- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Óhegyről a település központjában található parkolóból indul az a túra, amely a Nagy-Fátra legmagasabb pontjára vezet minket. A főút mellett álló Szent Anna kápolna mellett néhány métert a főút mentén gyalogolva az első balra nyíló betonúton balra fordulunk, és máris megkezdjük az emelkedést a Majer-szikla innen is jól látható hatalmas sziklatömbje felé. A túra egy meglehetősen hosszú, meredek és nem túl változatos emelkedővel kezdődik, az első 4,5 km-en 790 méter szintkülönbség vár ránk. Ez azonban senkit se ijesszen el ettől a túrától, mert bármilyen fárasztó is a magasság növekedésével egyre meredekebb, egyúttal egyre keskenyebb úton vezető emelkedő, minél magasabbra jutunk, annál jobban kinyílik a látóhatár. A nehéz terepen fokozatosan ritkul az erdő, előbb hátunk mögött az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) vonulatára, majd később már a Nagy-Fátra előttünk emelkedő főgerincének egy részére is egyre tágasabb kilátás nyílik. Jó két órás kapaszkodást követően megérkezünk a maga nemében egyedülálló természeti képződmény, a Nagy-Fátra délkeleti részén található Majer-szikla kilátópontjára, melynek közelében számos ritka növényfaj és védett állatfaj talált otthonra.
A hegygerincből kiugró sziklatömböt finoman lekerekített formák jellemzik. A szikláról nem csak a távolba, de a völgy mélyére is varázslatos kilátás nyílik, Óhegyre visszanézve elégedetten könyvelhetjük el magunkban, hogy megérte felküzdeni magunkat ezen a hosszú, meredek hegyoldalon. A Majer-sziklának minden évszakban megvan a varázsa, tavasszal és nyáron a növényvilág sokszínűsége, később a télre készülő természet gyönyörű őszi színei, a hideg évszakban pedig a havas-jeges téli világ szépségei miatt kedvelik a turisták.
Miután a Majer-szikla tetején kipihentük a meredek emelkedő fáradalmait, folytatjuk utunkat, és a sziklatömbről eleinte fás-sziklás terepen leereszkedünk egy füves nyeregbe, hogy aztán megkezdjük az újabb, kb. 2,5 km hosszú emelkedőt az immár végig gyephavas területen vezető főgerinc magasabb csúcsai felé. A jobbról hatalmas törpefenyő foltokkal szegélyezett út az előzőnél jóval enyhébben, de folyamatosan emelkedik a füves gerincen, itt azonban már bármerre nézünk, végig szemet gyönyörködtető kilátásban van részünk. A tetején álló építményről már messziről felismerhető a Krízsna (Krížna), ettől jobbra a gerincből éppen csak kiemelkedve az Ostredok két csúcsa, mögötte pedig a Száraz-hegy (Suchý vrch) fehér mészkősziklái láthatóak. A széles gerincen egy jobbról érkező sárga jelzés csatlakozásánál kezdődik a „Nagy-Fátra gerince” (Náučný chodník Hrebeňom Veľkej Fatry) nevű, kb. 11 km hosszú tanösvény. Ez a hegység gerincén a Líška (1445 m), a Krízsna (1574 m), az Ostredok (1596 m), a Chyžky (1342 m) és a Ploská (1532 m) csúcsán át egészen a Borišov menedékházig (Chata pod Borišovom, 1300 m) vezet. A tanösvény kezdetétől még kb. fél órás emelkedő végén érkezünk meg a Krízsna (1574 m) csúcsára.
A Nagy-Fátra egyik legismertebb, legnépszerűbb túracélpontja magasságát tekintve a közeli Ostredok (1596 m) és Frčkov (1586 m) után a harmadik legmagasabb csúcs a hegységben. Jelentős tengerszint feletti magasságának és az országon belüli központi elhelyezkedésének köszönhetően szép kilátás nyílik innen számos környező hegyvonulatra. A Nagy-Fátra csúcsain kívül látható a Kis-Fátra (Malá Fatra), a Kócs-hegység (Chočské vrchy), a Liptói-Tátra (Západné Tatry), az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry), a Polyana (Poľana), a Selmeci-hegyek (Štiavnické vrchy) és a Vtáčnik. A főgerinc legdélebbi csúcsa (melyen a kerítéssel elzárt területen kommunikációs célokat szolgáló katonai objektumok állnak) négy hegygerinc, ennek köszönhetően több turistaút találkozási pontja, ritkaságszámba menő módon ráadásul három piros jelzésű turistaút is találkozik itt.
