Könnyű túra a Teaházhoz és a Siklawica-vízeséshez

A Lengyel-Tátra magyar turisták által talán kevésbé ismert, de legalábbis kevésbé látogatott völgye a Giewont északi lábánál megbújó Palánkos-völgy. A kisgyermekes családok és idősebbek körében is nagyon népszerű völgybe vezető túra a Zakopane déli határához vezető Strąźyska utca végén, a Lengyel-Tátrát az erdőövezet alsó határán keresztben átszelő Alsó erdei útról (Droga pod Reglami) indul. Az erdőhatár alatt, gyakorlatilag a város és az erdő találkozásánál kialakított Alsó erdei út a Giewonttól északra szeli át a hegységet, keresztezve a Zakopane felé nyíló völgyeket.

Palánkos-völgy (Dolina Strążyska)

Miután a völgy torkolatánál megváltjuk belépőnket a nemzeti parkba, a Palánkos-patak mellett megkezdjük a völgy bejárását. A közeli rövidebb völgyekhez hasonlóan ez a völgy is kényelmesen bejárható rövid idő alatt, ezért ez a túra más völgyek bejárásával is összekapcsolható. A barátságos, kellemesen emelkedő völgyben az erdőből kiemelkedő sziklacsúcsok lábánál folydogáló, gyors sodrású Palánkos-patak mentén vezet a turistaút. Ha nyár elején járunk erre, az út mellett gyönyörű havasi virágok sokasága késztet állandó megállásra. A Tátrában közönségesnek mondható virágok, mint pl. a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), a bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale), vagy a buglyos szegfű (Dianthus superbus) mellett olyan különlegességeket is láthattunk itt, mint pl. a kosborfélék családjába, azon belül az orchideafélék nemzetségébe tartozó erdei ujjaskosbort (Dactylorhiza fuchsii), gömböskosbort (Traunsteinera globosa) és a szúnyoglábú bibircsvirágot (Gymandenia conopsea).

Könnyű túra a Teaházhoz és a Siklawica-vízeséshez-2

Forrás: Nagy Árpád

Palánkos-rét (Polana Strążyska), Siklawica-vízesés (Siklawica)

A patak medrét kisebb-nagyobb sziklalépcsők szabdalják, amelyekről a sebesen száguldó víz kisebb vízeséseket képezve hull alá. Kényelmes tempóban mintegy ¾ óra alatt érkezünk meg a Palánkos-rétre, ahol egy egykori pásztorkunyhóból kialakított, Parzenica Teaház (Herbaciarnia Parzenica) nevű kis büfében, illetve a tisztáson felállított asztalok mellet a padokon akár fel is frissülhetünk. Ha már idáig eljöttünk mindenképpen érdemes tovább menni a tisztástól kb. 10 perc járásra található Siklawica-vízeséshez (1100 m), amely a legkisebb fáradtsággal megközelíthető tátrai vízesésként nagy népszerűségnek örvend. A kétlépcsős, mindkét szinte teljesen függőleges lépcsőjén kb. 12 m magasságból aláhulló vízesés a Giewont északi fala alatt található. A Tátrában túrázva mindig érdemes egy kis időt eltölteni a természet erejét jelképező vízesések mellett, amikor a napsütéses tavaszi napokon a lehulló vízpermet színes szivárványt hoz létre a vízesés felett.

Könnyű túra a Teaházhoz és a Siklawica-vízeséshez-1

Forrás: Nagy Árpád

A tisztásig széles, kavicsos erdei út vezet, a tisztástól a vízesésig viszont már valódi tátrai terepen, kisebb-nagyobb sziklatömbökön lépdelve juthatunk el, amely esős vagy téli időszakban csúszásveszélyes lehet, ezért olyankor fokozott óvatosságot igényel. 
A vízeséstől nem mehetünk tovább felfelé, vissza kell jönni a Palánkos-rétre, ahonnan a legegyszerűbb módon a felefelé megtett úton juthatunk vissza a völgy torkolatáig. 

Tovább az Őz-sziklára – csak kitartóaknak

Akinek viszont marad még energiája egy izmosabb emelkedő leküzdésére, annak szép úticél lehet a völgy felett emelkedő Őz-szikla (Sarnia Skała, 1377 m) mészkőcsúcsa, amely a Hosszú-Giewont (Długi Giewont) gerincétől északra emelkedik ki az erdőből. Ez az útvonal a Palánkos-rét déli végén, a vízeséshez vezető elágazástól balra indul, és már onnan is látható, hogy milyen meredeken és milyen talajon emelkedik fel a Vörös-nyeregbe (Czerwona Przełęcz, 1300 m), az Őz-sziklára vezető fekete jelzés elágazásához. A nyeregből pár perc alatt kijutunk az erdőből, ekkor már előttünk magasodik az Őz-szikla hatalmas tömbje. Eleinte törmelékes, majd a turisták bakancsai által szinte tükörsimára csi-szolt sziklalépcsőkön jutunk fel a szinte teljesen lapos csúcstömbre, amely a Giewont (1894 m), az „Alvó lovag” lábánál emelkedik ki az erdős hegyoldalból. Ideális fekvésének köszönhetően, kedvező időjárási körülmények között nem mindennapi kilátás nyílik róla Zakopane jelképe, a Giewont felé. A csúcson szerencsés esetben a Tátra szimbólumának számító, fokozottan védett és csak mészköves talajon előforduló havasi gyopárt (Leontopodium alpinum), valamint az élénk lila sugárvirágjairól és narancssárga csöves virágjairól messziről felismerhető havasi őszirózsát (Aster alpinus) is láthatunk.
A túra távja 2,5 km, a szintemelkedés 200 méter, szintidő kb. 1 óra, nehézsége könnyű túra.