- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az ajkai tanösvények hálózata igen nagy kiterjedésű labirintus, mert olyan sokfelé tekereg, és olyan sokféle nyomvonala van, hogy a variációktól a bőség zavara lép fel. Megpróbáltam hát egy olyan útvonalat bejárni, amely optimálisan a legtöbb látnivalót fűzi fel, de ettől bármikor el lehet térni, ha rövidebb, vagy akár hosszabb útvonalon szeretnénk bejárni. A lényeg mindenképpen az, hogy érdemes megnézni, mert érdekességekben nincs hiány. Mitől olyan különleges? A kulcsszó a bazaltkarszt!
Ajkán a Jókai bánya felé kell elkanyarodni autóval, és fel lehet menni egészen az erdei iskoláig, ahol parkolási lehetőség is van. Busszal az ajkai vasútállomásról juthatunk el a Jókai bánya elágazásig, innen gyalog kell felsétálni az erdei iskolához, amely 3 km plusz sétát jelent, oda vissza így 6 km-rel növekszik a teljes táv. Az erdei iskola mellett a László forrásból ivóvízhez juthatunk, érdemes indulás előtt megtölteni a kulacsot.
A Forrástól egy pár méternyit visszafelé kell sétálni az erdészeti úton, majd a patakon átkelve még pár percig az úttal párhuzamosan haladunk. Aztán jön a lépcső! Nem kevés, és nem lankás, igazi bemelegítő a túra elején. Ha megmásszuk, üdítő lesz a tudat, hogy fent vagyunk. A felső végénél rátalálunk a Pokol lik nevű barlangra. A viszonylag alacsony bejárat mögött egy 15×8 méteres terembe jutunk, amely egykoron Savanyú Jóska bakonyi betyár egyik búvóhelye volt.
A barlang egy karsztüreg, a mészkő oldódása folytán jött létre, és itt vissza is térhetünk a bazaltkarszt kifejezésre. A Kab-hegy a Balaton-felvidéki tanúhegyekhez hasonlóan vulkáni működés folyamán jött létre, és kitörésekor nagyobb kiterjedésű bazalt sapkát hozott létre a korábban ott lévő mészkő rétegek fölé. Így a bazalt letakarta a mészkövet, de a peremén a karsztosodás következtében számos barlang jött létre, ezek közül egyik az itt látható Pokol-lik.
Ha feljutottunk a barlanghoz, akkor gyakorlatilag túl vagyunk a túra legnagyobb szintemelkedésén, innen már csak kis emelkedők, és rengeteg vízszintes szakasz vár ránk. A platón a következő másfél kilométeren egy árnyas erdőben haladuk, közben érintünk több tanösvény táblát is, ahol részletesen informálódhatunk a Kab-hegy geológiájáról. Nemsokára odaérünk a Sárcsi-kút mellett duzzasztott tavacskához, ahol százas nagyságrendben találunk pihenőpadokat és tűzrakó helyeket. Nagyon kellemes piknikező hely ez, ahol a forrásból ihatunk is. Tartsunk itt egy tízórai szünetet, és pihenjük ki az előző meredek lépcsős szakaszt.
A folytatásban letértem a tanösvény nyomvonaláról, mert az aszfaltozott erdészeti úton halad kilométereken keresztül, helyette az erdőben talált erdővágásokat követve kényelmes utakon lehet rövidíteni a távon. Közben fel kell mászni a Halyagos-hegy tetejére is – a hegy szó itt kissé értelmét is veszti, mert összesen 20 méter szint a legmagasabb pont. Utána kicsit lefelé haladunk, míg vissza nem csatlakozunk a sárga háromszög jelzésre, amely a kilátóhoz vezet a Lugos-tetőn.
A kilátót Molnár Gáborról, a múlt század elején élt íróról nevezték el, aki vadásztörténeteket és útleírásokat írt. A 15 méter magas toronyból teljes körpanorámát élvezhetünk, rálátunk a Kab-hegyre és dél felé a tanúhegyeket is felfedezhetjük. A kilátó mellett padok is vannak, ismét leülhetünk egy kis pihenőre.
A kilátótól egy rövid szakaszon ugyanazon az úton megyünk vissza, amerre jöttünk, majd jobbra fordulunk és az erdőn át kisétálunk a Nyír-tóhoz, amely inkább egy zsombékos mocsár. Itt megint jobbra indulunk és hamarosan elérjük a Torma-rétet. Az erdőszélen, ha jobban megfigyeljük, sötét, bazaltos sziklás talajt láthatunk, amelyben több nagyobb gödör, mélyedés keletkezett, ezekben apró tavakként csillog az összegyűlt esővíz. A tanösvény útvonala bevezet a rét hátsó sarkához, ahol a tanösvény táblájáról elolvashatjuk a Bazaltkarszt téveszme részleteit. Ennek köze van az imént megfigyelt kis mélyedésekhez is, meg a táblától nem messze látható méretes töbörhöz is. Hogy mi a tévedés, azt nem árulom el, ha kíváncsi vagy keresd fel.
A tanösvényen tovább haladva 1 km után egy kisebb kitérővel egy meglepően sűrű erdőn át bejutunk az Öreg-köves barlang időszakos víznyelőjéhez. Ha megtaláltad, mássz is le a gödör aljára, mert nagyon szép a bejárata. A nevét onnan kapta, hogy az itteni mészkő sokkal régebbi a környéken képződött többi barlangnál, évmilliókban mérhető a különbség. A barlang egyébként 378 méter hosszú, és 59 méter mély mély, és 3 egymás melletti aknából áll. Bemászni nem lehet.
A barlangtól visszatérve az erdészeti úton elhagyjuk a tanösvényt és rövid, körülbelül 15-20 perces sétával érkezünk vissza az erdei iskolához. Aki busszal jött, annak van még 3 kilométere hátra Ajkáig.
