- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ezen a túrán a Hosszú-bérc töbörös ligetes, mezőkkel tarkított világát járjuk körbe. Hogy mik azok a töbrök? Olyan tölcsér szerű gödrök, amelyek a talajban található mészkő réteg eső általi kioldódásától keletkeznek. Ahol nincs vízzáró réteg, ott a mészkő kioldódik és ilyen kráter szerű lyukak jönnek létre. Nem feltétlenül van barlang alattuk, de előfordulhat az is. A Hosszú-bércen egész töbör rendszerek alakultak ki, egészen sajátos látványvilág.
Hollóstetőre felbuszozhatsz Miskolcról, vagy hétvégéken naponta egyszer Eger felől is, de ezt nehéz elcsípni, így érdemesebb az előbbit választani. Ha kocsival érkezel, a parkolót a Hór-völgy bejáratánál keresd. A kék négyzet jelzés vezet a Róka-kúti vadászházhoz, ezen indulunk el. Lankás emelkedővel szép erdei környezetben emelkedünk fel a Hosszú-bérc gerincére.
A kis dombokkal tagolt gerincvonal átlépése után kicsit lefelé haladva csatlakozunk a kék jelzésre, amelyen balra fordulva rövidesen megérkezünk a Róka-kúti házhoz.
A ház jelenleg állítólag valamilyen egyházi tulajdonban van (arra járó más turisták elmondásából következtetve), és nincs is nyitva, de a kapu tárva nyitva van a kerítésen, és odabent a ház melletti parkban remek turista pihenő és szalonna sütő van, érdemes beülni egy kicsit szendvicsezni. A névadó Róka-kutat sajnos hiába kerestem, csak egy törött kútgyűrűt találtam a fák között, de víznek nyoma sem volt. Így itt nincs vízvételi lehetőség.
Ha tovább megyünk, kiérkezünk a bérc gerincén lévő végeláthatatlan rétekre, ahol a nyílt tér miatt nagyon jól felfedezhetjük a megszámlálhatatlan kráterszerű töbröt.
Egészen holdbéli táj lenne, ha nem borítana mindent a harsogó zöld fű és az erdőfoltok. Az egyik ilyen méretes töbör mellett egy erdészeti emlékművet is találunk.
Folytatjuk a sétát a rét mentén, amíg nem érkezünk abba az elágazásba, ahol találkozunk a sárga jelzéssel. Itt fogunk majd a túra második szakaszában visszafordulni, de most még előre megyünk a Kecskeláb-rét mentén és a Nagy-Kőris tömbjét megkerülve megérkezünk Jávorkútra.
A turistaházban akár szállást és meleg ételt is kaphatunk. Mindenképpen érdemes itt megpihenni, és közben lesétálni a tópartra is. Ha van még bennünk több energia is, tehetünk egy kitérőt a Jávor-kúti tanösvényt is körbejárva a Kis-Csipkés-hegyre. Ezt a kört hozzá is csatolhatjuk a visszaúthoz akár és akkor a Kecskeláb-réten a tanösvényről térünk vissza az eredeti útvonalhoz.
A Hosszú-bérc déli oldalán megyünk tovább most már a sárga jelzésen. Itt is igen látványos réteken gyalogolunk egy darabon, majd egy erdészeti utat keresztezve a Szél-bérc alatti völgybe kezdünk leereszkedni.
A réteket felváltja az erdő, és ugyan az ösvény jól követhető, de a környék sűrű cserjés vidékké alakul. Az erdőt itt is megszakítják kisebb rétek, ahol mindenfelé töbröket látunk, feltételezhetően ezek környékén a termőföld hiánya miatt nem tudnak elterjedni a fák, bokrok.
Egy erőirtás után a Nagy-Dél-nyeregbe érkezünk, ahol több turista ösvény is találkozik. A térképet nézzük meg alaposan és térjünk rá a zöld bicikli jelzéssel ellátott útra nyugati irányban. Ez visz minket vissza Hollóstetőre, anélkül hogy az aszfalton kellene gyalogolnunk. Persze a sárga kereszt is jó lehet a Szarvas-kúti rét felé, de onnan a sárga jelzést követve egy darabon az aszfaltos úton kellene mennünk. A biciklis útvonal sokkal szimpatikusabb.
Hollóstető közelébe érve a bicikli jelzés élesen jobbra kanyarodik, itt térjünk le róla és egy rövid átkötéssel a jelzetlen ösvényen jussunk vissza kék négyzet jelzésre, amin elindultunk a túra elején. Ezen visszatérve az összes aszfalt kikerülhető.