Kalandozás a Réka-völgyben

Nyáry Tamás

A Kalandozás a Réka-völgyben hossza 16.4 Km. Az útvonal szintemelkedése 581 m, szintideje 7 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Réka-völgy szépségében könnyedén felveszi a versenyt a Kelet-Mecsek többi völgyével, mit például az Óbányai-, vagy a Váraljai-völgy. Nincsenek ugyan olyan zúgók és vízesések, mint a híres Ferde-vízesés, de az erdő megkapó, csodás nyugalma feledteti velünk eme hiányosságát. Ráadásul össze is tudjuk kapcsolni más számos látnivalóval, így semmiképpen nem szabad kihagyni, ha éppen erre felé támad kedvünk túrázni.

Vár a Pécsváradi vár

Járd körbe mindenképp

Pécsvárad például tökéletes kiinduló pont egy ilyen túrához, hisz számtalan középkori épülettel és emlékkel büszkélkedik, ilyen például a Pécsváradi vár is, amely mellett éppen megfelelő parkolót is találunk. Micsoda szerencse! Ezt az épületet valóban várként emlegetik, de ha utána nézünk egy kicsit, kiderül, hogy sohasem volt hadászati funkciója, sőt! Itt alapították Pannonhalma után az ország második Bencés apátságát, ahol elsősorban gyógyítással foglalkoztak. Ez tehát a hazai gyógyászat és gyógyszerészet bölcsője. Ha időnk engedi, belül is érdemes megtekinteni, a középkort felidéző múzeuma és gyógynövénykertje megér egy misét… Micsoda Freudi elszólás. A várban egyébként jelenleg szálloda is üzemel.

Kalandozás a Réka-völgyben-2 — Falu panoráma a dombon lévő kereszttől

A vár mellett észak felé a Kálvin utcán indulunk útnak, és rögtön a Nagyboldogasszony templomot, és a lépcsőjén felépített mini kálváriát is útba ejthetjük. Haladjunk felfelé az utcán, amíg el nem érjük az erdő szélét. Közben elmegyünk a Református templom és egy nagy kereszt mellett is, ahonnan belátható az egész falu. Az erdőben továbbra is aszfaltos úton vezet a jelzés, de ez cseppet sem zavaró, mivel az erdő csendje és szépsége elviszi a figyelmet az útburkolatról. Kicsit több mint másfél kilométer után egy elágazáshoz érünk, ahol balra a piros plusz és a sárga jelzés elindul fel a Zengő ormára. Itt ragaszkodjunk középen a jelzetlen aszfalt úthoz és azon sétáljunk és ne foglalkozzunk a jobbra menő zöld kereszt jelzéssel sem. 600 méter után a piros kereszt visszatér ide, csak közben felmegy egy dombra, hogy aztán ismét lejöjjön ugyanarra szintre. Ahogy visszatért, csatlakozzunk rá, és az aszfaltról letérve folytassuk a sétát lefelé a Köves-dűlő-völgybe.

Rékák és Etelkák előnyben

A jelzett úton hamarosan megérkezünk a Réka-kunyhóhoz, ami nemrég teljes felújításon esett át. A korábbi tornyos verziót teljesen elbontották, és egy hagyományosabb sima sátortetős épületforma született, amelyre felkerültek a napelemek is. Kényelmes pihenőpadok, tűzrakóhelyek, szolgálják a kényelmet, és vizet is tudunk szerezni a ház mellett csörgedező Etelka-forrásból. A ház egyébként bérelhető szálláshelyként funkcionál, a Mecsekerdő üzemeltetésében.

Kalandozás a Réka-völgyben-3 — Erdészkunyhó az erdő mélyén

Jöjjön hát a vadregényes Réka-völgy! Három dolgot is elmondhatunk erről a helyről. Az első a neve, ez már elhangzott. A második, hogy az Üvegesek útja kanyarog az alján, ebből arra lehetett következtetni, hogy a környéken oly elterjedt és népszerű mesterség, az üveg készítés mesterei használhatták, vagy nekik állít emléket ez az út. A harmadik dolog pedig, hogy a benne folyó patakot Öreg-Halász-pataknak hívják! Itt elgondolkodik az ember, vajon hogy jutott idáig az Öreg? Vajon mit ihatott, és vajon van-e még ebből az italból? Mert akkor én is kérek! Szóval a tengertől idáig? Míg haladunk a völgyben a tájat csodálva elmeditálhatunk ezen a kérdésen is. Persze csak annyira, hogy azt a három-négy patakátkelést ami közben van, mindenképpen száraz lábbal abszolváljuk.

Van, ahová nem érdemes bemászni...

Út közben van két piros kör jelzés is, amely forrásokhoz vezet nem messze az úttól. Az első forrás a Kedves-forrás. Erről azt kell mondjam, egy cseppet se kedves, mert egyrészt a jelzés felfestője szerezhetett az öreg halász italából, és szinte járhatatlanul meredek az útvonal, másrészt, ha mégis sikerül elvergődni a forrásig, akkor csak egy márvány táblát találsz egy fa alatt, amely hirdeti, hogy „KEDVES”. Forrásnak nyoma sincs. Hagyd ki! A második forrás a Disznós-kút, amely viszont igen meglepően kellemes forrásnak bizonyult, érdemes is kulacsot tölteni belőle. Mindezek mellé van még egy tippem: ha esetleg térkép nézegetés közben felfedezed, hogy a Réka-völgy peremén van egy Szép Ilonka nevű kilátó, amely 400 méter távra és 100 méter plusz szintre van a túra nyomvonalától, semmiképpen ne mássz fel, ahogy én, mert elkorhadt, és lezárták. Na ennyit erről!

Legendák nyomában

A Disznós-kút hűs vize után - közvetlenül a piros kör mellett - keressük meg a piros háromszög jelzést és ezen induljunk el felfelé. 10 perc ütemes emelkedés után balra fordulunk és egy vízszintes szakaszon érünk a hegy oldal gerincére. Tiszta aljnövényzet mentes káprázatosan szép erdőségben érünk fel a Gróf-nyugvás fennsík szerű lapos hegyhátára. Itt egy kicsit figyelni kell a jelzést, hogy ne térjünk le róla, mert az erdők bámulása elviheti a figyelmünket. Lefelé indulunk a túloldalon, és a Sion-gödör mellett haladva a Róka-völgyi patakhoz érünk. Váltunk a kék kereszt jelzésre, amely egy óriási mező mellett haladva lassan megközelíti Zengővárkony szélét. Két villanypásztor között a kis ösvényen surranjunk be az erdő felé, és tekintsük meg a Hős szelídgesztenye fát, amely 2017-ben elnyerte az Év fája címet. A nevét pedig onnan kapta, hogy a törzsének egy része teljesen el van égve, ennek ellenére még mindig él. Visszasurranás a jelzésre, ahonnan jöttünk, és borospincék között megérkezünk Zengővárkonyba.

Kalandozás a Réka-völgyben-11 — Rockenbauer Pál sírja

Innen már csak 2 kilométer, és visszaérünk a kiinduló pontra, de közben ne felejtsük el a temető melletti gesztenyésben meglátogatni Rockenbauer Pál sírját, akinek az egész gyalogos turizmus elterjedését köszönhetjük Magyarországon.