A Krízsna lejtői télen rendkívül lavinaveszélyesek, ezért a hegyet a „lavinák anyjának” is nevezik. 1924. február 6-án egy 2,5 km hosszú lavina szakadt le a Krízsna keleti lejtőjén, és csúszott le a Felsőszarvasi-völgyben (Hornojelenská dolina) az Óhegyhez (Staré Hory) tartozó Felsőszarvas (Horný Jelenec) felső része felé. A hatalmas erejű lavina három házat elsodort és további kettő megsemmisített, 18 halálos áldozatot (köztük 15 gyerek) követelve Szlovákia legtragikusabb lavinabaleseteként került be a történelemkönyvekbe. A lavina körülbelül 2,5 km hosszú utat tette meg, miközben 760 m szintkülönbséget küzdött, vastagsága a lerakódási helyén elérte a 35 métert, a hó itt csak három évvel később olvadt el teljesen.
A kellemesen hullámzó széles gerincen észak felé folytatjuk utunkat a pirossal jelzett, a Nagy-Fátra gerincein 49 km hosszan kanyargó Nagy-Fátrai Magisztrálé (Veľkofatranská magistrála) nevű útvonalon. Az erdőhatárból kiemelkedő, havasi legelőkkel borított meredek, ezért télen nagyon lavinaveszélyes hegyoldalak fölé emelkedő festői, füves főgerincen rövid ereszkedést követően a szinte sík terepből néhány tucat méter emelkedést követően érjük el a Frčkov (1585 m) csúcsát. Innen még kb. egy kilométeres út vezet az enyhén hullámos ösvényen a Nagy-Fátra legmagasabb pontjára, az Ostredok (1596 m) „csúcsára”. Nem véletlen az idézőjel, hiszen a csúcsnak csak kis jóindulattal nevezhető Ostredok alig emelkedik ki a gerinc síkjából. Két csúcsa van, a déli főcsúcs 1596 m, az ettől kb. 400 méterre kiemelkedő északi csúcs 1592 méter magasságú. A csúcsról 360°-os körpanoráma nyílik a Magas-, az Alacsony- és a Liptói-Tátrára, a Körmöci-hegyekre (Kremnické vrchy), a Kis-Fátrára (Malá Fatra) és a Nagy-Fátra környező csúcsaira.
2015-ig az 1592 méter magasságú északi csúcsot tartották a Nagy-Fátra legmagasabb csúcsának. Ekkor azonban a Szlovák Turisták Klubja (KST) mintegy 400 m-re dél-délkeletre az északi csúcstól egy „Pustolovčia (1595 m) – a Nagy-Fátra legmagasabb pontja” feliratú táblát helyezett el. A pozsonyi Geodéziai és Kartográfiai Intézet mérései megerősítették a feltételezést, ezt követően az illetékes szakbizottság megvitatta a magaslat nevének, helyének és magasságának megváltoztatását célzó javaslatot. Az Ostredok nevet, mint a hegység legmagasabb pontját megtartották, de egy ettől kissé délebbre fekvő magaslatot is így neveztek el. Az északi csúcs (a térképeken „Ostredok rázcestie” néven szereplő) magasságát 1592 méterre, a déli csúcs (a térképeken „Ostredok” néven szereplő) magasságát pedig 1596 méterre pontosították. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Szlovákia hegységeiben legalább hat Ostredok nevű csúcs található.
A most leírt útvonalon kívül a csúcsra több irányból fel lehet jutni jelzett turistaúton. A leghosszabb ide vezető út Blatnicáról (Blatnica) indul, a Gáder-völgyben (Gaderská dolina) a sárga majd zöld jelzésen vezető, meglehetősen hosszú és nagy szintkülönbségű túra csak fizikailag kellően felkészült turistáknak ajánlott. Megfelelő kiindulópont lehet Háromrevuca (Liptovské Revúce), ahonnan az előbbinél kicsit könnyebb útvonalon, a sárga majd piros jelzésen két különböző útvonalon is elérhető a csúcs.
Az Ostredokról a felfelé megtett úton, vagy esetleg a Krízsna csúcsa alatt a kék jelzésből jobbra elágazó sárga, majd zöld jelzésen Török (Turecká) falun keresztül juthatunk vissza Óhegyre, túránk kiindulópontjára, ahol a település központjában található Hotel Altenberg éttermében pihenhetjük ki a túra fáradalmait, és frissülhetünk fel hazaindulás előtt.
