- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ehhez a kalandhoz Magyaregregyre kell ellátogatnod. Tégy egy könnyed de izgalmas túrát a környéken, és közben fedezd fel Máré-várát, amelyet nem csak a várkapitány őriz, hanem egy barátságos, karcsú és rugalmas, cseppet sem gonosz 3 fejű sárkány is. A túrát kiegészítjük a Vörösfenyő kulcsosház meglátogatásával is a Kecske-hátnak nevezett nyeregben, így lesz teljes a Vár-völgy és a Hordácsi-patak völgyének bejárása.
A túrát a Várvölgy bejáratától érdemes elkezdeni. Autóval érkezve parkoló is van, de az autóbusz is megáll. Évszaktól, időjárástól függően találunk itt kempinget, strandot, büfét, mindent, mi szem-szájnak ingere. A parkoló körülbelül 100 méterrel beljebb van a völgyben.
A Máré-vár lesz az első látnivaló, amit érinteni fogunk ezen a túrán. Kétféleképpen lehet megközelíteni. Az egyik lehetőség egy aszfaltozott erdészeti út, amely a vár faláig elvezet. A másik lehetőség a piros sáv jelzés, amely a völgy déli peremén vezet a várhoz. Ez egy sokkal szebb variáció, én is ezen mentem végig. A parkoló után nagyjából 150 méterre az ösvény az erdőbe fordul az útról, és egy hídon átkelünk a Vár-völgyi patakon. A híd mellett egy kikövezett forrás ház áll, ez a Textiles forrás, nevét a Híd túloldalán található Textiles kulcsosházról kaphatta, amely textilipari gondnokságot sejtet. Sajnos a forrás most ki volt száradva. A ház mellett elhaladva rövid emelkedőn felkapaszkodunk a völgy peremére. Az ösvény egyszer csak balra kanyarodik, érdemes figyelni, mert nem lehet azonnal észre venni, ahogy elhagyja az ösvényt, ahol eddig mentünk. Innentől alig észrevehetően emelkedve, inkább szintben kanyargunk a völgy peremén. Az ösvény néhol egy kissé oldalt lejtős, figyeljünk a bokánkra. A hegy vonulatát követve kanyargunk, egészen vadregényes árkokat kerülgetve, míg el nem érjük a várhoz kapaszkodó aszfalt utat. Nem fogunk rátérni, az ösvény továbbra is a szélesebb út felett halad pár méterrel. Egyszer csak megérkezünk arra a bércre, ahol a vár áll. Esővédő házikók, és tűzrakóhelyek vannak a vár körül az erdőben, valamint néhány információs tábla is, amelyről megtudhatjuk, hogy nézett ki a vár a különböző korokban.
Castrum Mare, ahogy az első okiratok említik, az 1300-as években épülhetett, pontos időpont és építtető nem ismert. Fennállásának évszázadaiban sok nemesi család kezén forgott, de a legtovább a Váradyak tulajdonában állt. Végül a 16. században pusztult el, feltehetően tűzvészben. A romos állapotú vár 1956-ban élte át utolsó ostromát, amikor egy orosz tank lőtte a romok között elbúvó partizánokat. Jelenleg egy bármely évszakban megtekinthető múzeum működik benne, amelyet a várkapitány szíves idegenvezetésével lehet bejárni. Bejáratát pedig egy méretes 3 fejű sárkány őrzi, amely a várfalra felerősített táblán olvasható monda szerint érceket olvasztott. Szerencsére most csak gumiabroncsokból van, és nagyon előzékeny a turistákkal.
Ha megnéztük kívül-belül az épületet, térjünk vissza a piros jelzésre, és haladjunk tovább a völgy szélén, amíg ereszkedni nem kezdünk az aljára. Az ösvény a pataknál egy leomlott hídpilléren át vezet, pont úgy dőlt bele a vízbe, hogy kényelmesen át lehet rajta lépkedni. Itt egy újabb forrást találunk, amely az Iharos-kút nevet viseli, és még vizet is ad, a kivezető csőből kényelmesen lehet kulacsot tölteni.
Visszasétálunk a völgy alján haladó erdészeti útra, de csak annyira, hogy pár lépés után egy boltíves kőhídnál ismét az erdőbe kanyarodjunk, ezúttal a másik oldalon. A zöld kereszt jelzést követjük felfelé haladva egy mellékvölgyön, amely egy nagyon szép völgy – a történelembe veszik, vajon mért hívhatják Német-döglésnek. Kikapaszkodva a felső végén találkozunk a sárga kereszt jelzéssel, és a két jelzés együtt éri el a Les-oldalt, ahol a sárgát követjük tovább a völgybe. Néhány lépés után feltűnik a kulcsosház a fák között.
A Vörösfenyő kulcsosház a Hodácsi-patak völgyének felső végégnél a Kecske-hát gerincen áll egy erdei tisztáson. Különösebb történetét nem leletem a világhálón, jelenleg természetbarát szálláshelyként működik, a leírások szerint két nagy szobában 25 ember fér el, így csoportoknak lehet ideális. Megközelíteni viszont csak gyalogosan lehet, így ha több napot szeretnénk itt eltölteni, fel kell hozni a cuccot. A ház mellett van egy akár 50 fő befogadására alkalmas fedett esőház padokkal, és több tűzrakóhely, így piknikezésre ideális akkor is ha nem alszunk ott.
A túra folytatására két lehetőségünk van. Az egyik a sárga négyzet jelzés, amely a patakvölgyben egyenesen visszavezet a Vár-völgy elejére, ahonnan elindultunk. A másik lehetőség a piros kereszt jelzés, amely Magyaregregyre vezet. Ha ezt választjuk a faluból még vissza kell sétálni egy szép erdőszéli ösvényen a Vár-völgy elejéig, a szép kilátások miatt viszont megéri a hosszabbat választani. A jelzés egy széles erdészeti földúton indul, és kétszer is lekanyarodik róla, majd visszatér. Feltételezhetően azért, mert az erdészeti munkagépek feltúrhatják a talajt. Ha nem sáros, nyugodtan mehetünk a középső úton is. Nagyon szép szálerdőben haladunk, aztán elhagyva a sárga csíkot a kereszt jelzés balra a völgy felé fordul, majd leereszkedik egy tanyához, ahol csak néhány ház és némi művelt terület, főleg szőlők találhatók. Egy romos ház mellett elhaladva akácos erdőbe érkezünk, és úgy néz ki, hogy egy völgyben folytatjuk a gyaloglást, aztán kiderül, hogy egy hegygerincen vagyunk egy csatorna szerű mélyedésben, meglepő és látványos fordulat, mert ha kinézünk a peremen, egészen szép kilátásokat találunk a két oldalon húzódó völgyekre. Ezen a szakaszon nem látszik, hogy sokan járnának erre, nincs kitaposva, de nincs benőve sem. Lassan feltűnnek a falu házai, majd kiérünk az utcára. Lesétálunk a főútig, és a temető mellett folytatjuk a sétát a piros keresztet követve. Ha becsatlakozott a piros sávba, balra kanyarodunk és megérkezünk a Vár-völgyi kempinghez, túránk kezdő pontjára.
