- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Magyarországon több olyan extra látványos turisztikai célpont van, ami emberi kéz beavatkozása nélkül ma nem lenne annyira vonzó bakancslistás hely. Vegyük csak szemügyre a Balaton-felvidéki Hegyestűt, a Zempléni Megyer-hegyi tengerszemet, a Budapest közeli Róka-hegyet és nem utolsósorban a Bélkő-hegyet itt a Bükkben. Mi a közös ezekben a helyekben? Mindegyik felhagyott bányák emlékeit őrzik, és bár egyfajta veszteség ezeknek a tájsebeknek a létrejötte, ugyanakkor kihagyhatatlan túra célpontok is.
1.
Bélapátfalva központjából indulunk és túránk során végigjárjuk a Bélkő tanösvényt, közben felfedezhetjük, hogy mennyi hihetetlenül ritka növényfaj él itt. Az igazi csoda az, hogy ez a flóra és fauna egyáltalán túlélte azt, hogy lebontották a fél hegyet.
Sétánkat a főút melletti hősi emlékműnél lévő parkolóban is kezdhetjük, vagy feljebb autózhatunk az apátsági parkolóba, persze az fizetős. Így kiderült első állomásunk a falu után a Bélapátfalvai Ciszterci kolostor romjai és a nagyon is egyben lévő apátsági templom, igaz az 1700-as években építették újjá, mert az is romos volt.
A templom az 1200-as évek első felében épült, a kolostor már korábban is állt. A templomot belülről is meg lehet nézni, ehhez jegyet kell váltani. A templom mellett találjuk a bővizű Háromkút-forrást.
3.
A kolostort magunk mögött hagyva kevés emelkedő után egy aszfaltozott erdei útra érkezünk és ezen több mint egy kilométert sétálunk. Ez az út a bányához vezetett. Megérkezünk a János-hegy állomáshoz, amely tulajdonképpen a Bélkő nyugati nyúlványa. Az információs táblán olvashatunk a helyi kőzet keletkezéséről és néhány itt élő madárfajról. A Bélkő-hegy a Bükk-fennsík legnyugatibb eleme, és szigetszerűen emelkedik ki a környezetéből, ezért az itt élő állat és növényfajok is több fajta éghajlati tényezőhöz alkalmazkodtak.
4.
A Bélkő gerincének vonulatán átérve még mindig az aszfaltozott úton kell haladni, de hamarosan megérkezünk a hegy déli oldalán található Szász-bérc nevű helyre, ahol a tanösvény rövid kanyart tesz és a sziklafalak lábánál bepillantást kapunk egy megmaradt ejtőaknába.
Ez egy függőleges vágat a falban és igen komoly méretei vannak. Fedett turistapihenő is található itt, alkalmas hely egy kis pihenőre. A fölénk magasodó vonulat nagy hasonlóságot mutat a mediterrán sziklás hegyekkel, aki járt már a Horvát tengerparton, rögtön látni fogja.
5.
A folytatásban egy újabb hajtű kanyar következik az úton, majd kissé feljebb elérjük az erdő szélét, ahol végre elfogy az aszfalt és egy picit meredekebb, ám teljes mértékben erdei ösvényen haladunk tovább a csúcs felé. Felérkezünk a Bélkő-nyak nyeregbe, ahonnan már csak 100 méter a sárga háromszög jelzésen, és megérkezünk a csúcson lévő kilátópontra. Magunk alatt láthatjuk az egész bányát, mellette a völgyben elterülő Bélapátfalvát, a környéki dombságot, ellátunk a Mátráig is, és ha nagyon tiszta idő van, akkor talán a Magas-Tátra havas csúcsai is felsejlenek.
6.
Visszafelé leereszkedünk a nyeregbe, majd kicsit túlsétálunk azon az ösvényen, amelyen feljöttünk és a következő sarkon a zöld sáv jelzésen kanyarodunk jobbra. Ezt az utat követjük lefelé a Mész-Völgyi-patakot követve.
7.
A Homonna-tető oldalában az azonos nevű tisztáson átváltunk a piros jelzésre és a Gilitka-patak vonalát követve, majd az Almás-hegy oldalában ereszkedünk tovább. Az országos kéket rövid szakaszon lekövetve érkezünk vissza Bélapátfalvára. A piros jelzésen elérjük a főutat, ahol büfé várja a tikkadt túrázókat.