- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Kővágószőlős neve rögtön elárulja létezésének történetét, hiszen azonnal látható, hogy a környék mediterrán déli lejtőinek szőlőtermesztése és a Jakab-hegy vörös homokkövének bányászata okán jött létre. Ha az ipartól eltekintünk - ami már meg is szűnt - egy csodás helyet kapunk a turizmus szempontjából, bortúrákhoz és a környék káprázatos homokkő szikla tornyainak és kilátó pontjainak felfedezéséhez. Irány a Babás-szerkövek és a Zsongorkő.
A falu központjából felfelé nézve elég meredeknek tűnik a Jakab-hegy oldala, és ez valamennyire igaz is, viszont a túrán érintett útvonalak kíméletesen emelkednek, így kényelmesen mászhatjuk meg az összesen közel háromszáz méter szintet. Sőt észre sem fogjuk venni, hiszen annyi, de annyi látnivaló lesz közben. Utunkat a falu központjában kezdjük, busszal a községháza megállóig utazhatunk. Autóval is itt parkoljunk, mert fentebb nem sok megállási lehetőség van. Keressük meg a piros négyzet jelzést az Ady Endre utcán, és kezdjünk felfelé sétálni az egyre meredekebben emelkedő hegyoldalban.
Az utca végét elérve az erdőben folytatjuk az emelkedést, háromszáz méter után útelágazáshoz érünk. Itt a piros négyzet balra fordul, de nekünk a jobbra induló tanösvény jelzést kell követni, és újabb 300 méter még meredekebb emelkedő következik.
Viszont a kitartásnak meglesz az eredménye, ugyanis felérünk egy peremre, ahol rátalálunk a Millenniumi keresztre. A feszületet 1934-ben állították és a település egyik jelképévé vált. A szikla pedig - amelyen áll - a Babás-szerkövek legnyugatibb tagja. A szerkövek anyagát a vörös homokkőbe ágyazódot kőzettörmelék alkotja, úgynevezett konglomerátum, amely a heves esőzések nyomán jöhetett létre, később pedig az erózió formálta és kerekítette őket bábu formájúra. Vízszintesen jó 400 méter hosszan uralják a hegyoldalt és mindegyik egy-egy csodálatos kilátópont dél felé.
Persze tartozik ide egy legenda is a Babás-szerkövekhez: volt két versengő család a faluban, egyikük sem akart befogadni egy koldust, aki emiatt megátkozta őket, hogy váljanak kővé, amikor a legboldogabbak! A két család két leány utódja éppen egy napon tartotta az esküvőjét és a két násznép szembe találkozott a vékony hegyi ösvényen útban a hegytetőn lévő templomhoz. Nem akartak kitérni egymás előt, hát kővé váltak, azóta is ott állnak a hegyoldalban. A legendát megmosolyogva járjuk végig a sziklatornyokat, ahonnan nem csak lefelé szép a látvány, hanem oldalt nézve maguk a sziklák is megdöbbentő látványvilágot nyújtanak.
Elérve a sziklacsoport keleti végét dönthetünk arról, hogy lefelé indulunk a kék háromszög jelzésen, vagy egy sziklás ösvényen felmászunk a hegy tetejére is, ahol felkereshetjük a Sasfészket, a Zsongor-követ, illetve a Jakab-hegyi földvárat, és a Pálos kolostor maradványait is, ezek egy másik túraleírásban szerepelnek. A kitérő sem szintben, sem távban nincs beleszámolva ebbe az ajánlóba. Összesen további 168 méter szintet és 2 km kitérőt jelent, amely oda-vissza értendő, ugyanis vissza kell térjünk ugyanide.
A kék háromszög jelzést követve még egy rövid ideig szintben haladunk, majd elkezdünk intenzíven ereszkedni az erdőben. Lassan elérjük a település magasságát, de még itt is a házaktól kicsit arrébb az erdős részen haladunk, míg meg nem érkezünk a Szedres- és a Könyves-házakhoz. Ezek érdekessége, hogy a falaik nagyon szépen van kifestve, az egyik oldalán szeder bokor, a másik oldalán pedig egy könyvtár van oda dekorálva. A szakirodalom szerint a Könyves-ház egy bérelhető kulcsosház öt főnyi kapacitással, de víz és villany nincs benne. Tovább ereszkedünk a fák között, míg meg nem érkezünk Kővágószőlős és Cserkút települések határára. Innen az országúton kell vissza sétálnunk a faluközpontba, ahol megtekinthetjük a helytörténeti múzeumot is.
