A Ponorics-rét, vagy a helyi nyelvek szerint Ponor-zsákutcája, egy igazán lélegzetelállító hely a Sebes-hegységben (Kudzsiri-havasok), amely a Déli kárpátok vonulatán helyezkedik el a Páring-hegység részeként. Ez a terület a Csoklovina nemzeti park részét képezi. A zsákutca kifejezés magyarázatért kiállt: A Ponor-patak ezen a réten egy óriási víznyelőben tűnik el a föld alatt, amely egy szinte folyó méretű pataknál elég megdöbbentő látvány. Persze van rá magyarázat, hiszen az egész hegység egy mészkő tömb, így millió karsztos látnivaló tarkítja.

Ennek a túrának a célpontja a 2081 méter magas Piule-csúcs, amely a Kis-Retyezát, más néven Jorgován-Piule csoport legmagasabb pontja. A Kis-Retyezát csúcsai nem közelítik meg az innen északra található Retyezát hegység magasságát, de 150 millió éves mészkő szirtjei sokkal hegyesebb és vadabb arculatot kölcsönöznek neki, mint amilyen a Kárpátok legmagasabb csúcsaival büszkélkedő Retyezát hegységnek van. Égbetörő sziklák, szurdok szerű mély völgyek, megannyi töbör, dolina, és egy csomó barlang jellemzi ezt a környéket.

Nem vagy hegymászó, de kíváncsi lennél 2000 méter feletti csúcsokra? Akkor az Erdélyi Páring-hegységet neked találták ki. A részben üledékes mészkő, részben vulkáni kőzetekből álló hegygerincet alaposan lepusztította a jégkorszak. Glaciális, vagyis tartósan a fagyhatáron lévő kőzetei megrepedeztek és felaprózódtak, a hegyhátak pedig elvesztették a lánchegységre jellemző fűrészes, égbe törő sziklás csúcsaikat. A Páring-hegységet a magasabb régiókban is kúpos, legömbölyített hegyhátak jellemzik, így vígan bejárhatod bakancsos turistaként, akár a főgerincet is. Persze ebben a magasságban a hóhatár figyelembe vétele fontos! Tehát télen és tavasszal egy pár hótalp elengedhetetlen részét képezi kalandjaidnak.

Ha Erdély legtávolabbi szegletében, Brassó és környékén járunk, érdemes egy kis, a várostól dél-keleti irányba 16 kilométeres kitérőt tennünk a Hétlétra-vízesés (románul: Canionul Șapte Scări) megtekintéséhez.

Pádis legnehezebb útvonala

Túra a legendák és az élőtörténelem földjén

A Békás- és Kis-Békás-szoros körtúrája hossza 10 km, az útvonal szintemelkedése 370 m, szintideje 3,5 óra, nehézsége közepes. Az útvonal Románia területén található.

A barlangot 1903-ban fedezték fel, a szoroson áthaladó vasútvonal építésének idejében. A barlangon keresztül folyó földalatti patak egy látványos, 6 m magas vízesés formájában ömlik a Sebes-Körösbe.