Túrák a Mecsekben

Ha a Mecsekben barangolsz, több helyen is találkozhatsz a mecseki láthatatlanokról szóló történetekkel és mondákkal. A mecseki láthatatlanok az 1956-os forradalom leverése után is fegyveres ellenállást tanúsító csoport volt a Mecsek hegységben. A forradalom leverése után sokan nem adták fel a harcot, és a hegyekben rejtőzve folytatták az ellenállást a szovjet megszállók ellen. A "láthatatlanok" elnevezés arra utal, hogy a csoport tagjai könnyedén elrejtőztek a hatóságok elől, és hosszú ideig sikerült fenntartaniuk az ellenállást. A szovjet és magyar hatóságok nagy erőkkel keresték őket, de a hegyekben nehéz volt nyomukra bukkanni. Egyik legfőbb rejtekhelyük a Mecsekrákos és Mánfa között az erdőben megbújó Vágotpuszta volt. A napjainkban üdülőfaluként üzemelő apró település a nyugalom szigete a szelíden hullámzó erdőségek közepén. Könnyen elképzelhető, miért volt jó búvóhely a partizánok számára. Ugyanakkor alig hihető, micsoda véres események helyszíne volt ez a környék.

Pécs hegyvidéki része szinte összeforrt a Mecsek legimpozánsabb hegyvonulatával. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a hely a kilátók és kilátások országa. Mivel a város északi része magasra felnyúlik a hegyoldalon, ezért megközelíteni sem nehéz, a tömegközlekedés részét képező buszok ide is szállítják az utasokat. Csak ki kell választanunk a nekünk legszimpatikusabb állomást. Gépjárművel pedig még könnyebb. Az itt található turista ösvény hálózatnak sem kell már nagy szinteket leküzdenie, számos sétányt találunk itt, amelyeknek alig van szintemelkedése. Ebből is következhet, hogy legalább 3 szívbarát tanösvény is felfedezhető a csúcsok körül. Ezekről azt kell tudni, hogy szív- és érrendszeri betegségekből gyógyuló emberek rehabilitációját segítik elő. Nézzünk hát egy útvonalat, amely a legtöbb látványosságot fűzi fel egy körre.

Tettye neve elég furcsán cseng, amikor helységnevekről beszélünk és ez nem is véletlen. Valójában Pécs egyik hegyvidéki városrészéről beszélünk, és amikor áskálódni kezdünk a neten, hamar kiderül, hogy a török hódoltság idején a törökök derviskolostornak vagyis Tekke-nek haználták, így ragadt rá ez a név. De ha már törökök és középkor, akkor az is hamar kiderül, hogy a területen rengeteg középkori látványosság van és ha még csak az lenne! A hegyoldal laza szerkezetű mésztufa kőzetében a Tettye-patak egy mésztufa barlangot mosott ki, amely a hely geológiai néznivalóit színesíti. Lehet még fokozni? Lehet! A pataknak a sebes sodrásából adódóan ipari felhasználására is sor került, és olyan céhes emlékek maradtak itt fenn, amelyekhez sok víz kellett, úgy mint molnárság, tímárság, még papírmalom is üzemelt itt. Azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom, hogy bebizonyosodjon, mennyire érdemes itt egy könnyed, rövid körtúrát tenni, és bejárni a környéket egy félig urbánus, kulturális, félig pedig természeti érdekességeket felvonultató sétával.

A Réka-völgy szépségében könnyedén felveszi a versenyt a Kelet-Mecsek többi völgyével, mit például az Óbányai-, vagy a Váraljai-völgy. Nincsenek ugyan olyan zúgók és vízesések, mint a híres Ferde-vízesés, de az erdő megkapó, csodás nyugalma feledteti velünk eme hiányosságát. Ráadásul össze is tudjuk kapcsolni más számos látnivalóval, így semmiképpen nem szabad kihagyni, ha éppen erre felé támad kedvünk túrázni.

Ehhez a kalandhoz Magyaregregyre kell ellátogatnod. Tégy egy könnyed de izgalmas túrát a környéken, és közben fedezd fel Máré-várát, amelyet nem csak a várkapitány őriz, hanem egy barátságos, karcsú és rugalmas, cseppet sem gonosz 3 fejű sárkány is. A túrát kiegészítjük a Vörösfenyő kulcsosház meglátogatásával is a Kecske-hátnak nevezett nyeregben, így lesz teljes a Vár-völgy és a Hordácsi-patak völgyének bejárása.

