mellett vezet, de sokkal jobban járunk ha bekanyarodunk jobbra a fák közé, és megkeressük azt a vékony ösvényt, amely a Kovácsszénájai-tó partján halad. Eleinte nehezebben lehet észrevenni, de aztán ha a víz szélére érünk, már jól látható. Van itt egy fából készült híd, amely átível a tó felett. Végig lehet rajta sétálni, mert onnan is szépen belátható a tó, de a másik végén csak időszakos ösvény létezik, mert én a mocsárba érkeztem, és visszafordultam.

A tó partján végigsétálva horgászstégeket, pihenő padokat és esőházakat találunk, számos hely van, ahol el lehet időzni a csodás vízfelületet bámulva. A tó másik sarkára érve elérjük a falut, ahol sóderrel fedett parkolót és pihenőpadokat láthatunk. Ha szerencsénk van, még egy büfé is működik.

Az Orfűi tórendszer természetes erdei szegletében-3 — Fahíd a semmibe

Egy kis öko szemlélet

A túra befejezésére két lehetőségünk van. Az egyik, hogy ugyanazon az úton megyünk vissza, amerre jöttünk. A másik lehetőség, hogy megkeressük a piros négyzet turista jelzést, amelynek a fedőneve a térkép szerint “Hunza Ecolodge Red tour”, és ezen túrázunk Kisbodolyára, majd ugyanezen a jelzésen vissza sétálunk Magyarhertelendre a fürdőhöz. A Hunza Öko pihenő, amelyhez ez a jelzés vezet, Kisbodolyán található, és egy nagyon stílusos szálláshely csupa érdekes lombházzal, szekérházzal, glamping sátrakkal, ahol mindent úgy alakítottak ki, hogy a legtermészetközelibb pihenést nyújtsa. Ha van kedved és nyitva van (ez inkább a nyári hónapokban aktuális), akkor foglalhatsz szállást is.