Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra

Nagy Árpád

A Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra hossza 21 Km. Az útvonal szintemelkedése 1175 m, szintideje 7 Óra 15 Perc, nehézsége Közepes. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Túra az Ostredokra, Ploskán keresztül

Háromrevúcáról a település Felsőrevúca (Vyšná Revúca) nevű részén a buszvégállomásnál lévő kis parkolóból indul a túra. Innen mintegy 200 méterre északra egy kis harangtorony áll az út jobb oldalán, innen indul a főgerinc Ploská nevű csúcsára vezető sárga jelzésű turistaút. Az út első negyede meglehetősen meredeken emelkedik felfelé, a szép lombhullató erdőkön, majd fenyvesben, végül pedig a végeláthatatlan gyephavason vezető út első 5,5 km-es szakaszán kb. 825 méter szintkülönbséget kell legyőzni említésre méltó szintvesztés nélkül.

Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra-1 — Háttérben a Fekete-kő

Háromrevúcáról a Ploskára

A túra első része a Fekete-kő tanösvény (Náučný chodník Čierny kameň) utolsó szakaszán vezet, amely Középrevúcából (Stredná Revúca) az önálló természetvédelmi területként nyilvántartott Fekete-kő (Čierny kameň, 1479 m) szikláit megkerülve Felsőrevúcába vezet. A Fekete-kő a 9,5 km hosszú, 716 m (a Ploskára tett kitérővel együtt 852 m) szintkülönbségű tanösvény mellett emelkedik. A Nagy-Fátra egyik legismertebb sziklaalakzata az alsó-kréta időszakából származó Choč-takaró jól padozott világosszürke mészkőrétegére rakódott, a középső-triász kori Krížna-takarót jellemző vastag, rétegezés nélküli világos dolomitból áll. A szaggatott sziklagerinc éles kontrasztot mutat a tömböt körülvevő szelíd hegyoldalakkal. A jelzett turistaúton nem elérhető Fekete-kő felső részein az alpesi növényvilág számos ritka faja megtalálható, mint pl. a jól ismert havasi gyopár és a pompás tárnics.
A Fekete-kő az emelkedő Magury (1094 m) nevű tisztásáról látható leginkább, amely a Ploskára vezető útnak távban és szintben is kb. a felénél található. Innen még további 2 km meredek emelkedő a Ploska-nyereg, majd a csúcs közelében némileg enyhébben emelkedve érkezünk meg a Nagy-Fátra legmagasabb csúcsai közé tartozó magaslatra.

Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra-5 — A Ploska-nyereg

A Ploská (1532 m)

A Nagy-Fátra főgerincén található, az alsó-kréta időszakából származó mészkőből felépülő, szelíd formát mutató Ploská jellegzetes nagy-fátrai csúcs. A fás növényzet nélküli, szubalpin rétekkel és legelőkkel borított széles, lankás fennsíkot képező csúcstömbről keletre és nyugatra enyhén lejtő hegyoldalak ereszkednek le, a meredekebb északi és déli lejtőkön lavinavályúk találhatók.

A Nagy-Fátra központi részén található gyephavas csúcsról szép kilátás nyílik a hegység számos csúcsára és a szomszédos hegyekre. Megfelelő körülmények között látható innen a Kis-Fátra (Malá Fatra), a Kócs-hegység (Chočské vrchy), a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) csúcsai, de nem ritkán a Polyána (Poľana, 1458 m), a szlovák-lengyel határon emelkedő Babia Góra (Babia hora, 1725 m) és a Morva-Sziléziai Beszkidek legmagasabb csúcsa, a Csehországban magasodó Lysá hora (1324 m) is.
A Nagy-Fátrai magisztrále (Veľkofatranská magistrála) a Ploskán keresztül vezet a csúcs nyugati lábánál lévő széles nyeregbe, ahol több turistaút keresztezi egymást. Ennek közelében található a hegység legismertebb menedékháza, a Borišov menedékház (Chalta pod Borišovom, 1300 m).

Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra-11 — Mögöttünk a Borisov

A Ploskáról az Ostredokra

A Ploska füves csúcsáról már a Nagy-Fátra főgerincén vezet a túra a hegység legmagasabb csúcsa felé. A széles, gyephavas gerincen vezető piros jelzésű turistaúton kellemes ereszkedés következik a Chyžky (1307 m) csúcsára, majd ismét felfelé indulunk. Enyhén emelkedve érjük el a Koniarky (1377 m) nevű csúcsot, majd egy ideig szintben haladva a Száraz-hegy (Suchý vrch) nevű természetvédelmi terület határán elhelyezett pihenőpadokhoz jutunk. A pihenőpadoktól ismét erősebb kapaszkodó következik, melynek végén kisvártatva megérkezünk a fehér mészkősziklákból felépülő Száraz-hegy (1550 m) nyugati oldalára. A környezetéből éppen csak kiemelkedő, jellegzetes sziklás domb a legmagasabb fokú védelem alatt áll, éppen ezért maga a csúcs turistaúton nem megközelíthető, a Nagy-Fátrai magisztrále is csak a domb nyugati oldalán traverzál.
A csúcstól északra, a jelzett ösvénytől mintegy 100 méterre nyugatra található a Salaš pod Suchý vrchom nevű menedékkunyhó (1380 m). Az állandó személyzet nélküli, éjszakai szállásként korlátozás nélkül igénybe vehető faházban egy kéményes téglakemence melegénél a földszinten emeletes ágyakban, a tetőtérben pedig matraclágerben éjszakázhatunk kissé spártai körülmények között. A házikótól 250 méterre iható vizű forrás található, a latrina a házon kívül, az erdő szélén van elhelyezve.

Háromrevúcáról a Ploskán át az Ostredokra-12 — Előttünk az Ostredok

A Száraz-hegyet magunk mögött hagyva rövid traverzálást követő egyenletes, nem túl meredek emelkedő következik az Ostredok északi ormáig, majd egy kellemes, kb. 400 méteres séta, és megérkezünk a Nagy-Fátra legmagasabb pontjára, az Ostredok (Ostredok, 1596 m) „csúcsára”. A csúcsnak csak kis jóindulattal nevezhető Ostredok alig emelkedik ki a gerinc síkjából, két csúcsa közül a déli főcsúcs 1596 m, az északi csúcs 1592 méter magasságú. A csúcsról a Nagy-Fátra közeli és távoli csúcsai mellett szép körpanoráma nyílik a Magas-, az Alacsony- és a Liptói-Tátrára, a Körmöci-hegyekre (Kremnické vrchy) és a Kis-Fátrára (Malá Fatra).
2015-ig az 1592 méter magasságú északi csúcsot tartották a Nagy-Fátra legmagasabb csúcsának. Ekkor azonban a Szlovák Turisták Klubja (KST) mintegy 400 m-re dél-délkeletre az északi csúcstól egy „Pustolovčia (1595 m) – a Nagy-Fátra legmagasabb pontja” feliratú táblát helyezett el. A pozsonyi Geodéziai és Kartográfiai Intézet mérései megerősítették a feltételezést, ezt követően az illetékes szakbizottság megvitatta a magaslat nevének, helyének és magasságának megváltoztatását célzó javaslatot. Az Ostredok nevet megtartották, de egy ettől kissé délebbre fekvő magaslatot is így neveztek el. Az északi csúcs (a térképeken „Ostredok rázcestie” néven szereplő) magasságát 1592 méterre, a déli csúcs (a térképeken „Ostredok” néven szereplő) magasságát pedig 1596 méterre pontosították.

Az Ostredokról a Chyžky csúcsán át vissza Háromrevúcára

Az Ostredok kettős csúcsán tartott pihenőt követően a Száraz-hegy mellett és a Koniarky csúcsán át a felfelé megtett úton, egy-két meredekebb szakasszal színesített enyhe ereszkedést követően érkezünk vissza a Chyžky nevű magaslatig. Itt magunk mögött hagyjuk a Nagy-Fátra főgerincét, és a piros jelzésből jobbra, kelet felé elágazó újabb sárga jelzésen meredeken ereszkedünk a Háromrevúca község felső részébe vezető Zöld-völgy (Zelená dolina) irányába.
Az ereszkedés elején újabb pásztorkunyhó mellett vezet utunk, ahol az előző kunyhónál szerényebb körülmények között tölthetjük az éjszakát. A lefelé vezető út első harmada meglehetősen meredeken, térdeinket nem kímélve ereszkedik lefelé, gyorsan fogynak a méterek. Az erdőben vezető utat több más ösvény is keresztezi, ezért érdemes fokozottan figyelni a jelzést, nehogy letérjünk a helyes útról. A meredek ereszkedés körülbelül 900 méter magasságban, egy tisztáson ér véget, ahol több patak összefolyása mellett egy esőbeálló alatti padokon pihenhetjük ki az ereszkedés nehézségeit. Az esőbeállótól kellemesen lejtő aszfaltozott erdészeti úton a patak mellett gyalogolva mintegy három kilométer után érjük el Háromrevúca első házait, majd a település utcáin továbbra is a sárga jelzést követve jutunk vissza a falu központjában található buszvégállomáshoz.