- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Nagykőhavas hegyeiben található természeti látványosság izgalmas programot kínál, igaz Románia egyik leglátogatottabb kiránduló helye: nyaranta akár 800-1000 ember is megfordul itt – ezért érdemes hétköznap és a reggeli órákban idelátogatni.
Az 58 méter szintkülönbségű és 160 méter hosszú szurdokot egy közel 4 kilométeres dózerúton lehet megközelíteni, gyalogszerrel, az út elején kialakított ingyenes parkolótól. Sétánk során a szurdokot is kialakító Csűrkőárka patakot követjük, néhányször átkelve rajta, egészen a látványos rész kezdetéig, ahol kicsi faházban tudjuk megvásárolni a belépőinket - persze csak akkor, ha a kiépített szurdok-részt is beszeretnénk járni.
A szurdokot 1929-ben járták be először teljes hosszában, majd a következő évben a Brassói Turista Egyesület tagjai utat vágtak és fából létrákat készítettek bele, hogy a kalandor természetjárók számára is járható legyen. Ekkor kapta a nevét is, hiszen akkor 7 darab létra lett kiépítve. Ám ezen tereptárgyakat a nedvesség és lehulló sziklák hamar megrongálták, így 1960-ban vasból készültekre kellett cserélni azokat. Sajnos az ezredfordulóig eltelt évtizedek során egyre elhanyagoltabb állapotban levő létrák veszélyesekké váltak, de végül 2013-ban elkezdődött a felújítása, mely során összesen 9 létra és 10 gyaloghíd készült el horganyzott acélból, biztonságossá téve a vízesések megközelítését - s bár a létrák száma meggyarapodott, a név maradt.
A faháztól 100 méterre találjuk az első, kisebb létrát, melynek megmászásával máris bejutunk az alig másfél méter széles sziklaszurdokba. Lábunk alatt rácsos fémtálca, melyen keresztül látunk, a pár méterre lentebb zubogó patakra.
A szűk útvonal nem probléma, mert a szurdok egyirányú, így szemből nem érkezhet elméletben senki (persze ott jártunkkor is volt aki megpróbálta).
A 9 létra közül a legmagasabb 15 méteres, ami közvetlen a vízesés mellett lett felállítva, így nagyobb vízhozam esetén kalandos percekben lesz részünk a megmászása során. A többi létra már kisebb, pár méteresek, de a tériszonnyal rendelkezők számára akár ezek is izgalmasak lesznek. Több létrának van korlátja is, ám ezek nem mindig nyújtanak kényelmes fogást, érdemes inkább a fokokat markolni.
A létrák és tálcák után a szurdok kiszélesedik, a patak elcsendesedve folyik a lábunk mellett. Innen még egy fárasztó, de nem túl hosszú kaptatóval jutunk fel a legmagasabb pontra, ahonnan a szurdokfal túl oldalán ereszkedhetünk le egy gyalogösvényen a kiindulási pontunkhoz, a jegyárusító faházhoz.
Ha innen a már felfele bejárt dózerúton nem szeretnénk lefele gyalogolni, lehetőség van az út felett, keresztbe és mellette kiépített drótkötélpályákon lecsúszni. Erre a szurdok-belépőt is árusító faházban lehet jegyet vásárolni.
A szurdok bejárásához nincs szükség különleges sziklamászó felszerelésre. Télen nem járható!
