- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Tettye neve elég furcsán cseng, amikor helységnevekről beszélünk és ez nem is véletlen. Valójában Pécs egyik hegyvidéki városrészéről beszélünk, és amikor áskálódni kezdünk a neten, hamar kiderül, hogy a török hódoltság idején a törökök derviskolostornak vagyis Tekke-nek haználták, így ragadt rá ez a név. De ha már törökök és középkor, akkor az is hamar kiderül, hogy a területen rengeteg középkori látványosság van és ha még csak az lenne! A hegyoldal laza szerkezetű mésztufa kőzetében a Tettye-patak egy mésztufa barlangot mosott ki, amely a hely geológiai néznivalóit színesíti. Lehet még fokozni? Lehet! A pataknak a sebes sodrásából adódóan ipari felhasználására is sor került, és olyan céhes emlékek maradtak itt fenn, amelyekhez sok víz kellett, úgy mint molnárság, tímárság, még papírmalom is üzemelt itt. Azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom, hogy bebizonyosodjon, mennyire érdemes itt egy könnyed, rövid körtúrát tenni, és bejárni a környéket egy félig urbánus, kulturális, félig pedig természeti érdekességeket felvonultató sétával.
Busszal is, autóval is megközelíthetjük a Tettye-teret, és ezzel bele is csöppenünk a kellős közepébe. A tér közepén áll a kolostor romja, amely igazából nem is kolostor, ugyanis Szatmári György Pécsi püspök építette 1505 és 1521 között nyaraló épületnek. A teraszról máris remek a kilátás, de ez még csak a kezdet. Mielőtt rátérünk a panoráma útra, a teret is körbe kell járnunk. A tér alsó része lépcsőzetesen teraszosan ereszkedik lefele a hegyoldalon. A következő szint egy játszótér, majd alatta következik a mésztufa barlang bejárata. A barlangot óránként lehet idegenvezetéssel látogatni… nyáron. Sajnos október végétől március végéig be van zárva. Ugyanígy járunk a másik felkeresendő hellyel is, amely a tér felett helyezkedik el, és nem más mint a Pintér-kert arborétum. Az arborétum egy egykori magánkertből alakult ki, amit Pintér János kertészeti vállalkozó hozott létre a 20. század elején. A kert különleges növénygyűjteménnyel rendelkezik, beleértve hazai és egzotikus fajokat is, valamint több védett növényfaj is megtalálható itt. Az arborétum területén sétautak, kilátópontok és egy kisebb, hangulatos épület is van, amelyben időszakos kiállításokat rendeznek.
Ha bejártunk mindent amit szerettünk volna, induljunk el a Magaslati útnak nevezett magaslati úton. Viccen kívül ez a neve az utcának. Egy zarándok út sárga színű jelzését követhetjük rajta. Szintben haladunk a hegyoldalban, házak között, városi hangulatban. Három utcasaroknyi séta után elérjük a Hunyadi János utcát, ahol rátalálunk a valódi kolostorra. A Pécsi Pálos templom, más néven a Szent Imre templom, a 20. század egyik kiemelkedő modern magyar építészeti alkotása. Az 1930-as években épült a pálos rend számára. Az épület különlegessége a vörös téglafalak, a korszerű beton oszlopok és ívek használata, valamint a háromhajós belső tér. Ha lehetséges, kukkantsunk be a belsejébe is.
Felfele indulunk a Hunyadi János utcán a zöld kereszt és a sárga háromszög jelzést követve. Az utca elhagyja a lakott területet és egy 180 fokos kanyart vesz, amelynek a hajlatában kőbástyához hasonlatos épületet fedezünk fel. Megszólalásig hasonlít egy középkori várszerű épülethez, de aztán kiderül, hogy ez is egy újabb kori építészeti remek. A „Mecsek Kapuja” egy ikonikus építmény, amelyet 1936-ban építettek. Az építmény, amely egy kis várkapura emlékeztet árkádos bejáratával és bástyájával, eredetileg a Mecsek hegység jelképes bejárataként készült. Az épület a turisták és kirándulók számára készült, hogy szimbolikus kaput nyisson a Mecsekbe vezető utakhoz. A hely történelmi jelentőségű is: az ötvenhatos forradalom idején egy tank elleni akció helyszíne volt. Átlépünk a kapun, felmegyünk a lépcsőkön, hisz a jelzések is arra vezetnek. A torony felett elágazáshoz érkezünk, itt a zöld kereszt jelzést követjük tovább, ami egy korláttal védett erdei ösvényen halad felfelé jobbra. Nem sokkal később ismét lakott területre érkezünk, egy magánklinika gyógyfürdő épülete mellett lépünk ki az utcára. Nem maradunk az aszfalton, a következő sarkon a zöld négyzet jelzéssel együtt elhagyjuk, és ismét az erdőben sétálunk tovább.
Hangulatos, teljesen sík erdei sétányon megyünk tovább. A folytatásban két lehetőségünk adódik. Vagy végigmegyünk ezen a sétányon, és a másik végén a sárga sáv jelzésre fordulva érünk vissza Tettyére, vagy az út körülbelül felénél jobbra letérünk egy jelzetlen ösvényre, és kisétálunk az egykori kőfejtő peremére, ahonnan pazar kilátás nyílik az egész térre romostul, kertestől, arborétumostól. Ez az ösvény szemben érkezik meg a panoráma ösvénnyel, amely a másik oldalról kapaszkodik fel ide a peremre. Van egy nagy fedett esővédő házikó is padokkal, ahonnan megcsodálhatjuk a kilátást. Gyorsan felfedezhető, hogy több közeli magaslat is van még itt a környéken, ahol keresztek, vagy templomok állnak. Vonzó érzés, hogy azokat is felkeressük, hiszen onnan is jó lehet a kilátás.
Ha kipihentük magunkat, a panoráma ösvény kanyargós, korláttal védett, lépcsőkkel tarkított vonalán tudunk visszatérni a térre. Ha nem fordultunk le a jelzett sétányról a jelzetlen ösvényre, akkor is van lehetőség bejárni a panoráma ösvényt, csak akkor lentről vissza kell lépcsőzni a tetejére.
