- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Tapolcától északra található Zalahaláp település felett találjuk a néhai Haláp-hegyet, amely ugyanolyan bazaltsapkás tanúhegy volt, mint délebbre magasodó társai (Badacsony, Szent-György-hegy, Csobánc). Ennek a hegynek a tetejét viszont teljesen elbányászták. A több évtizeden át tartó bazalt kitermelés közben olyan látványos geológiai csodák kerültek felszínre, ami miatt a bányát üzemeltető cég a terület védetté nyilvánítását kezdeményezte 2018-ban. – Meglepő fordulat! – A korábbi növényi vegetáció is teljesen átalakult, és a felhagyott fejtőben új élőhelyek jöttek létre egy teljesen másfajta ökoszisztémát létrehozva a korábbihoz képest. A hegy eltűnt, de valami teljesen mást nyertünk vele. Lássuk a részleteket!
A hegy Zalahalápról a Prónay-kastély előtti buszmegállóból sétával érhető el. Aki vasparipával jön, az egy kicsit szerencsésebb (vagy nem, attól függően, mennyit szeretnénk sétálni), mert egészen az ösvény kezdőpontjáig felhajthat. Két parkoló is található, ahol van vízvételi lehetőség is köztéri nyomós kút formájában.
A bánya megmaradt kiemelkedő magaslata hívogatóan emelkedik a parkoló fölé, de a tanösvény táblái szerint az az utolsó állomás, így a parkolóból balra fordulunk, és megkezdjük a sétát a bánya keleti külső peremén. Minden állomáson nagy méretű információs táblák szolgáltatnak igen részletes adatokat az adott témáról, így az elsőn megismerhetjük a tanösvény létrejöttének okát: a védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a Haláp-hegy érintetlen és a bányaművelés során létrejött élőhelyei, illetve azok természeti értékei. Fontos megjegyezni, hogy a bányán kívül eső részek megőrizték az eredeti vegetációt és növényzetet, így jól összehasonlíthatóak a bánya területén létrejött újabbal.
Néhány perces ligetes erdős területen történő sétával elérjük a második állomást, az alattunk fekvő Zalahaláp település történeti információival, kiemelten a templommal, amiben egy szép freskó is van, a Prónay kastéllyal s a kultúrház udvarán állt mamutfenyő történetével. A részleteket viszont nem írom le, mert akkor ki fogja elolvasni a helyszínen?!
A harmadik állomás a növényzetről szól, és itt egy kis oldalösvényen a hegy peremén pihenőpadokat is találunk, ahonnan pazar a kilátás a nyugati tájak felé. Fény derül a titokra, hogy a bányaművelés miképpen változtatta meg a növényzetet, és hogy a változás még javított is az élőhelyek minőségén, illetve a változás hatására számos védett virág is megtelepedett itt. Folytatva a sétát az ösvény az erdőbe kalauzol minket, árnyékos, hűs szakaszon haladunk át, és ebben a környezetben leljük meg az állatokról szóló állomást, talán nem is véletlenül. Ez az erdő igen fontos a madarak szempontjából, ugyanis kiváló fészkelőhely azoknak a baglyoknak, és sólymoknak, akik a bánya területén mediterrán éghajlatot kedvelő gyíkok, hüllők és rovarok sokaságából nyerik a táplálékukat, így lehetőségük van megtelepedni itt, ezzel tovább növelve a biodiverzitást. Újabb bizonyíték a változás jótékony hatására. A bánya évtizedei sok minden elpusztítottak itt, viszont most a természet visszaveszi, ami jár neki.
Hamarosan kiérünk az erdőből és a bányaudvar északi kapujánál találjuk magunkat, ahol választás elé nézünk. A tanösvény normál útvonala itt bekanyarodik a bányába, és több táblán keresztül bemutatja a vulkáni működést, a geológiát, az ásványok világát. Kanyarodhatunk a keleti peremen vezető ösvényre is, ahol nincsenek táblák, viszont több kilátópontról tekinthetjük meg a környéket, valamint a bánya peremére is felnézhetünk, ahonnan meg befele látunk. A tanösvény hossza lehetővé teszi, hogy akár mindkét útvonalat bejárjuk, úgy is belefér egy fél napos sétába.
Belépünk a bányaudvarba, és ettől kezdve csak a falakon látható temérdek bazalt orgonát és a különböző szikla formációkat tudjuk bámulni. Az emberben kialakul egy kettősség érzés: mennyi szépséget bányásztak ki innen, amit egyszerűen belekevertek az aszfaltba, ugyanakkor pedig azt is látjuk, hogy ha nem bányásztak volna, akkor nem került volna felszínre ez a sok érdekesség. Az ösvény az udvar bal oldalán halad a fal mentén, közben elolvashatjuk az imént említett 4 db geológiai és vulkáni ismertető táblát.
A bányaudvar közepén a 2023-ban megrendezett Kráter fesztivál nagyszínpadát alkotó fából készült piramisok láthatók, és még több fa szerkezetes építményt is felfedezhetünk itt-ott. A körbejárás után visszaérkezünk a kiindulópontra, és innen indulhat is a kilátópont felfedezése. Jó magas lépcsőkön kell felmászni, az első szintre, ahol egy szoborpark található, majd még egy szintet emelkedünk a kilátó teraszig, ahonnan nem csak a bánya teljes területét, de az egész Balaton-felvidéket és a Bakonyt is körbe kémlelhetjük. Méltó befejezése egy szép kirándulásnak.