A Köves-hegy igazi kőzet kuriózum! Hírneve úgy terjedt el, hogy oldalában nagy kiterjedésű külszíni kőbányászatot folytattak, és ennek nyomán került napvilágra egy olyan vulkáni kristály, amely csak itt található Magyarországon. Ez a csengőkő, vagy tudományosabb nevén a fonolit. Ha szeretnél többet megtudni róla, mindenképp olvass tovább, már csak azért is, mert nem ez az egyetlen bányászat nyomán kialakult látványosság a környéken. A leírásban körbejárunk két bányatavat is. A Medve-tó és a 25-ös tó két szépséges erdei víztükör, amelyek természetes hangulatukkal feledtetik velünk keletkezésük történetét.

Ha szeretnél egy erőnlét szerint jól variálható, könnyű túrát a Nyugat-Mecsekben, akkor a Sás-völgyet és a Nyáras-völgyet neked találták ki. Gyakorlatilag korlátlanul variálható az út hossza, és vannak gyerekeknek is érdekes látványosságok, ideális családi kirándulóhely. A Sás-völgyben található az Erdő Háza, egy ökoközpont, ahol erdei iskola működik, innen pedig több tanösvény is indul és itt található a méltán népszerű lombkorona sétány is. A Nyáras-völgy felső része összekapcsolható az Abaligetről induló denevér tanösvénnyel, és a gerincről csodás a kilátás a falu felé. A leírásban a leghosszabb variációt olvashatod, így egy kicsit minden említésre kerül, amit érdemes felkeresni.

Ezen a túrán a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet két ikonikusan szép völgyét, a Váraljai-völgyet, és az Óbányai-völgyet fogjuk bejárni. A két völgy egymás mellett fut párhuzamosan a Csalán-hegy vonulatának két oldalán, összekötve Váralját, a Cigány-hegyi kilátót, Kisújbányát és Óbányát egy szép körtúrával. Nincs sok szint, ugyanakkor gyönyörű vízeséseket, mészkő formációkat, forrásokat és magát az érintetlen természetet fedezhetjük fel útközben. A kilátóból pedig az egész környéket szemügyre vehetjük.

A Mecsek igen gazdag kőzet világgal bíró hegység, többek között a mészkő is képviselteti magát. Ennek az egyik leglátványosabb helyszíne a Nagy-Mély-Völgy és a Melegmányi-völgy. Amelyek egymás mellett párhuzamosan futnak le a Melegmány-hegy két oldalán. Épp ideális terep egy körtúrára, az egyiken fel a másikon le, és közben sorra vesszük a hegy környéki forrásokat, patakokat és Mésztufa gátakon kialakult vízeséseket.

Pécs és Komló között a Kelet- és a Nyugat-Mecsek határán fekszik Zobákpuszta települése. A Falu 1558 óta létezik, és a Pécsváradi apát birtokaként került feljegyzésre. Innen szinte mint az erek futnak szét a jobbnál jobb túraösvények. Az egyik legszebb ilyen útvonal a Zobákról Pusztabányára vezető Hidasi-völgy, amely festői szépségével méltán képviseli a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet. Ráadásul nem is nehéz terep, így tökéletes célpontja lehet egy kellemes, könnyű, családi kirándulásnak.

Nem csak a túrázót, magát az embert is mindig vonzza az, ha legekről van szó. A környéken élő népek fantáziáját is megmozgatta a Zengő, a szájhagyomány egy mondát őriz róla. A Mecsekben járva ezért kihagyhatatlan, hogy meg ne másszuk, már csak azért is, mert a hegység legmagasabb hegye. Fedezzük hát fel a csúcsot és a kilátóból elénk táruló káprázatos panorámát.

Ezt a túraútvonalat a látványos természeti értékek mellett történelmi csodák is színesítik. Bejárjuk a közel hetven éve méltán népszerű kirándulóhelyet, az Éger-völgyet és felkapaszkodunk a Jakab-hegyre, ahol nem csak a Pálos szerzetesek kolostorának maradványait látogatjuk meg, hanem Magyarország legnagyobb alapterületű földvárának még ma is látható sáncait is felfedezhetjük az erdőben.

Kővágószőlős neve rögtön elárulja létezésének történetét, hiszen azonnal látható, hogy a környék mediterrán déli lejtőinek szőlőtermesztése és a Jakab-hegy vörös homokkövének bányászata okán jött létre. Ha az ipartól eltekintünk - ami már meg is szűnt - egy csodás helyet kapunk a turizmus szempontjából, bortúrákhoz és a környék káprázatos homokkő szikla tornyainak és kilátó pontjainak felfedezéséhez. Irány a Babás-szerkövek és a Zsongorkő.