- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Mátraverebélytől Mátraházáig
Szerkesztők: Kálmán Teréz, Szilvási Péter
„Emivel az élet!” – vagyis a kirándulás. Hogy milyen? Klassz. Mert a megszokotthoz képest lassabb tempóra váltottunk, de az őszi erdőben és jó társaságban ezt egy percig sem bántuk. Sőt. Mentünk volna még. Mi. Ő annyira talán nem. Sebaj! Így lett kerek!
Útvonal: Mátraverebély – Ágasvár turistaház – Mátraszentistván – Galyatető – Vércverés – Vörösmarty-fogadó – Mátraháza
Táv: 25,4 km
Szint: kb. 1305 m emelkedés és 790 m ereszkedés
Menetidő (bruttó): 7 óra 15 perc
Pecsételések száma: 7
Ha nem tudod, mi az a Kéktúra, vagy miként is lehet teljesíteni, először olvasd el ezt a cikkünket.
#chickenlegs on the road, avagy az Országos Kék Túra nekünk bakancslista. De nem bakancsban, hanem futócipőben. Mert futva túrázni, túrázva futni szerelem. Továbbá praktikum, kihívás, élmény.
A Mátra hazánk talán egyik leglátogatottabb hegysége. Ez nem csak a túrautak zsúfoltságában nyilvánul meg, hanem szerencsére abban is, hogy Budapestről szombaton is óránként indul busz Mátraverebély felé, s ugyanez a helyzet hazafelé is. Ezúttal tehát a logisztikával nem volt gond.
6:40 perckor már az előre megváltott helyünkön ültünk, és indultunk a kerek, huszas számú szakasz felé. A mátraverebélyi tisztáson bandukolva a hajnali ködben még nem láttuk a ránk váró hegyeket, de tudtuk, hogy hazánk második legmagasabb csúcsára felmászni bizony nem lesz sétagalopp.
Szerencsére e téren pozitívan csalódtunk. Nem mondjuk, hogy nem izzadtunk a hajnali hűvöst követő, az őszt meghazudtoló huszonöt fokban felfele, vagy hogy nem emelkedett meg a pulzusunk a kaptatókon a csúcs felé emelkedve, sőt, a túra végi lefelén éreztük, hogy jártunk már 965 méter magasan, de összességében minden út lendületesen gyalogolható, túrázható volt.
7,6 km, a szakasz leghosszabb egybefüggő része. A táj érzésre hullámzik, valójában azonban szinte csak felfelé haladunk, 530 méter szintemelkedést leküzdve a hol tölgyes, hol bükkös, hol fenyves, de minden esetben káprázatosan szép erdőben.
Első állomásunk Ágasvár, melynek csúcsa a kék háromszögön, kis kitérővel közelíthető meg, a pecsétért azonban nem kell felmászni. A hétvégén a turistaház büféje frissítőpontként szolgál, a bélyegző bent, de kint az információs táblán is használható.
Mátraszentistvánig a Mátra-bérc útvonalán haladunk. A keskeny tölgyes ösvény kiszélesedésével érkezünk meg a hangulatos tót faluba, ahol erősen elgondolkodunk a költözésen a sípályára néző panorámával rendelkező rönkházakat látva. A pecsétet a híres mátrai betyárról, Vidróczkiról elnevezett csárda előtti villanyoszlopon találtuk, majd az aszfalt úton gyorsan tovább is haladtunk, hiszen várt még ránk 5 kemény kilométer felfele.
Mátraszentlászló után fás-ligetes, gyertyános-bükkös erdőben visz az út, elhaladunk a csillagvizsgáló mellett is, majd lassan megérkezünk Galyatető-üdülőtelepre, s innen már tényleg csak pár lépés Péter-hegyese, ahol a 2015-ben felújított, rangos építészeti díjakat nyert Galya-kilátó meglátogatása kötelező. A belépő 200 forint, a lépcsők tériszonyosoknak félelmetesek, de a kilátás miatt mindez abszolút megéri. Ha túránkat nem egy naposra terveztük volna, biztos, hogy az éjszakát itt, a kilátó kis bivak lakjaiban töltöttük volna el. Hatalmas élmény lehet.
Pecsét a füzetben, füzet a táskában, haladunk tovább a cél, Mátraháza felé. A Vércverés hegygerincen sétálva parádés panorámában gyönyörködhetünk Parád, Parádsasvár irányába.
A 24-es út felé közeledve már-már Forma1-es versenyen érezzük magunkat. Na nem a sebességünk végett, mert a kereszteződés felé vezető meredek lejtőn óvatosan araszolunk (lehet a nadrágfék a sebességünket is a versenyautókhoz közelivé tette volna.), hanem mert az ősz talán utolsó remek időjárású hétvégéjén a motorosok ellepték a szerpentineket. Az erdő mélyén járva is zavaró volt a bőgő motorok hangja, melyek következtében nem hogy állati neszeket, de sokszor a saját gondolatainkat sem hallottuk...
A Vörösmarty fogadónál még nyomunk egy pecsétet, majd a Nagy-Hidas völgyön átvágva érjük el a túra végpontját, a mátraházi autóbuszállomást, és a buszt, ami öt percen belül indult is.
Az ablakon kifelé nézve még sokáig csodálhattuk az erdőt, melyet szívből ajánlunk mindenkinek. Sanszosan nem csak ősszel, hanem minden körülmények közt csodálatos 25 kilométerre számíthattok, ha neki indultok ennek a Budapestről nagyon könnyen, gyorsan megközelíthető útvonalnak, kék túra szakasznak.
Ha tetszett a cikk, kövess minket facebookon Bárhogy is legyen: mozogj! és instagramon @ketszazhuszfelett
