Országos Kéktúra 19 Mátraverebély-Becske

Az Országos Kéktúra 19 Mátraverebély-Becske hossza 73 Km. Az útvonal szintemelkedése 2370 m, szintideje 2 Óra, Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Mátraverebélytől Becskéig.

Szerkesztők: Kálmán Teréz, Szilvási Péter

„Minden jó, ha a vége jó!” – mondtuk magunknak, amikor vasárnap délután ismét a Medre Cukrászda zöld füvén napoztunk Becskén. Becskén? Igen. Mert ezúttal fordítva haladtunk. Hogy miért?

Útvonal: Mátraverebély – Nagybárkány – Bableves csárda – Hollókő – Nógrádsipek – Cserhátsurány – Szandaváralja – Becske

Táv: 73,9 km

Szint: kb. 2370 m emelkedés és 2330 m ereszkedés

Menetidő (bruttó): 2 nap (16 óra)

Pecsételések száma: 8

OKT 19. szakasz: Mátraverebély-Becske

Az utunkat Becskéről folytattuk.... volna... ha az a volna nem lett volna. De volt.

Az Országos Kék Túra talán legnehezebb része a logisztika: hogyan érj oda, hogyan ne menjen a nap utazással, hol szállj meg, hol egyél, és hogyan érj végül haza... Mire mindezt végre megterveztük, a MÁV egy tollvonással húzta keresztbe a közlekedést, s az autópályán nézve a napfelkeltét egy IC-nek álcázott buszról (volt hely- és pótjegyünk is), el kellett engedjük a hatvani átszállást Becske irányába.

1. Jó turistához híven azonban nem estünk kétségbe (mármint Peti nem, Teréz hisztijét pedig ne emlegessük), újra terveztünk, és Hatvanban egy Mátraverebély felé induló vonatra pattantunk. Pár perccel 9 óra után már a falu utcáit koptatva haladtunk Hollókő felé. A táv így is, úgy is 37 km volt. Nekivágtunk.

Mátraverebély Forrás: Bárhogy is legyen: mozogj! — Mátraverebély

2. Az ősz csodás. Arany-úton haladtunk végig a Kelet-Cserhát magaslatain, s nem győztünk gyönyörködni mindabban, ami körülvett minket. Elképesztő... Tényleg. Első állomásunk Szentkút volt, ahol bár nincsen pecsételő hely, érdemes pár percet eltölteni, s bejárni hazánk második leglátogatottabb zarándokhelyét, mely már több mint nyolcszáz éve várja az odalátogatókat. A nemzeti kegyhely egy völgy torkolatában fekszik, és több területi egysége is látogatható: a kút és a hozzá tartozó barlangba mélyített oltár, a Nagyboldogasszony-templom, a ferences rendház, a rendház előtti gyóntatóudvar, valamint a völgyben található Szent László-forrás, illetve a kálvária.

Szentkút Forrás: Bárhogy is legyen: mozogj! — Szentkút

3. Szentkút után lankás út vezetett Nagybárkány irányába. A lejtők tetejéről már messziről látszik a kis falu templomtornya: csodás a panoráma. A pecsét az orvosi rendelő udvarában található, ahonnan az út a templom mellett vezet tovább, ismét be az erdőbe, fel, egészen Tepkéig. A szint nem viccel. 567 méter magasra mászunk fel: Sátoros-hegy, Kerek-Bükk, Nagy-Kő-tető, Macska-hegy, Purga-hegy, és végre, 11 kilométer után a cél: Tepke. A 22 méter magas kilátóba érdemes felmászni, mert csodás körpanorámát nyújt.

Tepke-kilátó Forrás: Bárhogy is legyen: mozogj! — Tepke-kilátó

4. Ezután gyors három kilométer a Bableves Csárda, ahol csoki híján csak egy pecsétet nyomunk, és már szaladunk is Hollókő irányába. A város öt órakor teljesen kiürül, így turisták nélkül csodálhatjuk a vár mellett a lemenő napot, majd a kihalt macskaköves utcákon elérjük a falu végében a szállásunkat, egy felújított pajtát. Aggodalomra semmi ok, összkomfort van.

Hollókő Forrás: Bárhogy is legyen: mozogj! — Hollókő

5. Reggel a pékség illata lengi be az ófalu utcáit, így nem kérdés, hogy mi is onnan szerzünk energiát az induláshoz egy-egy még meleg kakaóscsiga és pár szem pogácsa formájában. A falut elhagyva legelésző tehenek mellett érkezünk be az erdőbe, ahol ismét a sárga avart rugdosva, szánkat tátva élvezzük az őszi napsugarakat. Nincs fénykép, ami ezt visszaadja. Nógrádsipeken át egészen Cserhátsurányig tart a csoda, ahonnan aztán 10 kilométer szántóföld melletti feledhető élmény várt ránk. Már messziről láttuk Szanda-vár romjait, melyek egyáltalán nem akartak közelebb jönni. Mi mentünk hát jobbhíján…

Szandavári kilátás Forrás: Bárhogy is legyen: mozogj! — Szandavári kilátás

6. Szandaváralján az OKT tábla mellett pecsételtünk, s végül célba vettük a Várhegyet (527 m). Ahhoz, hogy a romot is láthassuk, a Mária forrás után (érdemes frissíteni) a kék jelet elhagyva a kék L jelzést kellett követnünk. A pár száz méteres kitérő megéri, mert a romok tetején álló zászló mellől ismét pazar kilátásban gyönyörködhettünk.

Vissza a kékre, és innen már csak 4 kilométer lejtő lefelé, a célkapu pedig Becske. Zalaszántó után egy kisebb kitérővel itt is meglátogathatunk egy sztúpát, ráadásként. A 2008-ban épült, vakítóan fehérre festett Megvilágosodás-sztúpa kiváló hely a hosszú túra utáni pihenésre, szemlélődésre.

A valódi jutalom nekünk azonban a krémes, amelyért a pecsétet ismét a fagyizó kerítésén nyomtuk. És így lett jó a vége. S ha a vége jó, akkor minden jó.

Ha tetszett a cikk, kövess minket facebookon Bárhogy is legyen: mozogj! és instagramon @ketszazhuszfelett.