Csipkés sírja - Erdőbénye

Erdőbényén szálltunk meg a Magita Hotelben, hogy egy kicsit betekintést nyerjünk Tokaj-Hegyalja túralehetőségeibe. Egy könnyed, 3és fél órás túrára invitáljuk természetbarát olvasóinkat.

A 17 km-es "oda-vissza" túra célja a Csipkés sírja, amiről maximum találgatásokból sejthetjük, hogy egy legendás betyár sírját jelképezi a fa tövében álló kőhalom.

Túránk elején Erdőbénye utcáin barangolunk. Érdemes minél jobban elveszni a kis falucskában, eltévedni mérete miatt szinte képtelenség. Takaros házak, pincebejárók, hangulatos az egész. A Magita Hotel melletti főtérről indulva az Illés Pince a Rákóczi Ferenc utca első épülete. Ezen az utcán indulunk. A Vivamus pince bejárata után láttuk meg az első Piros túristajelzést, innen kezdve azt követjük végig. Vagyis követnénk, de elég gyérül van kihelyezve, ezért figyeljük az utcaneveket!

nagyításhoz klikk a képekre...

Lesz egy kishíd, amin átkelve mehetünk az úton is tovább (Serház utca, majd jobbra Vörösmarty utca), de a patak mellett halad (Szilágyi János utca, Vörösmarty utca) az igazi túraút. Mindkét út ugyanarra visz.

nagyításhoz klikk a képekre...

A Vörösmarty utca zsákutca, a végén egy kis híd vezet át a patak felett, aztán a kerítés mellett haladva egy bezárt kiskapu állja útunkat. Ezt simán kinyithatjuk és mehetünk tovább balra tarva.

nagyításhoz klikk a képekre...

Elérkezünk egy újabb sorompóhoz, ami már tényleg úgy tűnik, mintha nem akarna továbbengedni minket, pedig a piros jelzés is ott díszeleg rajta "Kossuth út" és "Tállya" felirattal. Valójában az a helyzet, hogy a túraút egy magánterületen halad tovább (erre Angliában van számos példa: klikk ide!) és mindössze azért van bezárva a kapu, hogy a jámbor háziallatok ne tudjanak elszökni. A kapu nyitva van, nekünk épp a házigazda nyitotta ki és nyugtatott meg, hogy jó úton haladunk. Büszkén meg is mutogatta mi mindennel foglalkozik nyugdíjas évei alatt. Azt is megtudtuk, hogy az úton azért ritkák a túraút jelzések, mert gyakran azokkal a fákkal fűtenek, amiken a pingálás volt. Ettől függetlenül simán lehet haladani.

nagyításhoz klikk a képekre...

Egy ideig még kaszált úton megyünk, majd szép lassan egyre magasabb lesz a talajnövényzet és egyre alacsonyabbra nyúlnak le a bokrok, fák ágai. Néhány méteren keresztül kicsit kommandósra kellett venni a figurát, aztán kiritkult az út. Innen kezdve kevés eltévedési lehetőségünk van, találunk megfelelő mennyiségű túristajelzést.

nagyításhoz klikk a képekre...

Nem tudom, hogy az előző nap folyamatos esőzésének tudható-e be, de helyenként egy erdei patak folyik keresztül az úton, sőt van ahol a túraút és a patak egyazon nyomvonalon halad. Hajóra azért nem lesz szükség.

nagyításhoz klikk a képekre...

2,83 km környékén érkeztünk el az egyetlen olyan útcsatlakozáshoz, aminél visszafelé majd figyelni kell, hogy jobbra tartsunk.
A térképen utólag megnézve arra is visszajutunk amúgy Erdőbényére, egy széles traktornyomni úton, de nem erdei fák között.

4 km után felnézhetünk az égre, eltűnnek egy időre a magas fák.

nagyításhoz klikk a képekre...

8 km séta után erdőírtásból született tisztásra érkezünk, ahol jobbkézre megpillantjuk a kőhalmot és felette a fán a "Csipkés sírja" feliratot.

nagyításhoz klikk a képekre...

Úticélunkat ezennel elértük, hátraarc és irány vissza!