- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha Egerben jársz, vagy éppen átutazóban vagy, biztosan feltűnik a Nagy-Eged 532 méter magas kúpja. Nekem már számtalanszor ragadta meg a tekintetem, van benne valami megfoghatatlan vonzás, az oldalában felfutó szőlő ültetvényekkel, és a környező hegyektől elütő formájával. Csak felpillantasz, és máris megfogalmazódott a gondolat: – Meg kéne mászni!
De nem csak a formája és a látványa érdekes. Ha elindulsz az Egedi tanösvényen a csúcsa felé, sok rejtett érdekességet megtudhatsz róla. Kalandra fel!
1.
Kocsival elég hamar elérhető a tanösvény kezdőpontja, de ha tömegközlekedéssel érkezel Egerbe, akkor is hamar fel tudsz sétálni idáig. A vár mellől induló piros jelzésen lehet megközelíteni. Az Egerből Noszvajra menő országút szélén van is egy kellemes kilátópont, ahol meg lehet állni kocsival és néhány turista pad mellől megcsodálható a hegytömb teljes valójában. Ezt a pihenőt az Egerből érkezők is érinthetik némi kitérőt beiktatva.
2.
Az első táblánál rögtön le kell térni a piros jelzésről és a hegy tövében balra egy szolgalmi úton teszünk meg néhány száz métert. Elhaladunk egy felhagyott kőfejtő mellett, ahol kis kitérővel felfedezhető a Jegec-barlang is, vagy más néven a Kis-Egedi kőfülke, amely egy összesen 2 méter mély üreg. A kőfejtő mellett elkanyarodva egyenesen elindulunk felfelé egy morzsalékos kavicsos ösvényen a csúcs felé.
3.
A következő táblán megtudhatjuk, hogy miért olyan különleges ez a hely. A sajátos éghajlata, vagyis a mikroklímája teszi természetvédelmileg kuriózummá. Ez a mikroklíma átmenet a Bükk és az Alföld éghajlata között és mediterrán, illetve szubmediterrán élőhelyet biztosít 50 különböző védett növényfajnak és 150 állatfajnak. Sőt, nem csak hogy élőhelyet biztosít, hanem védelmet is a számukra nem kedvező időjárás ellen, hogy aztán itt túlélve ismét terjedhessenek a környéken.
4.
A felfelé vezető ösvény a Bükk igen látványos karsztbokorerdejében halad, amely még látványosabb ősszel, ugyanis akkor rengeteg cserszömörce borítja pirosba a hegyoldalt. Aztán a csúcs közelében, ugyan csak egy kis kiterjedésű területen, de karrmezőt is találunk, amely a karsztvidékek jellegzetes és elég ritka felszíni formája.
5.
Igaz már a hegyoldalon is szép a kilátás, ha emelkedés közben visszatekintünk, de odafent a csúcskeresztnél tárul igazán ki a panoráma. Tartsunk is egy hosszabb uzsonna szünetet és gyönyörködjünk a látványban.
6.
Tovább haladva néhány lépés után megtaláljuk a Dobó Istvánról elnevezett kilátót, sajnos annyira rossz állapotban van, hogy felmenni nem lehet rá, el is bontották az első lépcsőket.
Megkerülve a csúcs alatti nyeregbe érünk, ahol útelágazás következik. Akinek elég volt ennyi a túrázásból, az itt a tanösvényt követve visszafordulhat a hegy lába felé és a szőlő ültetvények között visszasétálhat a kiinduló pontra.
7.
A piros jelzésen ballagunk tovább végig a hegygerincen a Bikk-bérc magaslata felé. Az út szinte szinttelen, a szóvicceket kihagyva pedig megállapíthatjuk, hogy két és fél kilométeren keresztül csak kisebb emelkedők és lejtők vannak, nagyon kellemes szakasz. A csúcsról ereszkedés közben legyünk szemfülesek, mert meg kell találni a kék kereszt jelzést, ezen folytatjuk majd a túrát. Itt az elágazásban viszont érdemes megfontolni, és tenni egy nagyjából 2 km-es kitérőt és felgyalogolni a Várkúti turistaházhoz, ahol nem csak büfé, de étterem is működik, akár egy jó ebéd is belefér a frissítésbe. Persze utána vissza is kell jönni onnan az elágazásig.
8. A kék kereszten lefelé a Biróné rétjére érünk, majd egy szurdokvölgyben ereszkedünk lefelé. Fontos, hogy ez a terület szigorúan védett, a jelzett ösvényről semmiképp nem szabad letérni.
A táj viszont nagyon vadregényes. A Nagy-Tiba hegyet megkerülve a kék jelzésre érkezünk, ahol már visszafelé folytatjuk a túrát.
A hegy nyergében lévő éles kanyarnál 200 méter sétával megnézhető a Tiba-forrás.
Innentől szőlő ültetvények között vezet vissza az utunk és az Eged Északi lába mellett elhaladva lassan visszaereszkedünk Egerbe.